Sunderland 2 : 1 Newcastle: SZÉGYEN!

Nincs mit magyarázni. A vereséget egyébként sem lehet, egy ilyet meg pláne. Nem érdekel, hogy Fletcher egyértelműen szabálytalankodott az első gól előtt. Nem érdekel, hogy a partjelző bedobást ítélt a Newcastle-nek, a bíró pedig felülbírálta ezt, és a szabadrúgás utáni akcióból a Sunderland megszerezte a győztes gólt. Nincs mit magyarázni.Nincs mit magyarázni. A vereséget egyébként sem lehet, egy ilyet meg pláne. Nem érdekel, hogy Fletcher egyértelműen szabálytalankodott az első gól előtt. Nem érdekel, hogy a partjelző bedobást ítélt a Newcastle-nek, a bíró pedig felülbírálta ezt, és a szabadrúgás utáni akcióból a Sunderland megszerezte a győztes gólt. Nincs mit magyarázni.

Alan Pardew ugyanis felvetette ezeket a "tényeket" a mérkőzés utáni interjújában, azonban a legnagyobb igazságot azzal mondta ki, hogy a Sunderland egyedüli aduja a szenvedély volt, és ezzel meg is nyerték a meccset. Így van, csakhogy ez saját magára és a csapatra nézve is a legnagyobb kritika, ami csak létezik.

Az egyetlen értékelhető pillanat tegnap: Debuchy első gólja Newcastle mezben

Mert nincs mit magyarázni. Hogyan is lehetne azt, hogy egy áprilisban megalázott, hazai pályán a legnagyobb riválistól 0:3-ra kikapó keretben nincs elég tűz. Miközben az ellenfélnél a csapat háromnegyede új emberekből áll (na meg a manager is új) és náluk még sincs ilyen probléma.

Hogyan is lehetne magyarázni azt, hogy egy sokkal jobb játékosállománnyal rendelkező (bár összértékben éppen hogy csak a Sunderland előtt álló) csapatot ennyire megfogjon egy bekkelő, a játékot tördelő banda. Egy csapat, akik az 5. és az 57. perc között nem tudtak és nem is akartak, az 57. és a 84. perc között pedig ha megfeszültek, sem tudtak gólra törően játszani. A mérkőzés elején és a végén is hatalmas koncentrációs hibák, és ezeknek 0 pont az eredménye. Ahelyett, hogy eltemettük volna lehet, hogy újraélesztettük a Sunderland-et.

Pardew nagyon eltaktikázta magát. Azt a felállást erőltette, amit a sokkal finomabban, pengébben játszó Liverpool ellen. Így aztán Ben Arfa-t középen, Gouffran-t és Rémy-t pedig a szélen nyomták el. Ez a három játékos, természetesen jobb, mint például Shola Ameobi, mégis amikor ő beállt, akkor lett először fizikai fölényünk a támadásoknál.

Hiába na, alkalmazkodni kellett volna. Egy klasszikus, retro angol stílust játszó csapat ellen 4-4-2 kellett volna Shola-val és Rémy-vel elöl, akár Ben Arfa padozása árán is.

Na mindegy, ez az előző két bekezdés nem is érdekes, mert itt tényleg nincs mit magyarázni.

Tegnap nyerni kellett volna bármi áron, és ez nem sikerült. 47 év után újra zsinórban két derbit nyertek a fekete macskák.

Pontozzunk? Minek? Krul-nak például alig volt dolga, a gólokat pedig nem védhette. A védelemnek eleve alig volt mit csinálni, csak sajnos azzal, hogy Williamson Altidore-ral birkózott Dummett-nek jutott a minden hájjal megkent Fletcher, aki most még nagy falat volt a fiatal védőnek. Persze 2-3 év múlva a kis wales-i egy remek Permier League hátvéd lesz, erre a C kategóriás, széttetovált csatárra pedig csak Sunderland-ben fognak emlékezni

A szélső védők közül Santon továbbra is halvány, Debuchy viszont a gólja mellett jól is játszott. Harcos volt, odavert párszor a csípő, harapó, vissza rúgó-könyöklő ellenfélnek.

A középpályán és a csatársorban viszont egyedül Tioté nyújtott elfogadható teljesítményt, a többiek ijesztően ötlettelenek voltak.

Mi lesz így szerdán a Ligakupában a Manchester City ellen? Mi lesz így szombaton a otthon a Chelsea ellen, majd utána a Tottenham vendégeként? Semmi. Sima kiesés, és kétszer 0 pont.

Érdekes egyébként, hogy mennyire másként látja az eseményeket egy szurkoló és a kommentátor. A Digis spíker 2 Sunderland helyzet után hazai fölényről beszélt negyed óra után, ami azért elég erős még akkor is, ha az egyikből gól lett. Utána pedig úgy vélte, hogy a Newcastle nyomása egyértelmű, miközben én azt gondoltam, soha nem lövünk gólt. Az egyenlítés után Cabaye és Ameobi is alig lőtt mellé, Ben Arfa pedig elkezdte a szokásos (Robben-es) befelé cselezését, de blokkolták a lövést. Akkor bevillant, hogy baj lesz. Ezzel egy időben pedig mit hallok a tv-ből? A két csapat közül egyértelműen a Newcastle-ben látom a lehetőséget a 3 pont megszerzésére. Vagy valami ilyesmi. Aztán mire kifejtette volna bővebben, Borini belőtte a győztes gólt.

A mérkőzés újranézése egyébként nem ajánlott senkinek (kivéve a Sunderland szurkolókat) mert a semleges drukkereknek csak az ötlettelen vergődés maradna meg, a gyerekek pedig értetlenül néznének, hogy miért a rossz(abb) győz a végén???

Végül pedig egy kis történelmi összeesküvés elmélet. A meccs előtt hallani lehetett a Di Canio - Poyet közti párhuzamokat. Kevéssé tapasztalt, de szenvedélyes edzők, az első meccsen bukta, utána a Newcastle jön, stb. És a történelem ismételte önmagát. Most azonban jöjjön valami sokkal szívderítőbb.

A Sunderland idén megdöntötte a valaha volt legrosszabb Premier League szezonkezdet rekordját, amit a 2007/2008-as évad Derby County-ja tartott. A Derby végül "tökutolsóként" esett ki (talán már márciusban sem volt matematikai esélyük) 38 meccsen 1 győzelemmel, 8 döntetlennel és 29 vereséggel.

Igen, az az egy győzelmük a Newcastle ellen született.

Hajrá Newcastle!

Mark29