HOSSZÚ, HOSSZÚ NYOLC ESZTENDŐ
Weidenfeller – Piszczek, Hummels, Szubotics, Schmelzer – Sahin, S. Bender, Kagava, Grosskreutz, Götze – Barrios. Ez volt a Dortmund 2010. december 18-i kezdőcsapata a Frankfurt elleni 1–0-s idegenbeli bajnoki vereség alkalmával. A dortmundiak eddig utoljára ekkor zárták az élen az őszi szezont, 17 forduló után 43 ponttal végeztek Jürgen Klopp irányítása alatt.
A fekete-sárgák aztán az idény végén is az első helyen ünnepelhettek, majd a következő szezonban a Jupp Heynckes vezette Bayern sem tudta megállítani őket, és a bajnoki cím mellett a Német Kupát is bezsebelték. 2013-ban azonban az elmúlt évtizedek egyik legjobb Bayernje ellen minden porondon alulmaradtak. Ki ne emlékezne az abban az évadban brillírozó bajor csapatra, amely triplázni tudott, és a Bajnokok Ligája-döntőben pont a Borussiát győzte le. Innen már csak lefelé vezetett az út Jürgen Klopp együttese számára. A 2014–2015-ös idényre csúcsosodtak ki a gyengeségek, több kulcsember helyére nem érkezett megfelelő pótlás, elfáradt a Klopp-féle gegenpressing, aminek a végkifejlete az lett, hogy a kiesőzónában teleltek. Ugyan végül a hetedik helyen zárt a Dortmund, de a bajnokság végére mindkét fél számára a legjobb döntés a szakítás volt.
Kloppot a szintén Mainzból érkezőThomas Tuchel váltotta. A heves vérmérsékletű edző helyett egy sokkal inkább részletekbe menő tréner került a gárdához, aki lelassította és pontosította elődje rock 'n' roll futballját. Pechére Pep Guardiola volt ekkor már a Bayern trénere, aki a harmadik évében tökéletes együttest rakott össze, amelyet képtelenség volt a hazai színtéren legyőzni hosszú távon. Első idényében Tuchel hiába produkált remek évet és fejezte be 78 ponttal a bajnokságot, csupán a második helyre futotta, ami azóta is a legtöbb ponttal elért ezüstérem a Bundesliga történelmében.
A mester második esztendeje vegyes érzelmekkel telinek mondható, hiszen a BVB-nek esélye sem volt a bajnoki címért versenybe szállni, ám a csapat az ő vezetésével öt év után az első trófeáját nyerte, amikor elhódította a Német Kupát. A trénernek több nézeteltérése is akadt az elöljárókkal, akik bajnokesélyes gárdát akartak látni, így egy évvel a megállapodás lejárta előtt a menesztés mellett döntöttek.
A német helyére Peter Bosz érkezett az Ajaxtól. A hollandot ötmillió euróért vásárolták ki a szerződéséből, ami a német élvonalban jelenleg is rekordnak számít. A Borussia történelmének egyik legjobb rajtját produkálta, az első öt bajnokiján gólt sem kapott a Bosz-alakulat, ám aztán olyan lejtőre került a Dortmund, amilyenre senki sem számított. A 7. kört követően csak három pontot gyűjtött, és a 15. fordulóban mindössze a 8. helyen állt, továbbá a Bajnokok Ligája csoportköréből is kiesett, így kénytelen volt váltani a vezetőség. Bosz helyére vészmegoldásként, az akkor épp hét napja a Kölntől menesztett Peter Stöger ülhetett le, aki megoldotta a rábízott feladatot, a legjobb négy közé vezérelte a Dortmundot, de az Európa-liga-kiesés és a Bayern elleni 6–0-s vereség után nem volt kétség afelől, hogy nem ő fog irányítani a következő évben is.
VÁRATLANUL JÓL SÜLTEK EL A MERÉSZ VEZETŐI DÖNTÉSEK
Sokak arra gondoltak, hogy a Dortmund megpróbálja elcsábítani Szalai Ádámék mindössze 31 éves trénerét, Julian Nagelsmannt, a fiatal német viszont nemet mondott a Borussia és az akkoriban Heynckest visszavonultató Bayern München csábítására is. Hans-Joachim Watzkeügyvezető igazgató és Michael Zorcsportigazgató döntése alapján végül Lucien Favre-t nevezték ki az új vezetőedzővé. A két vezető úriember azonban talán még maga sem számított ilyen jó fogásra.
Favre korábban már hat évet töltött a Bundesligában, irányította a Dárdai Pált is soraiban tudó Herthát, valamint a Mönchengladbachnál edzősködött, de mindkét helyről idő előtt távoznia kellett. Legutóbb a francia bajnokságban szereplő Nice-t gardírozta. A nizzaiakkal az első szezonjában hatalmas bravúrral felért a dobogó legalsó fokára a Monaco és a PSG mögött, míg a második éve már nem sikerült ilyen jól, csupán a nyolcadik helyen végzett a svájci edző együttese, ekkor mondott igent a dortmundi kihívásra.
Igazolások terén Zorc a klub két korábbi játékosa, Sebastian Kehl és Matthias Sammer segítségével nagyot húzott a nyáron, mivel több kiöregedő futballistát áron felül tudtak elpasszolni. Andrij Jarmolenko, Szokratisz Papasztathopulosz, Gonzalo Castro, Nuri Sahin és André Schürrle is távozott, igaz, utóbbi csak kölcsönben a Fulhamhez, de legalább a busás fizetésétől megszabadultak. Helyükre olyanok érkeztek, mint az egyik legnagyobb francia védőtehetségként számon tartott Abdou Diallo, aki akár a védelem közepén és szélén is megállja a helyét. A Dortmund visszacsábította Kínából Axel Witselt, körülbelül harmadannyi fizetésért, mint amennyit keleten kapott volna. A belga mellé érkezett Brémából Thomas Delaney is, ketten összesen pedig 40 millió euróba kerültek, amit sokan megkérdőjeleztek, hiszen egyaránt már 30 felé közelednek, és közel sem volt biztos, hogy beválnak, ám idővel kiderült, tökéletesen illenek Favre rendszerébe. A visszavonuló cserekapus, Roman Weidenfeller helyére ingyen érkezett Marwin Hitz, aki remekül megérti egymást svájci honfitársával, Roman Bürkivel, és úgy néz ki, hogy eddig az epizódszerep sem frusztrálja. Nem szabad elmenni két, kölcsönben érkező labdarúgó mellett sem: a hihetetlen formába lendülő Paco Alcácert már végleg megszerezték, Asraf Hakimi szerződtetésének véglegesítéséért pedig mindent megtesznek, hiszen a fiatal marokkói kivirágzott Dortmundban, októberben a hónap játékosává választották.
A STATISZTIKAI MODELLEK MÁGUSA
A Dortmund egy Leipzig elleni 4–1-es győzelemmel kezdte a szezont, de Lucien Favre a mérkőzés utáni nyilatkozatában rengeteg hibáról, valamint az előttük álló útról beszélt. A második fordulóban megszenvedtek a Hannover ellen, és a negyedik fordulóban is csak a Hoffenheim hatalmas helyzetkihasználási hibáinak köszönhetően szerezhették meg az egy pontot Szalai Ádámék otthonában. A kezdeti nehézségek viszont elég hamar kezdtek eltűnni, és egyre magabiztossá vált a BVB a 61 éves szakember vezénylete alatt. A fekete-sárgák a hatodik forduló után már ki sem adták az irányítást a kezük alól, és a tabellán mindenki csak az ő hátukat nézhette. Emellett Európában sem teljesített rosszul a Dortmund, sőt csoportelsőként jutott a legjobb 16 közé a Bajnokok Ligájában.
Favre alapvetően egy támadófutballt kedvelő edző, aki rendkívül jól szervezi meg csapata védekezését, és hihetetlenül aprólékosan mindent részletét megtervezi együttese játékának. A svájci heti 50 órát is eltölt elemzésekkel egyes sajtóhírek szerint. Támadásait és kontráit lépésről lépesre, precízen rakja össze, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a Dortmund a várható lőtt és kapott gólok számát kiszámító xg-rendszer szerint +13-as gólkülönbséggel zárta volna az őszi szezont, míg valójában +26-os differenciával végeztek az élen, ami többek között a rendkívül pontos helyzetkialakításnak köszönhető. Nem állítja fel mélyen a védekezést, de nem is szeret presszinget helyezni az ellenfélre, inkább a pálya középső harmadára szervezi a védekezést, amit úgy tervez meg, hogy minél stabilabb, átjátszhatatlanabb legyen együttese. Ki kell emelni a védekezésből támadásba lendülés mozzanatát Favre-nál, amiben nagy szerepe van a rendszeresen 90 százalék feletti passzhatékonysággal dolgozó középső középpályásoknak. Kihagyhatatlan játékelem a kontratámadás. Minden egyes kontrát úgy épít fel, hogy játékosai pontosan tudják, mely területekre kell mozogniuk, a kivitelezésben pedig nagyon hatékony gólátlagokat érnek el. Ez is jelzi, hogy az előbbiekben említett, egyébként nagyon hasznos és pontos xg-statok mágusa Favre. Példát említve, az ötödik fordulóban aratott, Nürnberg elleni 7–0-s sikernél 2.19, míg a Stuttgart otthonában aratott 4–0-s győzelemnél 0.94 lőtt gólt prognosztizált a rendszer.
Favre-nál nincs állandó kezdő tizenegy, rengeteget rotálja a legénységét, amivel nem csak pihentet, hanem versenyhelyzetet is teremt. Marco Reus szerepe viszont megkerülhetetlen a kezdőcsapat összeállításakor. Korábban már dolgoztak együtt a Mönchengladbachnál, és a a dortmundi nevelés az ő idejében vált meghatározó játékossá a másik Borussiában. Azt, hogy mennyire vezérként tekint rá a svájci, mi sem mutatja jobban, mint hogy a szezon elején megkapta a kapitányi karszalagot. A szélről behúzta középre, így sokkal többet van játékban, és egy mozgékony csatárral rengeteg hely nyílik számára, nem csoda, hogy 11 bajnoki gólt és 7 gólpasszt jegyzett az ősszel. Ha így halad és a sérülések sem szólnak közbe, élete legjobb idényét futhatja. Reus és a kapus Roman Bürki után a harmadik a sorban a játszott percek alapján Axel Witsel, akinek tipikus hatos szerepkörben hatalmas szerepe van az előbb említett labdaszerzés utáni támadásépítési szakaszban, Thomas Delaneyvelkiegészülve pedig a védelem és a támadósor közötti elengedhetetlen kapocs a kettőjük párosa.
NEM FÉL FIATALOKAT MÉLY VÍZBE DOBNI, SŐT...
Favre korábbi csapatainál sem volt, és a Dortmundnál sem szűkmarkú a fiatalokkal, ha játéklehetőségről van szó. A 19 éves angol Jadon Sanchóból egy csapásra alapember vált az ő irányítása alatt. Az októberben az angol felnőttválogatottban is bemutatkozó szélső már az előző szezonban is megmutatta, hogy van benne potenciál, ám csak idén bontotta ki a szárnyait. Sokan Ousmane Dembéléhez hasonlítják, viszont a franciának sem voltak ilyen ígéretes statisztikái. Remekül cselez, lő, egy igazi tükörszélső, aki befelé törve megállíthatatlan. És ha már Sancho, ne menjünk el Jakob Bruun Larsen mellett sem. Nála más a helyzet, mivel a dortmundi akadémián nevelkedett, azonban eddig senki nem adta meg neki a lehetőséget. Habár a dánnak nincsenek olyan extra képességei, mint az előbb említett angolnak, remek futballista válhat belőle, és sokan az új Marco Reust látják benne. A Manchester Citytől másfél éve bő 7 millió euróért igazolt Sanchónak a jelenlegi értéke már 45 millió euró, míg Bruun Larsen megtizenötszörözte az értékét a szezon kezdetéhez képest a Transfermarkt szerint.
Az elmúlt évekhez képest a védelemben sem akad gondja a Dortmundnak, hiszen a korábbiakhoz képest jóval gyorsabb, alacsony hibaszázalékkal játszó futballisták alkotják. Diallo és Manuel Akanji kiválóan kiegészítik egymást, a Bundesliga egyik legdinamikusabb védőpárosa. Mellettük az eredetileg jobbhátvéd Hakimi egyenesen parádés teljesítményt nyújt akár a védelem bal oldalán is, míg a jobb oldalon a 24.8 éves átlagéletkorú gárda legidősebb tagjára, a Favre-nál még annak idején a Herthában feltűnő Lukasz Piszczekre sem lehet panasz. Az erősítésre talán csak ebben a pozícióban lenne igény, hiszen a padon Dan-Alex Zagadoun kívül Marcel Schmelzer és Ömer Toprak bevethető, viszont utóbbi kettő nem a jövő embere, és ez sokszor már a játékukon is meglátszik. A középpályán dúskál a lehetőségek között Favre. Delaney és Witsel mellett Mahmoud Dahoud és Julian Weigl ad alternatívát, nem úgy, mint Kagava Sindzsi, aki kegyvesztetté vált, és a játékpercekért való küzdelem helyett minden bizonnyal távozik a télen. De a szélsők mellett se menjünk el szó nélkül, hiszen Bruun Larsenen és Sanchón kívül nem szabad nem megemlíteni Christan Pulisicet, aki 20 évesen 81 Bundesliga-mérkőzésnél jár, és az eredetileg balhátvéd Raphaël Guerreirót, az ő teljesítményükre sem lehet panasz.
Elöl Paco Alcácer átlagosan nagyjából 40 percenként talál be, és az irányítóból támadóvá váló Mario Götze is jól megállja a helyét ebben a szerepkörben. A spanyol formája mindenkit váratlanul ért, az év elején mellőzött Götzénél pedig megtalálta Favre, hogy hol tudja leginkább hasznát venni a csapatban. Egyikük sem az a robusztus alkatú befejezőcsatár, inkább rengeteg elmozgással, visszalépéssel segítik társaik munkáját. Ha pedig kettőjüknek nem menne, az ősz második felében kicsit háttérbe szoruló Maximillian Philipp és Marius Wolf is bevethető erre a posztra.
A Dortmundnak az utóbbi esztendőkben nem volt ilyen bő és minőségi kerete, mint jelenleg. Tele vannak egyénileg kiváló képességű játékosokkal, ám az utóbbi évekhez képest most nem ebben, hanem az összhangban rejlik az együttes igazi ereje. Ráadásul a Bayern gyengélkedésével igazán kényelmes előnyre tett szert a bajnokságban, amivel magabiztosan kezdheti a tavaszt. A Bajnokok Ligája-menetelést elnézve pedig nemcsak hazai vizeken, hanem európai szinten is van fantázia a Borussiában. Az azonban, hogy a 2010-es évek elejéhez hasonló sikerkorszak kezdődik a Ruhr-vidéki gárdánál, igazán merész kijelentés, hiszen nem tudni, hogy mikor fut bele egy rosszabb szériába, vagy a Bayern mikor mutatja ismét a jobbik arcát és helyezi nyomás alá a Dortmundot, de tény, hogy az elmúlt évekhez képest most van meg a legbiztosabb alap egy sikeres jövőhöz a BVB-nél.
NÉMET BUNDESLIGA
17. FORDULÓ
Borussia Dortmund–Mönchengladbach 2–1 (Sancho 42., Reus 54., ill. Kramer 45+1.)
NÉMET BUNDESLIGA
17. FORDULÓ
15.30: Bayer Leverkusen–Hertha BSC
15.30: RB Leipzig–Werder Bremen (Tv: Sport1)
15.30: VfB Stuttgart–Schake 04
15.30: Hannover 96–Fortuna Düsseldorf
15.30: Nürnberg–Freiburg
18.30: Eintracht Frankfurt–Bayern München (Tv: Sport1)
15.30: Augsburg–Wolfsburg (Tv: Sport2)
18.00: Hoffenheim–Mainz 05 (Tv: Sport1)
1. Borussia Dortmund | 17 | 13 | 3 | 1 | 44–18 | +26 | 42 |
2. Mönchengladbach | 17 | 10 | 3 | 4 | 36–18 | +18 | 33 |
3. Bayern München | 16 | 10 | 3 | 3 | 33–18 | +15 | 33 |
4. RB Leipzig | 16 | 8 | 4 | 4 | 28–15 | +13 | 28 |
5. Eintracht Frankfurt | 16 | 8 | 3 | 5 | 34–20 | +14 | 27 |
6. Wolfsburg | 16 | 7 | 4 | 5 | 24–20 | +4 | 25 |
7. Hoffenheim | 16 | 6 | 6 | 4 | 31–22 | +9 | 24 |
8. Hertha | 16 | 6 | 6 | 4 | 25–24 | +1 | 24 |
9. Werder Bremen | 16 | 6 | 4 | 6 | 26–26 | 0 | 22 |
10. Bayer Leverkusen | 16 | 6 | 3 | 7 | 23–28 | –5 | 21 |
11. Mainz | 16 | 5 | 5 | 6 | 16–21 | –5 | 20 |
12. Freiburg | 16 | 4 | 6 | 6 | 20–25 | –5 | 18 |
13. Augsburg | 16 | 3 | 6 | 7 | 23–26 | –3 | 15 |
14. Schalke | 16 | 4 | 3 | 9 | 17–23 | –6 | 15 |
15. Fortuna Düsseldorf | 16 | 4 | 3 | 9 | 18–33 | –15 | 15 |
16. VfB Stuttgart | 16 | 4 | 2 | 10 | 11–32 | –21 | 14 |
17. Hannover | 16 | 2 | 5 | 9 | 17–34 | –17 | 11 |
18. Nürnberg | 16 | 2 | 5 | 9 | 14–37 | –23 | 11 |