Valamiért ismerős arcok 5. rész - Sir Bobby Robson kedvencei

Az idei szezonban hosszú idő után nyílt minimális esély arra, hogy a Newcastle United elindulhasson a Bajnokok Ligájában. Ez még a jövő zenéje, és persze bízzunk Pardew-ban és a srácokban, de emlékezzünk arra, hogy mikor is fordult elő utoljára, hogy a legrangosabb európai kupában szerepelt kedvenc csapatunk, továbbá ki is volt akkoriban a manager?

Hát persze, hogy Sir Bobby Robson (1933.02.18. - 2009.07.26.)

Robson 1999 szeptemberében lett a Newcastle managere, 2004 nyarán távozott egy gyengén sikerült bajnoki rajt után. Már életében is az angol futball legendája volt, az emlékét pedig szerte a világon őrzik anglián kívül többek között a Barca, a Porto, vagy a PSV szimpatizánsai.

Érkezésekor hatalmas várakozással találta szemben magát. A szurkolókban még élt a Keegan féle, The Entertainers által mutatott parádés foci emléke, azonban Kev távozása óta Dalglish és Gullit közreműködésének köszönhetően a csapat teljesítménye igencsak visszaesett. Sir Bobby viszont - akkor már Mourinho nélkül -jött, látott és győzött. Nem lett bajnok, nem nyertek kupát, de visszatérítette a megcsömörlött játékosokat a helyes irányba. BL-ben szereplést harcoltak ki, ésújra közönség szórakoztató játékot mutattak. Ehhez viszont kellettek olyan emberek, akiket más edző talán nemfavorizált volna, de Robson látott bennük valamit.

Mindjárt itt van elsőként egy igazi nehéz tüzér, Mosiur Bal Láb, azazLaurent Robert (1975.05.21.).

A francia szabadrúgás specialista 2001-ben érkezett 9.5 millió fontért a Paris Saint Germain-től. 129 bajnoki mérkőzésen 30 gólt szerzett, ezek nagyrésze távoli, hálószaggató bomba volt.

Dublőrként is megállta a helyét. A Newcastle szurkolók számára kötelező mozi, a Goal! első részében ugyanis az ő, 2004-05-ös szezonbeli, Liverpool elleni szabadrúgásgólját vágták be, amivel a film szerint Santiago Munez eldönti az utolsómérkőzést. (Bevallom, ennél az info-nál csak a wikipédiára hagyatkozom, ugyanis a Newcastle - Liverpool 2004-05 szezon beli összecsapát nem találtam meg a youtube-on) A második, már felejthető rész pedig szintén egy Robert-Munez góllal kezdődik, mégpedig a francia Fulham ellen szerzett akrobatikus, sarkazós gólját "adták oda" a készítők Santi-nak.

Robert nem volt egy könnyű eset, de amig Robson kenyérre tudta kenni, addig Souness-szel összerúgta a port. Nyilvánosan kritizálta, aminek következtében kikerült a csapatból. A 2005-06-os szezont már a Portsmouth-ban töltötte kölcsönben,a szezon végén pedig a Benfica-ba igazolt.Több rövid állomáshely után2009-ben vonult vissza a Larissa-ból. 2009 nyarán szó volt róla, hogy visszatér a Championship-be zuhant Newcastle-be, de végül a reaktiválásra nem került sor. Kilencszeres francia válogatott, a nemzeti csapatban 1 gólt szerzett.

Sir Bobby Robson egyik nagy kedvence volt a kongói Lomana Trésor LuaLua (1980.12.28). A 2011-benNewcastle-ből a Brighton-hoz igazoltKazenga LuaLua bátyja 2000 és 2004 között játszott a Newcastle United-ben.

Mindössze 88 mérkőzésen szerepelt, (21 alkalommal kezdőként)9 gólt szerzett, mégis emlékezetesmarad akrobatikus gólöröme miatt.A védjegyévé vált mozdulatsorhét hátrafelé bemutatott kézen átfordulásból, valamint egy szaltóból állt.

Robson érdeklődését a Colochester játékosaként keltette fel. Azt nyilatozta róla, hogy speciális tehetségnek tartja, nagy ígéretnek.

2004-ben aztán az Afrika kupáról visszatérve kölcsönadák a Portsmouth-nak, akik nyáron végleg megvették. Több csapatban is szerepelt az elmúlt években, 2011 óta a Blackpool játékosa. Pont pár hete zúdított egy hatalmas bombagólt, ami a forduló találata lett a Championshipben. Magánéletében a rasszizmus elleni harc elkötelezett híve. A kongói válogatottban 28 meccs 7 gól a mérlege.

Harmadik a sorban egy görög betonhátvéd, Nikolaos "Nikos" Dabizas (1973.08.03.). 1998-ban 4 évreigazolt Newcastle-be, de mivel elégedettek voltak vele, 2 évvel hosszabbítottak.

Legemlékezetesebb meccsére Szarkaként 2002. februárában került sor, amikor a Newcastle az ő góljával győzte le a Sunderlend-et idegenben. Egyaránt játszott az 1998-ban és 1999-ben elbukott kupadöntőkön.

2003 tavaszán kikerült az első csapatból,és az eligazolás mellett döntött. Nyáron azonban egy autóbaleset akadályozta a továbblépésben, így a Newcastle-el kezdte meg a 2003-04-es idényt. Végül 2004 januárában igazolt el a Leicester City-hez. 130 bajnoki mérkőzésen 11 gólt szerzett.Egy év után tövábbálltés Larissa játékosa lett, ahol később újra együtt játszott Robert-tel. 2011-ben vonult vissza. A görög válogatottban 1994 és 2004 között 70 meccset játszott, gólt nem szerzett. 2004-ben Portugáliában Európa Bajnok lett, igaz nem lépett pályára a Rehagel vezette görög hadjáratban.

Végül pedig jöjjön valaki, akiről sajnos már csak múltidőben írhatok:

Gary Andrew Speed (1969.09.08. - 2011.11.27.) a wales-i legenda. Több mint 300 bajnoki mérkőzéssel a lábában (Leeds: 248, Everton: 58) 1998-ban 5.5 millió fontért Kenny Dalglish igazolta Newcastle-be, és 2004 nyaráig maradt. Dabizas-hoz hasonlóan játszott két F.A. kupa döntőben, a BL-ben, és Shearer helyettese volt, mint csapatkapitány.

2006-ban ő lett az első játékos 500 Premier League mérkőzésen szerepelt. A Newcastle utánnégy évet húzott le a Bolton-ban, majd két évet a Sheffield United-ban, ahol előbb játékos-edző, majd a visszavonulása után manager lett.Pár hónap után azonban elfogadta a wales-i szövetség felkérését a szövetségi kapitányi posztra. Sajnos nem dolgozott sokáig edzőként, 2011 őszén önkezével vetett véget az életének. Nem szeretném ezt bővebben taglani, éppen elég szomorú már maga a tény, hogy elhunyt. Nyugodj Békében Gary.

PerszeSir Bobby Robson munkásságának bemutatásáhoznem egy, hanemtíz cikk sem lenne elég, de ez a négy játékos is bizonyítja, hogy nagyon tudott valamit az öreg. Jól bánt a focistáival.A nehéz eseteketjól kezelte, a gyengébbekből kihozta a maximumot, a fiatalokathelyre tette.

Mindent és mindekit legyőzött, kivéve a betegséget.

Habár erről - pont egy népsport blogos megemlékező cikkben - hallottam egy számomra szimpatikus nézőpontot. Sir Bobby Robson-nál először 1991-ben diagnosztizáltak rosszindulatú daganatot. A 2009-ben bekövetkezetthaláláig pedig mégnégy alkalommal újult ki a betegsége.

Szóval azt mondják nem igaz, hogy Sir Bobby elvesztette a rák elleni meccset.

Nyert 4:1-re.

Nyugodjon békében.

Legközelebb jön egy ütős középpálya: Emre, Bowyer, Dyer és Parker

Mark29