NFL-draftelemzés: nem ezek a csapatok a követendő példák

A teljes 2011-es draftlistát ide kattintva érheti el!

24. New England Patriots
1/17 Nate Solder, OT, Colorado
2/1 Ras-I Dowling, CB, Virginia
2/24 Shane Vereen, RB, California
3/9 Stevan Ridley, RB, LSU
3/10 Ryan Mallett, QB, Arkansas
5/7 Marcus Cannon, OG, TCU
5/28 Lee Smith, TE, Marshall
6/29 Markell Carter, OLB, Central Arkansas
7/16 Malcolm Williams, CB, TCU

A Hazafiak idén is szép számmal gyűjtögették a draftjogokat a cserélgetésekkel, így – bár megtehették volna – nem választottak 2 elsőkörös játékost.

Először a Raiders helyén kerültek sorra, a Seymour-üzlet ellenértékeként. Választottjuk, Nate Solder tipikus LT (támadó falember, a vak oldali szélen), a futás segítésében nem kiemelkedő, de passzjátékoknál szinte hibátlan munkát végez, remekül illik a New England falába. Érkezése előrevetíti, hogy Matt Light már nem sokáig lesz a ligában. A jövő Patriots falának Solder lesz a bal, Vollmer a jobb oldalán, ez a poszt évekig megoldásra került.

A második körben aztán jött az első sokk. A tavalyi első körös CB választás (Devin McCourty, aki első idényében Pro Bowlon szerepelt) után ismét jött egy, ráadásul egy szélsőséges megítélésű játékos. Dowling utolsó éve elég gyengére sikerült, 7 meccset kihagyott, de úgy tűnik ez nem befolyásolta nagyban a megítélését. Újonc évében is kezdő volt már, igaz Chris Cook, jelenlegi Vikings játékos mögött csak 2. számúként, és idén sem róla szólt a Virginia védelme, hanem a hat interceptionnel az országos elitbe is berobbanó Chase Minnifieldről. Fizikálisan elit védőnek számít majd, ha egészséges marad, és pályára is kerül. Ott van ugyanis a keretben a tavaly berobbanó McCourty, a sérülésből felépülő Leigh Bodden, a tavaly kezdőbe kerülő Kyle Arrington, és a harmadéves, 2. körben választott Darius Butler.

Két running back draftolása nem szokványos, de ha végignézzük, hogy hány futónak van érvényes szerződése, akkor megértjük Bill Belichick főedző döntését. Kevin Faulk, Sammy Morris és Fred Taylor felett eljárt az idő, BenJarvus Green-Ellis pedig korlátozott jogú szabadügynök. Egyetlen Danny Woodheaddel merész lett volna nekimenni az idénynek, ezért jött két olyan futó, akit egyetemen nem használtak túl sokat. Vereen a tavalyi elsőkörös Jahvid Best mögött volt sokáig cserejátékos, idén kapott teljes szerepkört, míg Ridley a sokszereplős LSU futógépezet legjobbja volt. Elkapásban egyiküket sem használták túl sokszor, de ez inkább egykori irányítójuk kritikája.

A harmadik körben megérkezett Bostonba a Tom Brady-utód. Három éve nagyobb sokk volt Kevin O’Connell kiválasztása hasonló helyen, belőle aztán papírformaszerűen nem is lett semmi, Mallett azonban a korosztálya tán legjobban passzoló játékosa, akit igyekeztek minél jobban beszennyezni, múltbéli hibáira hivatkozva. Ez sikerült is, hiszen a 3. körig csúszott, de ha itt nem faragnak belőle elit játékos pár éven belül, akkor tényleg kár lenne bízni benne. Más kérdés, hogy Tom Brady vissza akar-e vonulni 2-3 év múlva, vagy újabb „Favre-Rodgers” szituáció jön létre az NFL-ben, de ezen még ráérünk gondolkozni.

A Patriots a tavalyi alapszakasz legjobb mérlegét mutatta fel, így túl sok új játékosra nem volt szükségük, belefért néhány luxus választás. Ilyennek mondható Dowling, Ridley, Mallett és Marcus Cannon is. Cannonról a draft előtti héten hozták nyilvánosságra, hogy rákos, az első kör előtti szerdán készült első kemoterápiás kezelésére, amit még 3 követ a hírek szerint, és 90% esélye van a gyógyulásra. Azt nem tudjuk még, hogy a futballpályára való visszatérésre mennyi az esély, de mindenképpen meglepő, hogy neki bizalmat szavazott egy klub, miközben a már egy éve tünetmentes, egykori országos válogatott Mark Herzlichnek senki.

Lee Smith idővel Alge Crumpler blokkoló szerepkörét veheti át a tight end hármasban, Gronkowski és Hernandez játékideje természetesen nem forog veszélyben. A börze végén ide is érkezett két projekt játékos, Carternél azért nagyobb nevű pass rushert is el tudtak volna képzelni a Pats drukkerek, de úgy tűnik erre majd a szabadügynökpiacon kerül sor, vagy az is előfordulhat, hogy elégedettek a mostani felhozatallal.

Értékelés: C

23. Tennessee Titans
1/8 Jake Locker, QB, Washington
2/7 Akeem Ayers, DE/OLB, UCLA
3/13 Jurrell Casey, DT, USC
4/12 Colin McCarthy, MLB, Miami (Fl)
4/33 Jamie Harper, RB, Clemson
5/11 Karl Klug, DE, Iowa
6/10 Byron Stingily, OT, Louisville
7/9 Zach Clayton, DT, Auburn
7/48 Tommie Campbell, CB, California (Pa)

A Titans is megtalálta a maga új reménységét, általános meglepetésre Jake Lockert. Newtonon kívül minden QB elérhető volt még a választás pillanatában, Mike Munchak pedig a Washington ikonját választotta. Pletykáltak róla, hogy Jeff Fisher főedző kirúgása után mégis maradhat helyén Vince Young, Lockerrel a fedélzeten viszont erre nincs nagy esély. Az dönthetett Gabberttel szemben Locker mellett, hogy több sémában játszott, így profi stílusban is, előtte pedig az atletikusságát tudta kamatoztatni (pont, mint Young korábban). A gárda stílusa tehát sokban nem fog változni, miért is változna, amíg van a keretben egy Chris Johnson. Az egykori 2000 yardos futó segítséget is kapott Jamie Harper személyében, más kérdés, hogy mennyire nyerő ötlet egy az NCAA-ben is második számú futót a 4. körben kiválasztani. Annyi biztos, hogy Harper nincs túlhasználva, és arra a kevés labdacipelésre bőven elég az ő tudása (és Javon Ringeré), amit CJ2K az oldalvonalon túl tölt, de erre a szerepkörre akkor is luxus a 4. kör.

A draft előtt 4 linebackere volt összesen a csapatnak, Thornton távozása speciel nem nagy érvágás az utóbbi évek formája alapján, viszont ha Stephen Tulloch idén sem kap számára megfelelő összegű fizetést, akkor új középső linebackert kell avatni. Ez lehet az újonc Colin McCarthy is, vagy ha Gerald McRath visszatér egyetemi posztjára, akkor Akeem Ayers kerülhet be valamelyik szélre. Ha előbbi variáció lép életbe, akkor Ayerst a DE helyen is kipróbálhatják, elvégre eddig is a pass rush volt a dolga Los Angelesben, igaz 3-4-es linebackerként.

LA másik feléből érkezik Jurrell Casey a fal közepére, ami azt mutatja, hogy túl nagy bizalom nincs a szintén 2. körös Sen’Derrick Marks felé. Az új védőfaledző, Tracy Rocker be is gyűjtötte egyik tanítványát, Zach Claytont a 7. körben, ha már Fairleyre nem sikerült rábeszélni a gárda vezéreit az első körben. Érdekesség, hogy Marks is auburni, de neki még nem Rocker volt a mestere.

A helyzetet bonyolítja, hogy Karl Klug is tud DT-t játszani, de ő inkább tűnik egy Mitch King hasonmásnak, márpedig ez nem sok játékidőt jelent. Stingily és a remek felépítésű Campbell marad special team tagnak.

Értékelés: C

22. Cleveland Browns
1/21 Phil Taylor, DT, Baylor
2/5 Jabaal Sheard, DE, Pittsburgh
2/27 Greg Little, WR, North Carolina
4/5 Jordan Cameron, TE, USC
4/27 Owen Marecic, FB, Stanford
5/6 Buster Skrine, CB, UT-Chattanooga
5/19 Jason Pinkston, OG, Pittsburgh
7/45 Eric Hagg, SS, Nebraska

A szélen Jabaal Sheard fordíthatja maga javára, hogy a két nagytestű társa magára vonja a támadófal figyelmét, hatalmas szükség volt egy azonnal bevethető DE-re, mert az egyetlen szóba jöhető név, Matt Roth sem biztos, hogy marad a keretben.

Greg Little igazi sztárcsináló elkapónak számít, és bár egy évig eltiltását töltötte, ez tavaly nem látszódott meg Dez Bryanten sem, gyaníthatóan rajta sem fog. Cribbs, Massaquoi és Robiskie társaságában biztos sok akciót lát majd. Jordan Cameron egy atletikus, magas, elsősorban elkapó tight end, vörös zónában komoly segítség lehet Colt McCoy-nak. Owen Marecic érkezése Lawrence Vickers távozását jelentheti. A régi idők fociját hozza vissza majd a látvány, ahogy Peyton Hillis elé beáll a felállásnál. Két nagydarab fehér srác robotol labdával a kezében, tiszta ’60-as évek.

Buster Skrine elsősorban sebességével szerzett magának hírnevet, ha máshol nem, ez special teamben biztosan jól fog jönni. Pinkston is jó húzás, a régóta gyenge pontnak számíró RT helyre nem valószínű, hogy beteszik, de valamelyik guard posztra odaérhet a versenyben.

Hagg is jó eséllyel tekint előre az 53-as keretért vívott versenyben, bár Abe Elam újraigazolásától sok függ. A hányattatott sorsú strong safety egyértelműen Mangini embere, de mivel neki most nincs csapat, amit edzhetne, így lehet, marad 2011-re is Clevelandben.

Értékelés: C+

21. Arizona Cardinals
1/5 Patrick Peterson, CB, LSU
2/6 Ryan Williams, RB, Virginia Tech
3/5 Rob Housler, TE, Florida Atlantic
4/6 Sam Acho, OLB, Texas
5/5 Anthony Sherman, FB, Connecticut
6/6 Quan Sturdivant, ILB, North Carolina
6/19 David Carter, DE, UCLA
7/46 DeMarco Sampson, WR, San Diego State

Dominique Rodgers-Cromartie visszaeső teljesítménye miatt frissíteni kellett a CB osztagon, és ezt már az első körben megtették Whisenhunték. Peterson első naptól fogva csapata erősségei közé fog tartozni, ritkán látható tehetség már most.

Ryan Williams érkezése már kevésbé várt volt, de abszolút érthető. A liga utolsó negyedébe tartozó futójáték tagjai közül Beanie Wells eddig nem igazolta, hogy miért választották ki az első körben, Tim Hightower pedig korlátozott jogú szabadügynök. Williamsben komoly sztár potenciál lakozik, már csak az a kérdés, hogy ki tud-e jönni belőle egy ennyire gyenge támadófal mögött. Anthony Sherman sokat segíthet az ügy érdekében, láthatóan nagyobb hangsúlyt akarnak fektetni a földön való előrehaladásra Glendale-ben.

Nagyon szűk most a keret, a legtöbb szabadügynöke a Cardinalsnak van, tight endből csak 1 volt a rosteren Housler draftolása előtt, az is egy tavalyi 7. körös újonc. Mivel ezen a poszton nagy klasszisokkal nem bírnak, így olcsóbb volt Housler megszerzése, mint a többiek újraigazolása. Azt még nem tudni, hogy a passzjátékban nagyobb szerepet kap-e, mint elődei.

A 4. körben aztán megérkezett a gyógyír a leginkább szemet szúró gyengeségre. Kissé sokáig húzták a Porter és Haggans örökébe lépő személynek a kiválasztását, de talán még épp időben kerültek sorra ahhoz, hogy egy leendő kezdőjátékosra lecsapjanak. Acho a posztjához mérten kiemelkedően jóeszű, de hatékonyságban sohasem volt a korosztálya élbolyában.

Sturdivant a 6. körben kifejezetten tetszetős húzás, őt korábbra várta szinte minden szakíró. Ha Daryl Washington bevált a 3-4-es védelem közepén, akkor neki is sikerülhet. Carter sok játékidőre nem számíthat, ha eljut a végső keretbe, Sampson viszont Vincent Brown árnyékában is szép karriert zárt, leszámítva sérüléseit. Ha ezek elkerülik, hasznos tagja lehet a rotációnak

Értékelés: C+

20. Miami Dolphins
1/15 Mike Pouncey, OG, Florida
2/30 Daniel Thomas, RB, Kansas State
4/14 Edmond Gates, WR, Abilene Christian
6/9 Charles Clay, TE, Tulsa
7/28 Frank Kearse, NT, Alabama A&M
7/32 Jimmy Wilson, CB, Montana

A Miaminek nem kellett irányító, majd legfeljebb idecserélnek valakit az elvágyódó quarterbackek széles sorából (Vince Young, Carson Palmer, Kevin Kolb, Kyle Orton), ha nem elégedettek Henne-vel.
Ezt szem előtt tartva szerezték meg a Pittsburgh Steelers által a tavalyi drafton első körben húzott, és első idényében Pro Bowlba jutó Maurkice Pouncey ikertestvérét, aki guard vagy center is lehet, akárcsak a klub másik belső falembere, Richie Incognito. Mivel Pouncey hajlamos elhibázni a labdaátadást, így testhezállóbb neki a guard szerepkör.

A Delfinek két ikonná váló futója egyszerre lett szabadügynök, egyetlen tailback sem volt a keretben a draft előtt. Daniel Thomas hasonlít Ronnie Brownhoz, sőt még magasabb is nála, és van irányító múltja, ergo a wildcat finomságokkal is meg lehet keresni. Évekig vitte hátán a K-State támadóit, eléggé sok ütést kapott már, itt sem számíthat kevesebbre, jelen állás szerint.

Gates szerződtetése már jóval meglepőbb volt. A következő Johnny Knoxként beharangozott elkapó jó esetben is 4. számú elkapó lesz a keretben Marshall, Bess és Hartline mögött. A 6. körös Clayt is nyugodtan lehet keresni passzokkal, Tulsában többdimenziós fullback volt a posztja, de 1000 elkapott yardos szezonja mindent elmond a képességeiről. Fasano mellé nem ártott egy ilyen játékos, aki adott helyzetben takarítani is tud. A 7. körben két alsó osztályú próbajátékos érkezett, nagy kockázat nincs bennük.

Értékelés: B-

19. Denver Broncos
1/2 Von Miller, OLB, Texas A&M
2/13 Rahim Moore, FS, UCLA
2/13 Orlando Franklin, OT, Miami (Fl)
3/3 Nate Irving, MLB, North Carolina State
4/11 Quinton Carter, SS, Oklahoma
4/32 Julius Thomas, TE, Portland State
6/24 Mike Mohamed, MLB, California
7/1 Virgil Green, TE, Nevada
7/44 Jeremy Beal, DE, Oklahoma

Denverben egy nyitott kérdés maradt: ki fog játszani a védőfal közepén? Mostani állapotában magasan a legrosszabb és egyben legkisebb létszámú DT egység a Broncosé, nem véletlen pletykálnak egy Kyle Orton–Albert Haynesworth cseréről a Redskinsszel, de amíg nincs kollektív szerződés, addig nincs szezon és nincs játékos cserélgetés sem.

Ezt az egyébként komoly problémát leszámítva John Fox szépen kialakította a jövő évi keretet. Mint ismert, a Broncos jövőre ismét 4–3-as alapfelállással próbálkozik védő oldalon, ahol a draft 2. választottja, Von Miller lesz az egyik külső linebacker, a 3. körös Nate Irving a középső, a másik oldalra pedig marad az univerzális DJ Williams.

Moore és Carter beszerzésére azért volt szükség, mert a két jelenlegi, kezdő safety összesen 69 éves, a generációváltás tehát sokáig nem halasztgatható. Szerencsére mindketten hamar bevethetők lehetnek, hiszen az NCAA legerősebb csapatai ellen edződtek.

Franklin leigazolása előrevetíti, hogy a lejáró szerződésű Ryan Harris minden bizonnyal távozik a Sziklás hegységből, és a kanadai fogja átvenni a helyét a fal jobb oldalán. Josh McDaniels idejében a tight end játék a minimálisra süllyedt, és ugyan Fox sem híve az elkapó TE-knek, két hasonló stílusú, atletikus játékost szerzett a posztra. Thomas egykori kosárlabdázó, szóval a blokkolás nem az ő műfaja lesz, de arra ott van az egykori 2. körös Richard Quinn.

Mohamed és Beal leginkább a speciális egységben juthat szóhoz, ha túlélik a keretszűkítést.

Értékelés: B-

18. Cincinnati Bengals
1/4 AJ Green, WR, Georgia
2/3 Andy Dalton, QB, TCU
3/2 Dontay Moch, OLB, Nevada
4/4 Clint Boling, OG, Georgia
5/3 Robert Sands, FS, West Virginia
6/2 Ryan Whalen, WR, Stanford
7/4 Korey Lindsey, CB, Southern Illinois
7/43 Jay Finley, RB, Baylor

Chad Ocho Cinco/Johnson szerződéséből 1 év van hátra, de már most nézelődik, hátha el tudná valahová cseréltetni magát, míg Terrell Owens maradására szinte semmi esély sincs. Ezek után AJ Green kézenfekvő választás, a liga egyik nagy sztárja lehet pár éven belül. A társak adottak mellé, Shipley, Caldwell, Simpson mind tökéletes 3-4-5. elkapó szerepkörre, ezért is érthetetlen, hogy miért kellett Marvin Lewisnak még egy Ryan Whalen is a 6. kör elején. Talán jobban jártak volna, ha ezen a helyen egy futót választanak, és a draft végén Finley helyett vihették volna akár Whalent. Vannak ugyanis futó gondok is Cincinnatiben, és ezt aligha a Baylor játékosa fogja megoldani. Persze azt már unásig ismétlik futball berkekben, hogy elit fal mögött bárki tud eredményesen futni, és ehhez kerülhettek közelebb Clint Boling érkeztével.

A 2009-es 6. választott, Andre Smith beérésre nem várnak tovább, és Bolingban látják a további megoldást az egyik guard posztra. Majd kiderül, hogy neki jobban sikerül-e átváltani a fal széléről középre, mint nagyobb termetű kollégájának.

Boling draftolásának percében már tudtuk, hogy Andy Dalton testi épségéért lesz felelős, tehát a Carson Palmer-éra lassan hivatalosan is véget ér a tigriseknél. Azt, hogy hová cserélik az egykori vezért, illetve elcserélik-e egyáltalán, még homály fedi. Daltont első perctől kezdetni kissé merész ötlet, de az új offenzív koordinátor, Jay Gruden pont az ilyenekről nevezetes. Az biztos, hogy páratlan egyetemi karriert tud maga mögött a vörös hajú irányító, de hogy ezt folytatni tudja-e a profik között is, az eléggé kérdőjeles. Egy jól összerakott csapatot minden bizonnyal el tud navigálni, de ettől a tavalyi Bengals elég messze volt.

A védelem hátsó vonalába két fiatallal erősített Lewis. Lindseyre nagy rivaldafényt sohasem kapott a másodvonalban, de a maga szintjén klasszisnak számított. Lehet belőle kellemes meglepetés, de ha nem jön, az se nagy kockázat a draft végi kiválasztása miatt. Robert Sands felé sokkal nagyobbak az elvárások. Roy Williams és Gibril Wilson alighanem távozik, Reggie Nelson már megmutatta Jacksonville-ben, hogy csak nagy ritkán képes korrekt játékra, így kvázi szabad az út a kezdőcsapat felé. Idén még Crocker és Ndukwe mögött szerepelhet a „predator” becenevű safety, aki fizikálisan bármelyik itt leírt játékost lepipálja. Magassága (6’5” – 195 cm) miatt temérdek passzba tud beleütni, egyetlen elkapó sem tudja elnyomni, ami a vörös zónában különösen nagy fegyvertény. Ugyanakkor nem véletlen nem ekkorák szoktak lenni a safetyk a futballban. A súlypontja túl magasan van a kisméretű futókhoz képest, így szerelési hatékonysága elmaradhat az elvárttól. A fő kérdés az, hogy játékának pozitív vagy negatív szegmense fog jobban előtérbe kerülni a profik között.

Dontay Moch is egy egyedi testi adottságokkal bíró focista. A nevadai védőfalban szerepelt, ennek ellenére 4.25 másodperces 40 yardos mért ideje is volt a hírek szerint. Az NFL combine-ra nagyobb súllyal ment el, ott 4.44-et repesztett, ami még mindig kiemelkedő. Valószínűleg szituációs játékost fognak belőle csinálni, mert 4-3-as rendszerben sem DE, sem OLB posztra nem megfelelő. Egysíkú passz siettető, aki adott helyzetben rengeteg kárt tud okozni az ellenfél támadósorában, de annyi ideig nem célszerű a pályán tartani, mint egy 66. választottól elvárná a szurkoló. Rizikós befektetésnek nem mondanám, mert nagy feladatokat nem fognak rá bízni, inkább luxusnak tekinthető, hogy ilyen korán választottak egy sebességéből élő védőt.

Értékelés: B-

17. Carolina Panthers
1/1 Cam Newton, QB, Auburn
3/1 Terrell McClain, DT, South Florida
3/33 Sione Fua, DT, Stanford
4/1 Brandon Hogan, CB, West Virginia
5/1 Kealoha Pilares, WR, Hawai’i
6/1 Lawrence Wilson, LB, Connecticut
6/38 Zachary Williams, OG, Washington State
7/41 Lee Ziemba, OT, Auburn

Cam Newton lett az első választott a drafton, ergo az ő sikeressége fogja meghatározni főként ennek a carolinai korosztálynak a megítélését. Teljesen más stílusú játékos, mint a másodéves Jimmy Clausen, szóval érdekes lesz látni az előszezonban, hogy miként alakul a gárda játékválasztása egyik illetve másik irányítóval. Talán az elmúlt évek Titanse juthat erről eszünkbe, Kerry Collinsszal és Vince Younggal, vagy a tavalyi, philadelphiai cserélgetés Kolb és Vick között. Az biztos, hogy a csapat sorsát Newton kezébe adták, de ez önmagában nem garantálja, hogy első naptól kezdő is lesz. Ha Newtont hamar bedobják a mély vízbe, és idomulni tud a játéka a profi rendszerhez, akkor Clausen valószínűsíthetően elcserélteti majd magát, de az is lehet, hogy erre még a szezon előtt sor kerül. Matt Moore szerepe is érdekes lesz ebben a versengésben, elvégre ő sem egy veterán (2007-ben érkezett a ligába), mégis ő képviseli a rutint. Izgalmas edzőtábor lesz a párducoké, ez teljesen nyilvánvaló, főleg ha nem sikerül időben megegyezni az anyagiakról az 1/1-essel.

A menetrendszerű quarterback draftolás után a tényleges lyukak betömésének is nekiálltak Ron Riveráék a 3. körben. McClain és Fua már újoncként komoly játékidőre számíthat, sőt szinte a kezdőcsapatba kerülésre is nekik van a legtöbb esélyük a keretből, ami sokat mond a Panthers DT állományáról.

Hogan kiváló képességekkel megáldott corner, akár a csapat erősségei közé is érhet, csak le kell szoktatni a visszatérő ittas vezetésekről. Kissé talán még túlzás Pacman Joneshoz hasonlítani, de jó úton jár a WVU-s előd nyomába érni pályán és azon kívül egyaránt.

Pilares a Hawai’i támadósor második számú elkapója volt, a profik közt elsősorban slot WR szerepben lehet elképzelni. Elég korainak tűnik a kiválasztása, ráadásul ugyanarra a szerepkörre szánják, mint Armanti Edwardsot, így ez nem a legjobb húzás, bár tény, hogy nagy volt tavaly az elkapó ínség.

A többiek kiegészítő szerepkörig vihetik, Ziemba draftolása ettől még érdekes, hiszen Newton vak oldalát védte tavaly. A profik közt ezt nem valószínű, hogy ismét rá fogják bízni, nem véletlen választották hamarabb ki az NCAA egyik leggyengébb csapatából érkező Williamset hasonló feladattal.

Értékelés: B

Az előző rész ide kattintva érhető el!