A körültekintést az AFC tavalyi győztese, a Pittsburgh Steelers csoportjával illő kezdeni.

Az AFC North évek óta az egyik legkeményebb divízió, idén már az első héten szólhat a csontzene a Baltimore Ravens és a Steelers összecsapásán. Az acélváros csapata ezzel a garnitúrával talán az utolsó nekifutásra készül, ugyanis a Ben Roethlisberger vezette fiatal támadók mellett egy korosodó védelem áll. Ettől még a liga egyik legjobb védelméről beszélhetünk, de Hampton, Aaron Smith vagy James Farrior talán jövőre már nem lesz a keret tagja, nekik idén kell robbantaniuk. Továbbra is kulcsfontosságú lehet a Harrison, Woodley LB-páros, illetve természetesen a liga egyik legjobb safety játékosa, Troy Polamalu ténykedése is.

A fő ellenfél a Baltimore Ravens lehet, akik egy alaposan felforgatott támadóegységgel vágnak neki a szezonnak. Távozott Joe Flacco két kedvenc célpontja, ráadásul a támadófal legfontosabb posztján is változás történt, az irányító vakoldalát a Vikings egykori játékosa, Bryant McKinnie védi majd. A védelemben továbbra is Ray Lewis és Ed Reed a két vezérbika (vagy holló), de érdemes lesz figyelni a védőfalban Cody és Ngata párosára is, akik kettesben több mint 300 kiló súlyt pakolnak az ellenfelek nyakába minden játéknál.

A csoport harmadik helyéért a Cleveland és a Cincinnati lehet versenyben. A Browns új vezetőedző irányításával veselkedik neki az előrelépés rögös ösvényének. A támadóknál Colt McCoy irányító immár második évét kezdi, a plusz esztendő tapasztalat sokat érhet, miként a vakoldalán ténykedő 84 millió dolláros tackle, Joe Thomas is. Mellettük Peyton Hillis tehet sokat a sikerért, rá mondhatnánk, hogy ritka, mint a fehér running back... A védelem új alapszerkezetben játszik, a 3–4-es séma nem jött be, így érkezik a 4–3. A kulcsemberek a hátsó alakzatban ténykednek, Joe Haden és T.J. Ward is 2. esztendejét kezdi, és már most posztjuk legjobbjai közé tartoznak.

Az újjáépítés a Cincinnati Bengals kapcsán is gyakran emlegetett fogalom, leginkább Carson Palmer irányító visszavonulása és Chad Ochocinco („leánykori nevén" Chad Johnson) távozása miatt. Így a támadójáték sikere az újonc irányító, Andy Dalton vállán nyugszik, aki A.J. Green személyében egy fantasztikus tehetségű elkapót is kapott a drafton. A védelem sokat segíthet nekik a versenyben maradás terén, Mike Zimmer védelmi koordinátor a liga legjobbjai közé tartozik, idén is képes lehet elit egységet faragni a rábízott játékosokból.

Az AFC Northról bővebben ide kattintva olvashat!

A csoportok erejét nézve másodikként az AFC East kerül terítékre. Tavaly két csapat is rájátszásba jutott innen, és a New England és a New York Jets várhatóan idén is kemény csatát fog vívni a csoportgyőzelemért.

A Patriots kapcsán elsőre mindenkinek Tom Brady jut eszébe, aki várhatóan idén is számos meccsen repítheti a győzelem felé csapatát. Ami ennél talán még érdekesebb lehet, hogy a gárda a jelek szerint feladja az évtizedes 3–4-es védelmi sémát, és egy különleges 4–3-as alapfelállással vágnak neki a szezonnak. A fővárosból érkezett Albert Haynesworth ebben a rendszerben talán magára talál, de a legnagyobb nyertes Jerod Mayo linebacker lehet, aki viszonylag szabadon pusztíthat az ellenfél soraiban.

A New York Jets háza táján ennyi változás nem történt. A „fiatalítás” jegyében a támadókhoz érkezett a 38 éves Derrick Mason és a börtönből frissen szabadult Plaxico Burress, de az offense továbbra is a futójáték miatt lehet igazán eredményes. A védelem is maradt a megszokott 3–4-es sémánál, itt elsősorban Shaun Ellis távozása lehet gond. A defensive end méretes hiányt hagyott maga után, ezt súlyosbítandó ráadásul a Patriots csapatához igazolt. A védelem esze, David Harris továbbra is a pályán, de nála is fontosabb Rex Ryan vezetőedző személye, aki garancia arra, hogy a defense továbbra is rettegésben tartson minden ellenfelet.

A rettegésre lehet oka a Miami Dolphins csapatának, ahol pont a támadójáték nem tűnik megnyugtatónak jelenleg. Chad Henne irányító leginkább hullámzó teljesítményéről hírhedt, a támadófal az előszezon meccseken nem volt meggyőző, emellett pedig Reggie Bush személyében egy elég sérülékeny kezdőfutót sikerült beszerezni a távozó Ronnie Brown, Ricky Williams duó pótlására. A védelem ezzel szemben adhat okot bizakodásra. Cameron Wake tavaly 14 sacket mutatott be, és lett ezzel a csoport egyik legjobb QB-vadásza, a linebackersor közepén pedig Karlos Dansby a garancia a keménységre.

Ettől függetlenül még a csoport 3. helyéért is meg kell küzdeni, méghozzá a Buffalo Bills gárdájával. A Bölények továbbra is Ryan Fitzpatrick irányításával készülnek, és támadójátékuk különleges színfolt a ligában. A rendkívül kreatív offense a sebességre és az egykori Harvard-hallgató QB gyors döntéshozatalára épülve már tavaly is kellemetlen perceket szerzett számos csapatnak. A védelem is sokat javulhat annak ellenére is, hogy Paul Posluszny személyében fontos játékos távozott. Érkezett helyette a draft egyik legnagyobb tehetsége, Marcell Dareus, aki 3–4-es DE posztról okozhat rémálmokat. Mellette Kyle Williams személyében a liga egyik legjobb nose tackle játékosa ténykedik, mögöttük pedig az új szerzemény Nick Barnett, Kirk Morrison duó élhet a védőfal biztosította térrel. Érdekes lesz még Shawn Merriman játékát figyelni, az egykori rettegett pass rusher számos sérülés után visszanyerni látszik régi formáját.

Az AFC Eastről bővebben ide kattintva olvashat!

Nagyon érdekes és kiszámíthatatlan versenyfutásra van kilátás az AFC South csoportban.

Itt minden szezon előtt az a fő kérdés, hogy képes lesz-e valaki megtörni a Peyton Manning vezette Indianapolis Colts egyeduralmát. Nos, idén a rejtélyes nyaksérüléssel bajlódó irányító hiánya jelentheti a trónfosztás lehetőségét. Manning a jelenlegi hírek szerint négy meccset biztosan kihagy, de még egy plusz műtétre is sor kerülhet, vagyis jöhet a veterán Kerry Collins. Ő legalább ismeri a csoportot, hiszen az elmúlt években a Tennessee irányítója volt. Az is gond lehet, hogy az évek óta kiváló támadófal két újoncot is avat, ami az összhangot biztosan nem fogja segíteni a szezon elején. A védelem pedig hagyományosan nem a fő sikerkovács a Colts háza táján, bár a Freeney, Mathis defensive end páros okozhat bőven kellemetlen pillanatokat az ellenfelek irányítóinak. Az elmúlt években inkább a futójátékok megállítása okozott problémát, ami különösen aggasztó annak fényében, hogy a liga öt legjobb futójából három ebben a csoportban játszik.

Közülük tavaly a Houston futója, Arian Foster teljesített legjobban, neki idén is fontos szerepe lehet abban, hogy a Texans végre átlépje a saját árnyékát – és ezzel a rájátszásba vezető küszöböt is. Az elmúlt szezonban sem a támadókkal volt gond, Matt Schaub és Andre Johnson párosa Fosterrel kiegészülve idén is garancia a látványosságra. A tavalyi szezon a védelmen ment el, így ide érkezett Wade Phillips edzőnek, és vele a 3–4-re való átállás. A DeMeco Ryans és Brian Cushing alkotta belső LB-páros, és a frissen megszerzett kiváló cornerback, Johnathan Joseph pedig elég lehet ahhoz, hogy a védelem ne rombolja le azt, amit a támadók felépítenek.

Inkább a védelemben bízhatnak a Jacksonville Jaguars háza táján. Paul Posluszny, Dawan Landry és Clint Session személyében három jó nevű (és most már jól is fizetett) játékos érkezett, akik talán a divízió legjobb védelmévé állhatnak össze. Ehhez persze szükség lesz arra is, hogy a tavalyi térdsérülése után lábadozó Aaron Kampman defensive end régi fényében térjen vissza. A támadóknál elég nagy a káosz. Érkezett egy első körös irányító, Blaine Gabbert, aki ugyan a jövőt jelentheti, de a jelent még nem annyira. Kérdés, hogy a jelenlegi kezdő, David Garrard meddig képes olyan teljesítményt nyújtani, ami miatt nem fogja teli torokból az újonc csapatba állítását követelni a közönség. A legnagyobb segítséget Maurice Jones-Drew futó jelentheti, aki ugyan térdsérülésből tér vissza, de ettől függetlenül a csapat legveszélyesebb fegyvere.

Ugyanez elmondható a Tennessee Titans futójáról, Chris Johnsonról is, annyi kiegészítéssel, hogy a legveszélyesebb mellett ő már a legdrágább fegyver is egyben. Négyéves, 53.5 milliós szerződését kiváló játékkal kell meghálálnia, mert a passzjátékban egyelőre nem bízhatnak különösebben. Matt Hasselbeck veterán és Jake Locker újonc irányító kapcsán a legfőbb kérdés, hogy utóbbi mikor fogja felváltani előbbit a kezdőcsapatban. A védelemben egy komolyabb változás történt, a középső LB, Stephen Tulloch távozott, érkezett helyette Barrett Ruud, aki szintén posztja elit játékosai közé tartozik, itt nem lesz nagy visszaesés. A nagy hiányzó Washburn edző lehet, akik éveken át a kiemelkedő védőfalat biztosította, nagy kérdés, hogy mi lesz a távozása után.

Az AFC West csoportban tavaly kisebb meglepetésre a Kansas City Chiefs diadalmaskodott. A gárda most is kiváló holtszezonon van túl, látszik, hogy a csapatot igazgató Pioli a New Englandnél pallérozódott. A ligaelső futójáték továbbra is adott lehet Jamaal Charles vezérletével, mellette a tavaly kiváló szezont futó Dwayne Bowe elkapóként tehet hozzá a sikerhez. Ráadásul érkezett még két ígéretes célpont Steve Breaston és Joe Baldwin személyében. Apró gondot csupán az okozhat, hogy a hírek szerint Matt Cassel irányító bordatörés miatt kénytelen lesz kihagyni a szezon nyitányát. A védelem tavaly is jó teljesítményt nyújtott, tőlük erre idén is bizton számíthatunk. A védőfalban Glenn Dorsey, a linebacker sorban Derrick Johnson és Tamba Hali, míg a hátsó alakzatban a safety Eric Berry játéka lehet különösen kiemelkedő.

A legnagyobb kihívó az évek óta nagy esélyesként induló, de aztán mégis mindig elbukó San Diego Chargers gárdája lehet. Tavaly érdekes módon a számok alapján náluk volt a legjobb támadósor, a legjobb védelem, ennek ellenére még a rájátszásba sem jutottak be. Elsősorban a támadók révén idén ez sikerülhet. Phillip Rivers évek óta kiemelkedő teljesítményt nyújt, tavaly úgy lett a liga egyik legjobb irányítója, hogy sérülés miatt a három fő elkapója több-kevesebb ideig nem állt rendelkezésre. Most Vincent Jackson, Antonio Gates és Malcom Floyd is egészségesek, ami joggal aggasztja az ellenfelek védőit. A védelemben különösen kiemelkedő neveket nem találhatunk, mégis évről évre elit teljesítménnyel képesek kirukkolni. A legnagyobb gond az lehet, hogy a jó teljesítményért felelős Ron Rivera védelmi koordinátor a Carolina Panthers vezetőedzői székét választotta, így az ő pótlását kell elsősorban megfelelő minőségben megoldani.

Az Oakland Raiders évről évre ígéretesen indul neki a szezonnak, de aztán általában gyorsan szertefoszlanak a rájátszásról szőtt álmok. Idén egy felforgatott támadófallal, viszont egy igen kiváló futópárossal szaladnak neki a lehetetlennek. Darren McFadden és Michael Bush egyaránt kiemelkedő játékosok, ráadásul igen eltérő stílusuk miatt nagyon jól kiegészítik egymást. Szükség lehet rájuk, hiszen Jason Campbell irányító személyében nincs átlag feletti QB, és az elkapó poszton is inkább a fiatalos lendület, mint a megbízható teljesítmény dominál. A védelem évek óta lépésről lépésre javulgat, idén is várható tőlük a fejlődés annak ellenére is, hogy a liga legjobb cornerback játékosának tartott Nnamdi Asomugha immár az Eagles rajongóit boldogítja. Ettől függetlenül a védőfalban az ex-Patriots falember, Richard Seymour, hátrébb pedig a másodéves középső LB, Rolando McClain és a Huff-Branch safety páros vezetésével most is kemény dió lehet az Oakland. Külön színfolt a liga legerősebb lábú rúgója, Sebastian Janikowski is, aki szélsőséges esetben 60 yard feletti távolságból is nekiveselkedhet.

A csoport negyedik tagja az a Denver Broncos, ahol szintén vezetőedző-váltás volt az elmúlt szezon után. A liga második legrosszabb eredménnyel végző csapatához sikerült leigazolni a liga legrosszabb eredménnyel végző csapatának edzőjét, ami minimum véleményes döntés. Ettől még a támadók jók lehetnek, Kyle Orton irányító szerződése utolsó évébe lép, és ha jövőre szeretne nagy pénzt keresni, a legjobbját kell mutatnia. Mellette ott lesz a tavaly legtöbb elkapott yardot szerző Brandon Lloyd, és három fiatal, ígéretes elkapó (Eddie Royal, Eric Decker, Demaryius Thomas). A védelemben több a kérdőjel. Itt is átállás zajlott, viszont a Broncos a 4–3-as védelemre tért át a korábbi 3–4-es felállásról. Sokat segíthet Elvis Dumervil sérülés utáni visszatérése, aki a frissen draftolt Von Miller társaságában valódi terrort jelenthet az ellenfelek irányítóira. A hátsó alakzatban pedig a két nagy öreg, Champ Bailey és Brian Dawkins képvisel még mindig átlag feletti színvonalat.

Bár az ismertető alapján mindenkiben kialakulhat egy előzetes kép az erőviszonyokról, azt nem szabad elfelejteni, hogy a labda az NFL-ben – nem – gömbölyű, vagyis akár minden meccsen történhetnek meglepetések. Az pedig biztos, hogy az összesen hat rájátszást érő helyért öldöklő csata lesz a 16 gárda között, ahol minden botlás akár a szezon végét jelentheti.