Állítólag Mazzarri hónapja. Állítólag. Mi nem vettük észre. Azért néhány emberkét meg tudunk említeni. Szerencsére.
Állítólag Mazzarri hónapja. Állítólag. Mi nem vettük észre. Azért néhány emberkét meg tudunk említeni. Szerencsére.
1.: A hónap legjobb védője/kapusa - Giacinto Facchetti/Walter Zenga-díj
Erre igazán senki sem számított. Emberünk a semmiből, gyakorlatilag kegyvesztett szerepből hipp-hopp, újra előkerült, és mintha új erőt merített volna a maga mögött hagyott időszakból, visszahozta az ősz elején látott formáját. A hátsó alakzat legbiztosabb pontja most nem volt más, mint Andrea Ranocchia.
2.: A hónap legjobb középpályása - Sandro Mazzola-díj
Az első tavaszi hónap nem a középpályásaink remekléséről vált emlékezetessé, átlagos vagy annál gyengébb teljesítmények sorjáztak, egy kicsit emelkedett ki közülük(fogjuk rá, hogy a góljával) friss igazolásunk, Hernanes. Ettől függetlenül tőle még mindig többet várnánk.
3.: A hónap legjobb támadója - Nyers István-díj
Helyreállt a "világ rendje", nem is igazán volt kérdéses. Annyiban jobb a helyzet, hogy most már folyamatosan csatárduóból kell válogatni, de Rodrigo Palacio 3 góljával nem hagyott kérdést a győztes kiléte felől, ráadásul ezek a találatok mind pontokat értek. Tincses jelenleg pótolhatatlan számunkra.
4.: A hónap csalódása - Ricardo Quaresma-díj
Hogy ő mennyire szeretheti ezt bezsebelni! Két gólpasszig jutott a hónap alatt, nagy fájdalom, hogy a másodikat nem a saját játékosunknak adta, így lenullázta azt a minimális jót is, amit megemlíthettünk volna róla. Most már egy értékelhető megmozdulására kettő ostobaság jön, a passzpontosságról pedig bátran kijelenthetjük, hogy sosem lesz már Fredy Guarín erőssége. És nem, ebből nem csak azt szűrhetjük le, hogy "hátdemerőelőrejátszik", hanem azt, hogy agyilag zokni.
5.: A hónap legkellemesebb meglepetése - Giuseppe Bergomi-díj
Ahogy írtam már, derült égből villámcsapásként jött ez. Pontosabban a borult ég mögül kikukucskált a nap sugara, vagy valami ilyesmi. A lényeg, hogy Ranocchia köszöni szépen, él és virul, szeretne menni a világbajnokságra. Mi pedig szeretnénk, ha szerződést hosszabbítana.
6.: A hónap legszebb gólja - Álvaro Recoba-díj
Van, aki véletlennek tartja, mondván középre akarta fejelni, de a legtöbben tartják, Rodrigo Palacio Torino elleni győztes gólja igenis tudatos megoldás volt.
7.: A hónap legnevetségesebb momentuma - Vratislav Gresko-díj
Nem kellett sokat gondolkodni, Fredy Alejandro Vasquez Guarín egy Emegharának adott tökéletes ütemű(még Samuel lassúságát is beleszámolta) indítással gondoskodott a díj tulajdonosáról, valamint hogy a szezon végéig már ne sokat lássuk Inter-mezben. És remélhetőleg utána sem.
8.: A hónap legszebb védése - Júlio César-díj
Handanovic Romában gondoskodott arról, hogy érintetlen maradjon a hálója, Pjanic ziccerénél egy iszonyatos bravúrral tartotta meccsben a csapatot.
9.: A hónap legszebb csele/egyéni megmozdulása - Ronaldo-díj
Ha kicsit távolabbról néznénk, azt is hihetnénk, hogy Ronaldo visszatért a pályára, és ő hülyítette meg biciklicseleivel Albertazzit... De nem! Ő mindenki kedvenc Jonathanja, aki ezzel a mozdulatsorral hódította el a rangos elismerést.
10.: A hónap legostobább döntése - Gian Piero Gasperini-díj
Kettő név, kicsit bővebben kifejtve: Kovacic kétszer nagyon biztatóan szállt be, mégis egyre kevesebb lehetőséget kapott, majd eljutottunk oda, hogy egyáltalán nem. Érti valaki? A másikukkal kapcsolatban pedig csupán hangozzon el a blog lelkének egyetlen kérdése: "Hova a f...omba tűnt Taider?!" Na és ezt?
11.: A hónap legszimpatikusabb döntése - José Mourinho-díj
Sokunk meglepetésére Icardi kezdőben maradt a néhány balul sikerült, igen szürke meccse ellenére is, ez valóban egy pozitív fordulat, az egyik értékelőmben vágyként is fogalmaztam meg ilyesmit.