Az NFL alapszakaszában 32 csapat játszik két konferenciában (AFC és NFC), konferenciánként 4 külön csoportban, csoportonként 4 csapattal. Az alapszakaszban minden együttes 16 mérkőzést játszik, két-két mérkőzésen találkoznak saját csoportjuk másik három alakulatával, míg 4-4 meccset játszanak a saját konferenciájuk egy másik csoportjának és a másik konferencia egyik csoportjának 4 csapatával. A maradék két mérkőzésen olyan csapatok ellen szerepelnek a gárdák, amelyek az előző szezont hasonló eredménnyel zárták. A januári rájátszásba konferenciánként 6 csapat juthat be. A 2-2 legjobb kiemelésével egyenes kieséses küzdelem kezdődik, ahol egy mérkőzésen dől el a továbbjutás kérdése. Az NFL döntőjét, a Super Bowlt az AFC és az NFC bajnoka játssza.
TÁMADÓK |
– irányító (QB, 1) |
– futó(k) (RB, 1 – lehet még fent nagyobb termetű, úgynevezett full back (FB) is a pályán, 3. és rövid szituációnál általában, vagy töri az utat a futónak, vagy maga futja meg a szükséges távot) |
– tight end(ek) (TE, általában 1, de előfordul, hogy 2) |
– szélső elkapók (WR, a rendszertől függően, jellemzően 2 vagy 3) |
– támadó falemberek (OL – két tackle (LT, RT), két guard (LG,RG) és egy center (C) –, 5) |
– védő falemberek (DL, 3 vagy 4 rendszertől függően – 3-4-es védelemben a két defensive end között egy nose tackle, a 4-3-as védelemben a két defensive end között két tackle) |
– linebackerek (LB, 4 vagy 3 rendszertől függően, 3-4-es védelemben a két szélső linebacker között két belső, 4-3-ban a két szélső között egy középső) |
– cornerbackek (CB, 2) |
– safetyk (S, 2) |
– punter (1) |
– rúgó (1) |
– long snapper (1) |
Miután már elsajátítottuk ezeket a tudnivalókat, lássuk először a csapatokat. Kezdjük a regnáló bajnokkal, a New Orleans Saintscel. A Katrina hurrikán utáni letargiát immáron teljesen maga mögött hagyó város csapatát irányító Drew Brees valósággal újjászületett azóta, hogy a Szentekhez szerződött, két szezonnal ezelőtt például több mint 5000 yardot passzolva (5069) közelítette meg a legendás Dan Marino vonatkozó rekordját (5084). Hiába volt azonban kimagasló a passzjátéka az együttesnek, a védelem gyengélkedései miatt még a rájátszás sem volt garantált a csapat számára. Az előző szezonban azonban a védelem és a futójáték is összeállt, amelynek bajnoki cím lett a gyümölcse.
A Super Bowlban alulmaradó Indianapolis Colts ismét jó esélyekkel indul harcba az elsőségért, igaz, amíg az együttesnél játszik Peyton Manning, addig ez azért nem meglepő. Az 1998-as játékosbörze első választottjának már az édesapja, Archie is profi játékos volt – épp a Szenteket vezette 11 éven keresztül –, a testvére, Eli pedig a New York Giants irányítója. Peyton NFL pályafutása során már négyszer részesült az év legértékesebb játékosának járó (MVP) díjban, gyakorlatilag egyedül képes versenyben tartani a Csikókat. 12 szezon alatt mindössze két alkalommal zárt 4 000 yard alatt, 2004-ben 49 touchdown passzával megdöntötte a már említett Marino ezen rekordját – igaz túl sokáig nem volt az övé, de erről majd később.
Bár az ezredforduló után az alapszakaszban a Colts rendre nagyszerű mérleggel zárt – 2002 óta egyszer sem zárt 10 győzelem alatt, és mindig bejutott a rájátszásba –, a bajnoki cím csak nem akart összejönni Manningéknek egészen a 2006-os szezonig. Még a konferencia döntőjének félidejében sem sokan fogadtak volna erre, hiszen a New England Patriots 21–3-ra vezetett ekkor, ám az NFL történelem egyik legnagyobb fordítását követően a Colts nyert a találkozó végén, és az irányító (csapatával együtt) a Chicago Bears elleni döntő után a csúcsra ért.
Folytassuk a sort a 2000-es évek egyik, ha nem a legdominánsabb csapatával, a New England Patriotsszal. A Hazafiak a millennium előtt mindössze kétszer jutottak be a Super Bowlba, ám ott előbb a Chicago Bearstől 46–10-re, majd a Brett Favre vezette Green Bay Packerstől 35–21-re kikaptak. A 2001-es szezon második mérkőzésén megsérült a csapat sztárirányítója, Drew Bledsoe és a helyét a 2000-es játékbörze hatodik körének 199. választottja, bizonyos Tom Brady vette át. A folytatás már történelem, a „semmiből” feltűnő játékos az idény végén rájátszásba jutatta csapatát, majd a Hazafiak a toronymagas favorit St. Louis Rams elleni döntőben is diadalmaskodtak. A dinasztia ezt követően a 2003-as és a 2004-es szezonban is révbe ért, és a történelem során egyedüliként (2007-ben) az alapszakaszt 16–0-s mérleggel nyerte meg (korábban már volt példa veretlen alapszakaszgyőzelemre, ám akkor még nem 16 mérkőzést kellett ehhez megnyerni). A szezonban Tom Brady 50-re javította az egy idényben adott touchdown-passzok számát, Randy Moss pedig 23 elkapott TD-jével megdöntötte Jerry Rice vonatkozó statisztikai mutatóját. Hiába azonban a rengeteg rekord, éppen a döntőben mondott csődöt az addig fantasztikus támadófal, és végül az Eli Manning által vezetett New York Giants örülhetett.
6 – Pittsburgh Steelers |
5 – Dallas Cowboys, San Francisco 49ers |
3 – New England Patriots, Washington Redskins, Los Angeles/Oakland Raiders, Green Bay Packers, New York Giants |
2 – Denver Broncos, Miami Dolphins, Baltimore/Indianapolis Colts |
1 – St. Louis Rams, Kansas City Chiefs, Chicago Bears, New York Jets, Baltimore Ravens, Tampa Bay Buccaneers, New Orleans Saints |
Az előző holtszezonban Favre sokadik visszavonulási kérdésére olyan válasz érkezett, amit nagyon kevesen hittek volna. A Green Bay Packers korábbi legendája egy évet lehúzott már ekkor a New York Jetsben, de a divíziórivális Minnesota Vikingshez szerződése sokakat meglepett/felháborított – csak hogy érzékeltessük, ez olyan, mintha Lipcsei Péter visszavonulásának bejelentése után az Újpesthez szerződött volna…
A Minnesotában azonban Favre megtáltosodott, a korosodó, 40. életévét is betöltő irányító pályafutása egyik legjobb szezonját produkálta, a zseniális megoldásoktól, ám rengeteg hibától is hemzsegő pályafutással rendelkező játékos (497 TD-passza ugyanúgy rekord, mint 317 interceptionje), 4 202 yardot szállított, és 33 touchdown átadása mellett mindössze hétszer találta meg az ellenfelet labdával. A nagyszerű támadófallal és ligaelit futóval (Adrian Peterson), valamint nagyon erős védelemmel rendelkező Vikings számára pont a kiemelkedő irányítójáték hiányzott korábban a kimagasló eredmény eléréséhez, Favre mellett megtáltosodott Sidney Rice, aki 1312 yardot kapott el (igaz, sérülése miatt a mostani alapszakasz jó részét ki kell, hogy hagyja), és berobbant az év újoncának választott első körös szélső elkapó Percy Harvin is. A Konferencia döntőjének utolsó másodperceiben azonban hiába vezethetett támadást a Vikings a győzelemért, és a Super Bowlba jutásért – egy mezőnygól is elég lett volna, de egy szabálytalanság miatt kicsúsztak az optimális rúgó távolságból –, Favre interceptiont dobott, a hosszabbításban pedig egy mezőnygóllal nyertek a Szentek. A veterán irányító azonban nem dobta be a törölközőt, és nekivág 20. szezonjának.
A csapatok után térjünk át a játékosokra azokat, akiket a csapatoknál már említettünk természetesen ismét nem írjuk le, és itt is szubjektív a lista.
Végre sikerült megállapodnia a Jets vezetésével, így Darrelle Revis az előző szezon legjobb védelemével büszkélkedő New York-iak legfényesebben ragyogó csillaga lehet a most rajtoló idényben is. A zseniális cornerback Nnamdi Asomughával egyetemben a bajnokság legrettegettebb defensive backjének számít, ők azok, akiket bármelyik ligaelit elkapóra nyugodtan rá lehet állítani, újabb védő besegítése nélkül is fantasztikusan képesek lefogni még a legjobb szélső elkapókat is.
A védőknél maradva nem mehetünk el szó nélkül a liga talán legjobb linebackere, Patrick Willis mellett, aki eddigi három szezonja alatt 467 szerelést hajtott végre.
Érdekes lesz látni, hogy a Wildcat formációt az NFL-ben ismét megkedveltető Miami Dolphins, valamint a szintén két fantasztikus futót (DeAngelo Williams, Jonathan Stewart) felvonultató Carolina Panthers mekkora kihívás elé állítja majd még a legjobb futás elleni védekezéssel rendelkező csapatokat, így például az ezek között is a közvetlen elitbe tartozó Pittsburgh Steelerst – vagy éppen nézni, hogy a kihívásra válaszoló Steelers védelme miképp roppantja össze az ellenfelek támadófalát, és kergetik őrületbe az irányítókat.
A 2009-es szezon döntőjéről ide kattintva olvashat bővebben! |
Az ezt megelőző Super Bowlokról szóló Sportlegünket ide kattintva érheti el! |
Szót kell még ejteni a feltörekvő irányítókról is: a San Diego Chargers játékosa, Philip Rivers, a Dallas Cowboysban játszó Tony Romo valamint a Packers reménysége, Aaron Rodgers számára egyaránt kinézhet egy fantasztikus szezon – erre most valamivel kevesebb az esélye az első négy mérkőzésről eltiltott kétszeres Super Bowl-győztes Steelers-irányítónak Ben Roethlisbergernek.
1. FORDULÓ | |||
2010.09.10 | 2.30 | New Orleans Saints–Minnesota Vikings | |
2010.09.12 | 19.00 | Pittsburgh Steelers–Atlanta Falcons | |
2010.09.12 | 19.00 | New York Giants–Carolina Panthers | |
2010.09.12 | 19.00 | Chicago Bears–Detroit Lions | |
2010.09.12 | 19.00 | Tennessee Titans–Oakland Raiders | |
2010.09.12 | 19.00 | Houston Texans–Indianapolis Colts | |
2010.09.12 | 19.00 | Jacksonville Jaguars–Denver Broncos | |
2010.09.12 | 19.00 | Buffalo Bills–Miami Dolphins | |
2010.09.12 | 19.00 | New England Patriots–Cincinnati Bengals | |
2010.09.12 | 19.00 | Tampa Bay Buccaneers–Cleveland Browns | |
2010.09.12 | 22.15 | Philadelphia Eagles–Green Bay Packers | |
2010.09.12 | 22.15 | Seattle Seahawks–San Francisco 49ers | |
2010.09.12 | 22.15 | St. Louis Rams–Arizona Cardinals | |
2010.09.13 | 2.20 | Washington Redskins–Dallas Cowboys | |
2010.09.14 | 1.00 | New York Jets–Baltimore Ravens | |
2010.09.14 | 4.15 | Kansas City Chiefs–San Diego Chargers |