Edzőtemető

Ami a védelmet illeti, Gasperini egy, a földdel egyenlővé tett csapatot vett át június közepén Leonardótól. Ez nagyjából 3 hónapja történt. Gasperini borzasztóan rajtolt az eredményeit tekintve, és a mutatott játék is elég felemás volt. Vannak egyértelműnek tűnő hibái, viszont azért bőven akad enyhítő körülmény is, ha a szezon kezdetet józanul próbáljuk megítélni. Legfontosabb dolog az lenne, ha elfelejtenénk José Mourinhót. Mi már nem a triplázó csapat vagyunk, hanem egy kezdő, és azon belül is egyoldalúan felkészült edző hagyatéka, egy eddig rossz eszközökkel próbálkozó új tréner kezei között.Ami a védelmet illeti, Gasperini egy, a földdel egyenlővé tett csapatot vett át június közepén Leonardótól. Ez nagyjából 3 hónapja történt. Gasperini borzasztóan rajtolt az eredményeit tekintve, és a mutatott játék is elég felemás volt. Vannak egyértelműnek tűnő hibái, viszont azért bőven akad enyhítő körülmény is, ha a szezon kezdetet józanul próbáljuk megítélni. Legfontosabb dolog az lenne, ha elfelejtenénk José Mourinhót. Mi már nem a triplázó csapat vagyunk, hanem egy kezdő, és azon belül is egyoldalúan felkészült edző hagyatéka, egy eddig rossz eszközökkel próbálkozó új tréner kezei között.

Minden csapatnak megvannak egy meghatározó korszakot átfogó, és önmaga után mély űrt hagyó edzői. A Bayern Münchennek Hitzfeld volt, a bőrgatyósok is milyen kálvárián vannak már túl azóta. A Realnak egyértelműen Del Bosque, a poszt-calciopoli Juve Ranieri elküldését nyögte igen hangosan, nekünk pedig egyértelműen Mourinho távozás a rákfenénk. Most az az éra él, amikor senki sem felel meg, mert nem tudjuk hányadán álljunk magunkkal, szeretnék továbbra is a legmagasabb szintre képzelni magunkat, de egyértelmű, hogy nem vagyunk ott, viszont azt is igen nehéz önállóan belőni, hol vannak most pontosan az igényeink.

Gasperini az egyik legnagyobb ostobaságot ott követte el, hogy a 3-4-3-at úgy gondolta komolyan, hogy nincs meg hozzá a játékoskeret. Ennek ellenére azért baromi rosszul nem mutattunk Palermóban sem, kétszer is vezettünk, ostobán kitámadtunk, de mégis csak két átlövéssel ütöttek ki minket 5 perccel a vége előtt, ráadásul az egyik igen csak potyaszagú is volt. A góloknál amúgy gyermeteg hibákat vétettünk, de hát mire számítottunk úgy, hogy Lucio és Zanetti először játszott tétmeccsen a 3 védő között, és hogy Sneijdert és Forlánt is a szélen erőltette a mester, ami nem kis fék az előre játékban. A Palermo meccs nyugodtan írható a 3-4-3 számlájára, és ezt Gasp észre is vette, de az is valószínű, hogy az irháját is menti a VIP-páholyból kézzel fogható módon sugárzó nyomás miatt.

A törökök ellen már 4-3-3-mal állt ki, ahol nagyjából továbbra is a saját kis felállásához ragaszkodott, Sneijder újra a balszélen találta magát, Zarate pedig újra a kezdőben. Az argentinhoz valószínűleg azért ragaszkodik, mert ő az egyetlen kapocs Gasperini szélsős felállásai és a keret között. Továbbá - jó eséllyel szintén a nyomás miatt - betette a kezdőbe kiabált Pazzinit, ami egy másik, a másik meccsbe kerülő mellényúlása lett. Gasp nagy problémája, hogy nem tudja kezelni, nem látja a maga valójában Pazzót. Pazzini a helyzetek kialakításában annyira tud segíteni, mint Torghelle a magyar válogatottnál. A Palermo ellen azért nem ő jött - mikor a végén beszorult a házigazda - mert Alvarezzel jobban szét akarta húzni az ellenfelet, javítani akart a labdatartás minőségén. Viszont a várt áttörés elmaradt, a rózsaszín kontrák pedig minden labdavesztésből indultak is a megszűnő középpálya miatt, Cambiasso egyedül már nem tudta tartani a frontot. Talán itt a helyes lépés Pazzini beállítása lett volna Milito helyén, így ész nélkül lehetett volna berugdosni a labdákat, lényegesen nagyobb gólszerzései eséllyel, mint a tömörülő ellenfelet kicselezni vagy kipasszolni.

Ennek kompenzálására Pazzinit a kezdőbe tette a BL-ben az ősz mesterünk, ezzel elvéve a csapattól 55 percet, és a legkisebb esélyt a normális vagy minimális szintű összjátékra. Ugyanis Pazzinit nem lehet bevonni az összejátékba, de ez azért volt ennyire látványos, mert sajnos Zaratét sem. Sneijder ott állt két olyan emberrel, akik közül az egyiknek nem lehetett, a másiknak meg felesleges volt adnia a labdát. Milito az 55. percben jött, a kapott gól között eltelt 20 percben két zicerre is volt. Ha Milito kezd, nagyjából háromszor annyi időt van a pályán, mint a kapott gólig, nehéz elképzelni, hogy még mindig rúgott gól nélkül állunk. Zarate szörnyen pontatlanul játszik, de egyénileg veszélyes annyira, hogy egy gólhelyzetet simán megcsinált magának, az egyébként nullával egyenértékű csapat- és mezőnybeli munkája mellett.

A törökök elleni fiaskó rettenetesen ciki és óriási blama is, de sokkal inkább csak egy ritka csúnya felszíni seb, mintsem egy súlyos sérülés. Ami leginkább ordít a csapatról, az az összeszokatlanság egy új rendszeren belül.

A sajtóban - ritka ordenáré és otromba dolog ez - már Gasperini utódját böfögik befelé, de nagyon - nagyon messze vagyunk még attól. GG nem a triplázó csapatot vette át, vagy Roberto Mancinijét, amely szintén egy masszív csapat volt, hanem Leonardo csapatát, amellyel teljes harci díszben nem is igazán tudott még együtt dolgozni, viszont kétségtelen, hogy rossz utat is választott. Az eddigi eredményeink sokkal-sokkal rosszabbak mint ahol valójában tartunk. Ahogy Beniteznél eleinte jöttek az eredmények, de valami elképesztően kilátástalan játékot produkáltunk emellett.

A foci igazságtalan sportág, hiszen nyerhetsz úgy, hogy nem érdemled meg, és bukhatsz megnyert találkozókat is. Gasperinivel eddig kicsit igazságtalan az élet, mert bőven többet tett a serpenyőbe, mint amennyi aztán jutott neki a kondérból, és a fociban ez rendre előfordul fordítva is. Gaspnak kétségtelenül vannak rossz döntései, de legyünk türelmesek, már csak azért is, mert nem nagyon van hova ugrálnunk.