Eljött a január és megjöttek a francia játékosok. Azt hittük, hogy a megerősített kerettel magabiztosan és egyértelműen elkezdünk felfelé mászni a tabellán. Ennek ellenére még mindig nem tudjuk hozni a magabiztos és jó játékot. Igaz, hogy jönnek az eredmények és itt-ott akár még szép kombinációs játékra is képesek vagyunk. Ennek ellenére kevés meccsen láttam azt, hogy mi irányítottunk volna, illetve azt, hogy az irányításunk alatt tartott meccsen akár több gólt is rúgtunk volna, és ezzel magabiztos győzelmet arattunk volna. Most akkor feltehetjük a kérdést, hogy a keret volt gyenge, vagy valami más baj van nálunk?
Nézzük a keret alakulását elsőnek, hiszen sokan azt hisszük, hogy az erősítések miatt kezdtünk el megnyerni meccseket idén. Kezdő játékosból három olyan van, aki ténylegesen erősítést jelent. Elsőnek vegyük a védelmet, ahol Williamson jelentette a legnagyobb gondot. Helyette jött Mapou Yanga-Mbiwa, aki szerintem elég jól teljesít, és még az is lehet, hogy ha magabiztosabb lesz és ténylegesen felveszi a PL ritmusát, akkor akár Coloccini megfelelő utóda is lehet. A másik erősítés Moussa Sissoko, aki leginkább a góljaival tűnik ki a mezőnyben, valamint első számú stílus szabásza lett a csapatnak. A szezon első felében Demba Ba volt a gólfelelős, aki el is ment tőlünk, és jobb híján Cabaye vagy Marveaux volt az, aki középen szervezte a támadásokat. Sőt ha az előző sikeres szezont nézzük, akkor csak Cabaye-t hívhatjuk a csapat agyának. A harmadik ember, aki erősítést jelent a csapat számára és januárban érkezett, az Gouffran. A bordeaux-i támadó a régi Jonast helyettesíti, aki képes volt meccseket eldöntő megmozdulásokra.
Összességében kijelenthetjük, hogy a jelenlegi keretünk semmivel sem erősebb, mint az idényt elkezdő keret, illetve az a keret, akik az előző szezonban kiharcolták az ötödik helyet. Az igaz, hogy a kispadunk hosszabb, de abban biztosak lehetünk, hogy a kezdő csapatunk nem jobb.
Az erősítést jelentő igazolások mellett ott vannak még azon igazolások, akik semmivel sem jobbak, mint elődeik. Ide sorolható Debuchy és Anita, ha csak azokat nézzük, akik értékben és játéktapasztalatban erősítést kellett volna, hogy jelentsenek.
Hasonlítsuk össze tehát az értékes januári igazolásokat és az előző szezonban szereplő játékosokat és azok formáját. Jonas és Gouffran között túl nagy különbség nincs, hiszen egy-két évvel ezelőtt Jonas a csapat egyik komoly erősségének számított. Moussa Sissoko és Yohan Cabaye összehasonlítása kicsit nehezebb lesz, de szerintem minden Newcastle szurkoló belátja, hogy Cabaye sokkal jobb és fontosabb játékos, mint Sissoko. Csatár nem érkezett a csapathoz, így ezen a poszton biztosan gyengültünk Ba távozásával. Egyedül a belső védelmünk erősödött jelentősen, de az is csak akkor, ha a két kezdő védőnk közül valamelyik sérült, esetleg eltiltását tölti. Most akkor döntse el mindenki magában, hogy hol tart a keretünk az előző szezonhoz, vagy akár az előző fél szezonhoz képest. Szerintem egy szinten van, mert valahol gyengültünk, valahol erősödtünk.
Akkor mi lehet a legnagyobb baj, és mi lehet az, ami elindította a csapatot a kieső helyek elől menekülve, illetve mi az, ami azt eredményezte az előző szezonban, hogy majdnem Bl-ben indultunk?
Egyértelműen a taktika, valamint a játékosok motiváltsága jelenthet különbséget. Mindenki látta, hogy bizonyos csapatok ellen csak az előre rugdosás ment, és így meccsről-meccsre veszítettünk nagyon fontos pontokat. Azt is láthattuk, hogy két ilyen jó befejező csatárral a keretben, akkor is egy csatáros játékot játszunk, amikor hátrányban voltunk. Ez mind a menedzserünk hibája. Mind a motiváció, mind a taktika, mind a cserék csakis egy ember felelőssége.
Innentől kezdve rájöhetnénk, hogy teljesen felesleges ebbe a keretbe jobbnál-jobb játékosokat hozni, ha a menedzserünk teljesen tönkreteszi a csapatot. Mondom ezt úgy, hogy tavaly az év menedzserének választották Pardew-t, ennek ellenére nagyon sok meccsen veszítettünk pontokat tavaly is miatta. Akkor sem volt jobb kerete, mégis rettegtek tőlünk a nagy csapatok, most meg a kiesők is esélyesebbnek számítanak hazai pályán ellenünk.
Ez a szezon elment, de abban bízok, hogy a következő szezonban, nem a kiesés ellen harcolunk, hanem újra európai indulást jelentő helyek valamelyikéért. Ha nem így lesz, akkor viszont el kell köszönnünk Pardew-tól, mivel akkor teljesen alkalmatlannak fog bizonyulni ehhez az erős kerettel bíró csapathoz.
Remélem erre rá fognak jönni a vezetőink is, hiszen a siker nagyon úgy néz ki, hogy egy ember kezében van.
Ruzsinho Da Costa