Rég látott lejtmenet: mi romlott el a német futballban?

Michael Ballack szerint az elmúlt időszak azt mutatja, hogy a német futball problémái ezúttal mélyebben gyökereznek. „Ez egy jel, hogy nem csinálunk mindent jól, és ezt most nem magyarázhatjuk ki olcsó kifogásokkal” – hívta fel a figyelmet a bajokra a Sky-nak nyilatkozva a nationalelf korábbi csapatkapitánya.

2006 óta először fordult elő a Bajnokok Ligájában, hogy a negyeddöntőbe egy német klub sem jutott be. „A tökéletes Dexit” – kommentálta a helyzetet a német RTL televíziós csatorna. Mindhárom Bundesliga-csapat angol ellenféllel szemben búcsúzott: a Schalkét a Manchester City, a Borussia Dortmundot a Tottenham, a Bayern Münchent a Liverpool ejtette ki, a három párharc hat meccsén 17–3-as gólkülönbséget produkáltak a szigetországi együttesek.

„Nem minden Premier League-ben szereplő klub jobb a Bundesligában szereplőknél. De van hat-hét olyan csapat, amelyik a világ összes bajnokságában megállná a helyét. Ez egyedülálló dolog” – mondta Jürgen Klopp, a Liverpool menedzsere csapata müncheni győzelmét követően. Ezzel rá is világított az egyik problémára: a Bundesliga versenyképessége.

A Bayern München az elmúlt hat idényben egyaránt megnyerte a salátástálat, jóval nagyobb anyagi lehetőségei vannak hazai riválisainál, így a liga legjobb játékosait is könnyen el tudja csábítani – és nem ritkán meg is teszi ezt. A Klopp emlegette hat-hét csapat a Bundesligában legfeljebb egy-kettő, de inkább egy: a Borussia Dortmund. Nemrégiben a Bayern 5–1-re kiütötte idegenben a dobogóért küzdő Borussia Mönchengladbachot, a Wolfsburgnak pedig úgy rúgott egy hatost odahaza, hogy sokkal nagyobb különbség is lehetett volna.

Mindezt úgy, hogy a Bayern München új edzővel, Niko Kovaccsal vágott neki az idénynek, formálódóban van a csapat, az ősszel rengeteg kritika érte a gyengébb eredmények miatt. A gondok ellenére is utolérték a bajorok a korábban utcahosszal vezető Borussia Dortmundot, sőt az imént említett két nagy győzelemnek köszönhetően meg is előzték riválisukat a tabellán jobb gólkülönbségükkel.

A versenyképesség nem kis mértékben a pénzügyi lehetőségeken is múlik. Németországban érvényben van egy szabályozás, mely szerint külföldi befektető egy klubban csak ötven százaléknál kevesebb tulajdonrészt vásárolhat. Ezzel szemben a Premier League-ben több klubnak is gazdag, külföldi tulajdonosa van (lásd Manchester City vagy Chelsea), ráadásul a televíziós bevételek is sokkal jelentősebbek.

„Ha már az angol bajnokság 18. helyezett csapata is 20 millió euróval nagyobb büdzsével gazdálkodik, mint egy német klub, akkor tényleg nehéz felvenni a versenyt. Tekintve, hogy mekkora fizetési keret áll rendelkezésre a Premier League-csapatoknál, ijesztő lenne, ha nem jutnának tovább a BL-ben” – idézi a dpa hírügynökség Julian Nagelsmannt, a Hoffenheim vezetőedzőjét.

A Kicker rámutat, hogy a Premier League színvonala egyre inkább közelít a Bajnokok Ligájához, az angol bajnokságban a topcsapatok olyanokkal meccselnek, mint a Manchester City, a Chelsea vagy a Tottenham, így többet fejlődnek, mint a Bundesliga-együttesek. Élesebbek a mérkőzések, nagyobb erőfeszítést kell kifejteni egy-egy győzelemért, ami jobban felkészíti őket a nemzetközi porondra. „Ne panaszkodjunk annyit – tanácsolja Nagelsmann. – Koncentráljunk inkább a tehetségek fejlesztésére és beépítésére, mert az jobb befektetés, mint egy topjátékos igazolása.”

Szalai Ádámék edzőjének meglátásaival el is jutottunk a második kérdéskörhöz: az utánpótlás-nevelés.

Közhely ugyan, de van benne némi igazság: ami elromolhat, az el is romlik. A német utánpótlásképzés egy nehezebb időszakon megy keresztül, de aligha kérdéses, hogy vissza fog térni a korábbi dicsőséges útra. Az Independent nevű angol lap német akadémiákhoz közeli forrásai szerint a jelenlegi 15-19 éves korosztályból kevés játékost várnak az elitbe. A fiatalokkal foglalkozó edzők úgy érzik, a gyerekek túl vannak hajszolva, túl nagy hangsúlyt fektetnek a labdabirtoklásra, és túl sok időt töltenek az akadémiákon. Kevés tehetségben van meg a csibészség, az újítás.

A német edzők egy része azt vallja, hogy az új generációban nincsenek gyors, sokoldalú és meccseket eldönteni képes futballisták. Példának Julian Draxlert, Leon Goretzkát és Julian Brandtot emlegetik, akik technikailag és taktikailag is remekül képzettek, de kissé egydimenziósak.

Nem véletlen, hogy az utóbbi időszakban a német klubok egyre több angol fiatalt szerződtetnek. Jadon Sancho a Borussia Dortmundban, Reiss Nelson a Hoffenheimben bontogatja szárnyait, de a Chelsea szélsőjét, Callum Hudson-Odoit is szóba hozták a Bayern Münchennel, és nem kizárt, hogy a nyáron átigazol a Bundesligába. És ez még csak a kezdet.

„Korábban az angol klubok alig várták, hogy német játékost szerződtethessenek, ma viszont úgy érezzük, hogy az angol akadémiákon kiváló az utánpótlás-nevelés. Ha toptehetségekről van szó, Németországban egyre nehezebb találni. Nem úgy Franciaországban és Angliában” – mondta az AFP hírügynökségnek Michael Zorc, a Dortmund sportigazgatója.

Angliában az utóbbi években sokat invesztáltak az utánpótlásképzésbe, minden területen jól képzett szakember dolgozik, ami érezteti is a hatását. Az utánpótlástornákon kiválóan szerepeltek az angol válogatottak, bővebben itt írtunk róluk.

A Kicker rámutat egy másik kérdéskörre is: a topjátékosok mellett a legjobb edzők is a Premier League-ben dolgoznak. Pep Guardiola (Manchester City) és Jürgen Klopp (Liverpool) is a Bundesligát hagyta ott a PL kedvéért, míg Mauricio Pochettinót (Tottenham) szintén a toptrénerek közé sorolja a magazin. Ráadásul mindegyikük több éve – sorrendben 3, 4 és 5 – jelenlegi klubját irányítja, ami szintén nem hátrány.

Egy újabb szempont, hogy az angol topcsapatok kitartanak egy-egy stratégia, klubfilozófia mellett. „Jól használják fel a rendelkezésre álló forrásokat, ha megnézzük a kereteket, tetten érhető bennük egy szerkezet, egy elképzelés” – így a Kicker, amely megemlíti pozitív példaként az Ole Gunnar Solskjaer irányította Manchester Unitedet és az Unai Emery vezette Arsenalt is. Ahogy a Liverpoolt is, amely például hónapokig várt Virgil van Dijkra, nem nézett másik belső védőt helyette. A terv bevált...

Összefoglalva tehát az utánpótlásképzés, a klubfilozófia és a mindehhez rendelkezésre álló anyagi lehetőségek (vagy éppen azok hiánya) döntő faktorok a nemzetközi sikerességben, de bizonyosan vannak még egyéb problémák is a felszín alatt. Ahogy az is biztos, hogy a Bundesliga helyét továbbra sem veszélyezteti semmi az UEFA koefficiensei alapján a top 5-ben, és hogy a német futball hamarosan visszatalál a helyes útra.

Zárásként itt hagyjuk a Bild elemzésének egyik mondatát: „2020-nak jobbnak kell lennie!”