Ha megkérdenének egy Inter drukkert a héten, hogy mondjon három P betűvel kezdődő szót, akkor gondolkodás nélkül válaszolna. Pandev, Palermo, Pazzini. A szigetlakók megtették nekünk azt a szívességet, hogy elverték a Milánt, míg mi amolyan „murinnyósan” legyőztük a Leccét. Játszottunk már ennél látványosabban, de kit érdekel? Ismerős az ezer éves mondás. Győzelmet nem kell megmagyarázni! Előzésre felkészültünk.
Leonardo amolyan 4-2-3-1-es hadrendben küldte fel a brigádot a pályára, de ebből pillanat alatt át lehetett állni 4-3-3-ra. Zanetti bal bekkben kezdett. (Ő végül is centeren és kapuson kívül mindent tud játszani) Konkrétan: JC – Maicon, Lucio, Chivu, Zanetti, - Motta, Cambiasso, - Pandev, Sneijder, Eto’o – Pazzini. Azzal a lendülettel kezdtük a meccset, ahogy Münchenben abbahagytuk. Ott is sikerült a mérkőzés elején gólt szereznünk, miért ne tennénk ezt hazai pályán az egyik kiesőjelölt ellen? Ötletnek jó volt. A kivitelezésben már csúszott egy kis hiba. 10 percig támadtunk is intenzíven, majd szépen belealudtunk a mérkőzésbe. Horkoltak a játékosok, a nézők, s akkor még nem beszéltem a TV készülékek előtt ülőkről (fekvőkről). A semleges szurkolók nagy része biztosan csatornát váltott, ha csak nem kórosan mazochista. Az első félidőben írd és mondd, kettő lövésünk ment kapu felé. Sneijder nevéhez fűződtek ezek a próbálkozások. 5. percben 15ről tekert a kapus kezébe, majd a félidő közepén, volt egy oldalhálót szaggató szabadrúgása. Ne feledjük, hogy Corvia révén simán vezethetett volna a Lecce, de mint tudjuk a futballban nincs „volna” meg „ha”. A leglendületesebb játékosunk a 38 éves Javier Zanetti volt, ami eléggé szégyen a többiekre nézve. Az első 45 perc olyan volt, mint Rafa Benitez munkássága nálunk. Felejtsük el!
A második félidő elején Lucio kapott egy esernyőt, s ezen felháborodva, azonnal belekapott kézzel a labdába. Jogos sárga. A Milán elleni meccs időpontjára vehet nyugodtan egy mozijegyet, mert játszani nem fog. Ekkora butaságot, s akkor enyhén fogalmaztam. Végre egy kis futball. Sneijder varázsolta Pazzini fejére a labdát, aki ezeket 20-ból, 19-szer bebólintja. Most épp a 20. volt, de azért ismerjük el, hogy óriásit védett a Lecce kapusa. Már kezdjük szidni Pazzini felmenőit, mikor megmutatta, hogy mi is egy vérbeli center dolga. Pandev pörgette oda neki a labdát, majd a kevenc hetesünk a tizenhatos vonalánál MELLLEL maga elé tette (ezzel a mozdulattal le is rázta a védőjét), s jobbal kilőtte a hosszú alsó sarkot. 1-0 IDE! Megnyugodtam, hogy a gólörömnél most sem szúrta ki a szemeit. Azért nem értem a Digisport kommentátorát, hogy miért kellett 47-szer elmondani, hogy kezezett Pazzo a gól előtt? Egyértelműen látszott, hogy nem volt az, s ezt Urbányi István is megerősítette. Felesleges ilyenekkel hergelni szegény Milán drukkereket. Van nekik most épp elég bajuk. A második játékrész is 10 percig tartott részünkről, mivel több veszélyes támadásunk nem volt. Motta menetrendszerű sárgája és Chivu csúnya belépője (páros lábbal takarított) nem volt épp jótékony hatással bioritmusunkra. Coutinho Pandevet, míg Sneijdert Hardzsa váltotta, de a játékunkban ez semmilyen változást nem hozott. Tartottuk az egy gólos előnyt, ami egy picit fura nekem. Münchenben rúgunk egy hármast, most meg hazai pályán bekkelünk a Lecce ellen. Majdnem ráfáztunk. 84. percben Oliviera hozta ajtó-ablak helyzetbe Bertolaccit, aki szépen meg is rúgta a rövid alsó sarkot, de Julio Cesar csendre intette a fanyalgókat és a milánosokat. Hatalmasat védett és így tényleg az utóbbi évek legizgalmasabb Inter-Milan ütközetére készülhetünk. A Lecce fejben fel is adta a meccset, mi még Sztankovicsot beküldtük időhúzó cserének. Nagy nehezen lefújta a spori, s Moratti elnökünk,minden női szívet meghódító mosolyával nyugtáztuk a győzelmet!
Most két hét pihenő következik a bajnokságban! Ránk fér! A válogatott mérkőzéseket követően, április 2.-án este jön, a várva-várt,Derby della Madonnina.
Osztályzatok:
Julio Cesar 7 (Az első félidőben éreztem még a bizonytalanságot nála. Gondolom Robbennről álmodik néha, de Bertolacci lövésénél már a kedvenc JC-t láthattuk.)
Maicon 6 (A védőfeladatát ellátta, volt néhány vágtája a jobb oldalt, de nagyon szeretnék már egy fincsi, külsős gólt tőle. Nem baj, ha a Milánnak fogja rúgni.)
Lucio 5 (Kár azért a sárgáért, de reméljük, hogy Ranocchia felépül a derbire. Hozta az átlagot.)
Chivu 5 (Átlagosan játszott ő is, de minek ezek a felesleges és durva szabálytalanságok. Még jó, hogy nem állították ki.)
Zanetti 7 (Hihetetetlen ez a pali. Száguldozott le-föl a bal oldalt, mint aki most került fel a primavera csapatból. Maximális tisztelet.)
T. Motta 5 (Védekezett is, támadott is, be is sárgult. Semmi különöset nem láttam ma tőle.)
Cambiasso 5 (Olyan volt, mint egy veréb a belvárosban. Szürke.)
Pandev 6 (Elfogult vagyok vele, de mit csináljak? Még él bennem a müncheni pipa, most meg csak adott egy gólpasszt. A többit hagyjuk.) Cseréje Coutinho 5 (Jól áll neki a rövidebb haj.)
Sneijder 7 (Az első félidőben, Zanetti mellett, benne láttam a legtöbb tüzet. Ha Pazzo pontosabb, akkor még egy gólpassz is szerepelne a neve mellett.) Cseréje Hardzsa 0 (Meg sem izzadt szegény.)
Eto’o 5 (Nem Samuel barátunk mérkőzése volt. Amikor lőni kellet volna, akkor cselezett, tiszta lövőhelyzetnél meg passzolt. Valószínű már a derbin jártak a gondolatai.) Cseréje Sztankovics 0 (Nem tudom, hogy volt-e már olyan Inter meccse, mikor 50 másodpercig volt a pályán?)
Pazzini 8 (Kihagyta a kihagyhatatlant, s rá egy percre meg eldönti a meccset. A kihalóban lévő centerposzt megtestesítője. Köszönjük Pazzo!)
Leonardo 7 (Kezdővel nem volt gond, hisz eléggé támadó szellemű csapatot küldött a pályára. 10 percig tartott csak a roham. A szünetben feltüzelhette a srácokat, aminek gól formájában meg is lett az eredménye. Leírom a bajnoki mérlegét: 12 győzelem, 1 döntetlen, 2 vereség. Sokan mondják, hogy nem tud meccselni, meg nem eléggé felkészült, meg bla bla bla… Mi drukkerek viszont a győzelmeket szeretjük, ezeket pedig hozza Vele a Csapat!)
Összefoglaló Scarpinivel:
FORZA INTER PER SEMPRE!