Derű

Kötelező házi feladat letudva, a csapat simán vette az Európa Liga következő akadályát, félig-meddig úgy, ahogy mi is reméltük. A továbbjutás viszont csak egy szelete volt annak, ami miatt az utóbbi hetekben az interista átváltott óvatos reménykedésbe...

Hosszú böjt volt ez, bizony. Három egymást követő győzelem a bajnokságban, lépkedés a nemzetközi porondon, a mögöttünk hagyott időszakban bizony nem ehhez szoktunk hozzá - most viszont végre több okból is megjelenhet a mosoly szánk szegletében.

Van okunk az örömre...

...mert Santon és D'Ambrosio személyében végre van két darab, több mint korrekt szélső hátvédje csapatunknak. Jó, utóbbi a Celtic egyetlen helyzeténél hibázott (most az egyszer elnézzük neki), azt leszámítva hozta a megszokott DD-színvonalat. Bambino pedig visszatérte óta folyamatosan bizonyítja, hogy Ausilio talán a legjobb téli üzletet kötötte vele, annyira potom pénz lesz majd a véglegesítése. A gólpassza csak hab volt a tortán, érett már neki bőven.

...mert Fredy Guarín személyében a Serie A egyik legjobb formában játszó középpályását tisztelhetjük, most már nem csak egy-két meccs, hanem hónapok óta. Fura ezt leírni vele kapcsolatban megannyi citromdíj, szitokáradat és homlokcsapkodás után, de a tény tény marad: a kolumbiait sosem láttuk még folyamatosan ennyire jónak.

...mert bár Shaqiri személyében fontos láncszem érkezett, az ő gyenge játéka egyáltalán nem jelent egyet azzal, hogy a csapat halálra van ítélve. A pontrúgásai persze továbbra is félelmetesen jók, sokat fognak még társai profitálni belőlük.

...mert Hernanes komoly életjeleket mutatott. Az utóbbi pár alkalommal (amikor megkapta a néhány percecskéjét...) is igyekezett bizonyítani és megragadni az alkalmat, most szerencsére kezdőként sikerült ugyanezt megtenni. Jó érzés, hogy van egy formában lévő plusz opció középpályára.

Tűnjetek az útból, most már én jövök!

...mert a két meccsen a Celticnek nem volt reális esélye a továbbjutásra, eredmény tekintetében meg egy másodpercig sem állt úgy. Felesleges fanyalogni, hogy játék így meg úgy - ettől függetlenül a hibák/hibapontok jelen vannak, nem kész csapat az Inter, ezt is tudjuk jól.

...mert Ranocchia meccsek hosszú sora után végrekomoly hiba nélkül teljesítette a 90 percet. Nem kell túlgondolni, egyelőre ennyit is becsüljünk meg. Hátha ő is követi Guarín példáját valami csoda folytán...

Túlzásokba semmiféleképp sem szabad esni, de az utóbbi hetek eredményei és játéka egy derűsebb tavasz előszelei lehetnek jó esetben. Minden továbbit később, ezen az úton kell tovább haladni, és nem árt megjegyezni, hogy a zsinórban aratott három győzelem akkor érhet még ennél is többet, ha a Fiorentina és a Napoli ellen értékelhetőt tesznek le az asztalra a Mancini-fiókák (4 pont=álomkategória).

Végezetül két mai hír kronológiai sorrendben, ami miatt nem feltétlen bontottunk pezsgőt:

- Csabinter rémálma valóra vált, a Felipe-Inter házasság megköttetett, igazán senki sem érti, hogy miért. Játéklehetősége túl sok nem lesz, így meg csak a pénzt viszi nyárig, némiképp feleslegesen. Mindegy, "Mancini knows".

- Az EL-nyolcaddöntőben a Wolfsburg lesz az ellenfél, finoman szólva sem erről álmodoztunk tegnap óta... Bővebben majd a beharangozóban, addig emésztgessük csak, hogy a Bundesliga második legjobb csapatát kell kiütnünk a legjobb 8-ért.