New Orleans Saints

A Saints vendégjátéka nyitja meg a rájátszás második fordulóját, a tét nem kisebb, mint a konferenciadöntőbe jutás.

Előző heti beharangozónkban már olvashattátok, miképpen is verekedte el magát a rájátszásig a Szentek-alakulat, így erre most nem térnénk már ki. Valószínűleg a legtöbben a Wild Card-kör alatti Lions–Saints mérkőzést is láttátok, így túlzottan azt sem taglalnám. Annyit azért mégis, hogy a New Orleans támadósora elképesztő hatékonysággal termelte a yardokat, mint földön, mind levegőben, melyet jól jellemez az összesen szerzett 626 yard (új playoff-rekord). Ebből messze menő következtetések a Divisional-körre ne vonjunk le, hiszen itt a liga egyik, ha nem a legjobb védelmével fog szembenézni Sean Payton alakulata.

Nem titok, szinte minden szakértő szerint (és szerintem is, bár szakértő nem vagyok) a mérkőzés a Saints offense – 49ers defense csata végkimenetele szerint fog eldőlni. Itt pedig az elsődleges dolog a két fal csatája lesz szerintem. A New Orleans támadófala talán a liga legjobbja, jól jelzi ezt, hogy edzőjét a St. Louis Rams főedzői interjúra hívta, mit sem törődve azzal, hogy koordinátori tapasztalat van-e. De ezt maximálisan meg lehet nézni, elég a kezdő ötös névsorára nézni: Zach Strief, Jahri Evans, Brian De La Puente, Carl Nicks, Jermon Bushrod. Közülük hárman például Pro Bowl részvevők, de ennél is sokat mondóbb adat, hogy a mögöttük felálló Drew Brees szinte folyamatosan védelem alatt áll a zsebben, illetve a futójátéknak is nagyon hatékonyan nyitnak útvonalat. Most az egyik legjobb 3-4-es védelem fogja őket rohamozni, akik leggyakrabban csak négy, maximum öt emberrel rontanak az irányítóra, de azt olyan változatosan, hogy a liga nagy része ellen eredményes. Óriási kérdés lesz szerintem, hogy a két volt Missouri Tigers játékost, Justin Smitht és Aldon Smith hogyan tudják megfogni a Saints játékosai.

Az újonc Aldon Smith igazi jolly joker lehet, ugyan szinte csak passz ellen küldik be, de akkor eredményesen teszi dolgát (14 sack az alapszakasz során). Nem elég az erős front seven, Drew Brees egyik legnagyobb gyengesége a 3-4 elleni játék. Ugyan a Niners secondary nem a liga legjobbja, és passzok ellen is csak középmezőnyben vannak, de egy dolgot nagyon tudnak, interceptiont szerezni. Brees pedig a Lions ellen is dobott pár érdekesebb passzt, melynél a szerencsére is szüksége volt, hogy ne a védők kaparintsák meg. Érdekes lesz figyelni Jimmy Graham játékát, illetve, hogy a 49ers kivel próbálja meg őriztetni. A fiatal TE az alapszakasz egyik legnagyobb felfedezettje, aki ennek megfelelően múlt héten is touchdown elkapással jelentkezett. Mellette természetesen Brees elkapó sorát sem könnyű megállítani, Colston és Henderson játékában bármikor benne van egy nagyobb elkapás, illetve Meachem is jó formával érkezhet. Lance Moore lehet az egység nagy hiányzója, a héten még egyetlen edzésen sem tudott részt venni a wide receiver.

Ezzel még nem értünk a célpontok végére, fokozott figyelmet kell Patrick Williséknek fordítani a futókra is, Brees előszeretettel keresi őket biztos, rövidebb játékokkal, melyek után yardokat hoznak ők. Rá is térnék a futókra így, a Pierre Thomas, Chris Ivory, Darren Sproles trió fantasztikusan egészíti ki egymást. Hogy ki lesz az elsődleges RB szombaton, azt szinte megtippelni sem lehet, múlt héten Ivory kapta a legtöbb futáslehetőséget, de Thomas futott a legjobban. Thomas esetén meg kell említeni, hogy yardjainak nagy részét az alapszakasz és az előző héten is kontakt után szerzi, azaz nem egyszerű levinni.

De a Frisco védelme ebben is erős, biztos kézzel csinálják meg a szerelést, ráadásul nagy futásokat sem engednek, ezt jól mutatja, hogy az alapszakaszban mindössze 70 yardot engedtek átlagosan meccsenként az ellenfél futóinak.

Fordított szereposztásban is érdekes csatára számíthatunk, még ha valószínűleg nem is lesz ennyire látványos. Alex Smithről ugyan az előző évek során senki el nem hitte volna, hogy valaha egy kimondottan erős csapatot fog vezetni, de Jim Harbaugh keze alatt nagyszerűen hajtja végre a feladatát. Ez elsősorban pedig az, hogy ne adja el a labdát, amit be is tartott, az alapszakasz során mindössze öt interceptiont dobott Smith. Elkapóival is egyre jobban megérti magát, így nem állhat fel a Saints védelme elsősorban futásra, különben akár hasonlóan pórul járhat, mint múlthéten a Steelers Denverben. Múlt héten ugyan a Saints védői sok passzolt yardot engedtek a Lionsnak, illetve sok elkapott yardot Calvin Johnsonnak, de most az ellenfél soraiban nincs Megatron képességét még csak megközelítő célpont sem. Ennek ellenére figyelnie kell a Greer-Porter duónak, mert Crabtree-ben is benne van egy nagy játék bármikor. Vernon Davis, a TE lehet még keresett célpontja Smithnek, aki a legtöbb TD-elkapást jegyezte az alapszakasz során a Friscoból.

Davis őrzése azért is lesz nem egyszerű feladat, mert a LB-ek szinte végig a boxban fognak szerepet kapni, illetve Roman Harpertől is elvárhatják, hogy sokszor lépjen fel, ahogy szokott (Harper jelenleg kisebb sérüléssel küzd, játéka azért valószínűsíthető). Ugyanis a 49ers támadójátéka egyértelműen a futójátékra épül. Frank Gore megállításában fontos szerepe lehet már a védőfalnak is, Elliséknek tömniük kell a lyukakat, mivel mögöttük a LB sor sem éppen a legjobb előjelekkel várja a találkozót. Jonathan Vilma egész évben sérülésektől szenved, a héten sem tudott még edzeni, pedig tudása és tapasztalata sokat számíthat egy kiélezett meccsen. Rajta kívül az egységből még Casillas is sérülésekkel küzd, de ő már limitáltan tudott edzeni csütörtökön is. A pass rusht lesz még érdemes figyelni innen is, ha Breesék esetleg 10 pont körüli előnybe kerülnek, akkor Alex Smith rákényszerülhet a sok dobásra (amivel ugyan nyert már meccset, de mégse ez az erőssége), akkor pedig bátrabban kezdhetik rohamozni őt a védőjátékosok, és ő bizony hajlamos kapkodni ilyen esetekben.

Meg kell még említenünk a speciális egységeket egyrészt a két fantasztikus visszahordó játékos (Ted Ginn Jr. és Darren Sproles) miatt, akik akár el is dönthetik egy return során a találkozót. Emellett a Kasay és Akers párharca is döntő lehet.

Összességében magam részéről egy végletekig kiélezett csatát várok, ahol az előrejelzések szerint Brees és társai csapnak össze Willis és társaival egyrészt, másrészt egy labda biztos offense egy nem éppen kiemelkedő védelemmel. Várhatólag előbbi csata lesz a fontosabb, de hiba lenne a másikat lebecsülni. Úgy gondolom, szombat este méltó meccsel fog indulni a playoff második köre San Franciscóban. Még egy érdekesség a végére, mely egy kis baljós jelet is ad a Szentek rajongóinak: csapatuk még sosem nyert rájátszás mérkőzést idegenben, illetve ők sokkal gyengébben teljesítenek nyitott stadionban, mint dome-ban. A Candlestick Park pedig nyitott, még ha kimondottan hideg nem is várható.

San Francisco 49ers

A hosszú évek óta tartó rájátszás böjt véget ért, ugyanis 2002 után újra az utószezonban szerepelhetnek. Ráadásul a 13-3-as eredményüknek köszönhetően a rájátszás első körében pihenhettek. A szezon elején majdnem mindenki egy tanuló évet jósolt a 49ers-nek, mivel új edzői stáb kezdte meg munkáját az öbölben. A rövid felkészülési idő miatt is gondolhattuk, hogy nem fognak átütő eredményt elérni, de Jim Harbaugh fiai megcáfoltak mindenkit és simán nyerték csoportjukat és nem mellesleg a Főcsoport második helyét a mostani ellenfél New Orleans előtt kaparintották meg.

A szezon előtt sejteni lehetett, hogy a hatékony futójátékra és a beton kemény védelemre épül majd ez a csapat. Ez is valósult meg az alapszakasz során. A szezon csoportmeccsel nyitották és sikeresen vették az akadályt, de a második fordulóban becsúszott az első vereség. Igaz csak hosszabbításban kaptak ki a Cowboystól. Ezután viszont nyolc (!) mérkőzésen át nem találtak legyőzőre, így remek mérleggel a csoport élén következhetett a hálaadás napi HarBowl. A védelmek csatáját (és a 49ers támadók szenvedését) hozó találkozót a Ravens nyerte, de ezután egy Rams nullázással javítottak. A Cardinals elleni vereség némiképp meglepő volt, de a Steelers legyőzése mutatta, hogy tényleg erős ez a csapat. A szezon két csoport ellenfél elleni győzelemmel zárták.

A csapategységeket kezdjük a támadókkal és a legnépszerűbb poszttal. Alex Smith mellett már a lockout alatt letette a voksát Harbaugh és kijelentette, hogy az egykori 1/1-es lesz a kezdő irányítója. Nem kért tőle semmi extrát az edző csak annyit, hogy kevés hibával játsszon és a rövid passzokat biztosan célba juttassa. Ezért nem kiemelkedőek a statisztikái, de ennek ellenére pályafutása legjobb szezonját érte el a 3144 yarddal, 17 TD melletti 5 INT-el. Rengeteg segítséget kapott a futójátéktól, ami az elsőszámú opciója volt a csapatnak egész évben. Frank Gore Pro Bowlt érő szezont produkált a maga 1211 futott yardjával és 8 TD-jával. Mellette a fiatal Kendall Hunter kapott még értékelhető szerepet és 473 yarddal zárta az alapszakaszt.

A passzjátékhoz megfelelő célpontok voltak adva és Michael Crabtree (főleg a szezon második felében) bebizonyította lehet rá számítani. Braylon Edwards érkezése jó lépésnek tűnt, de teljesítménye messze elmaradt a várakozásoktól, így ő már nincs is a csapatnál. Crabtree mögött sérülések tizedelik az elkapó gárdát. Kyle Williams, aki szezon közben lépett elő megbízható célponttá agyrázkódás után lábadozik és Ted Ginn Jr. is a maródiak listáját bővíti bokasérülése miatt. Ezért a TE-ek általi elkapásokra nagyobb szerep hárul. Ezt Vernon Davis remekül megtudja oldani, de a másik elkapásoknál is használható játékos Delanie Walker állkapocstörés után lábadozik, helyettese Justin Peelle pedig csak blokkolásra használható. A támadófal erőssége a futások segítése, ez meg is látszik a futók teljesítményén. Azonban sokat mondó statisztika, hogy az alapszakasz során 44-szer sackelték Alex Smitht. Ezen javítani kell a Saints ellen, mert agresszív blitzekre lehet majd számítani tőlük.

A védelem fantasztikus szezont tudhat magáénak. Eddig ez az egység volt a csapat erőssége, de idén Vic Fangio kihozta belül, hogy az NFL legjobbjai között legyenek számon tartva. Ez pedig nem véletlen. Például az utolsó előtti hétig (Seahawks) nem engedtek futott TD-t és ekkor dőlt meg az a hosszú idő óta tartó sorozat is, hogy 100 yardos futót engedtek. A védelem erőssége a front7. A védekező falban találhatjuk Justin Smitht, aki évek óta a vitán felül az egyik legjobb 3-4-es defensive end. Mind futás elleni, mind az irányító siettetésében kiváló munkát végez. A futások ellen a fal közepén Isaac Sopoaga teszi a dolgát, mégpedig remekül. A fal másik szélén Ray McDonald játszik, de sérüléssel bajlódik helyette Ricky Jean Francois kaphat több szerepet. Illik megemlíteni a fantasztikus szezont produkáló újonc Aldon Smitht is. Ő leginkább a passzok elleni szituációknál van a pályán, de sebessége és ereje már most figyelemre méltó. A szezon során 14 sacket gyûjtött be ami igen impresszív szám.

A linebacker sorban két idei All-Pro csapatba választott játékos található Patrick Willis és NaVorro Bowman személyében. Willis évek óta kiemelkedik (Justin Smith mellett) a védelemből, de idén berobbant mellé Bowman is remek alapszakaszt zárva. Igaz Willis sérüléssel bajlódott az alapszakasz vége felé és mérkőzéseket is kénytelen volt kihagyni. A szélső linebackereknél Ahmad Brooks jól használta ki a másik oldal erősségét, 7 sacket szerezve idén. Azonban Pary Haralson játékideje megsínylette Aldon Smith remeklését, de még mindig ő a kezdő. Mindenki egyetért abban, hogy a védelem gyenge pontja a secondary. Hiába szereztek 23 INT, sok hosszú passzt engednek és ez egy Saints kaliberű offense ellen végzetes is lehet.

Carlos Rogers kiváló évet tudhat maga mögött hat INT szerezve amiből egyet TD-ra vitt vissza. Szintén hat passz lehalászást ért el Dashon Goldson, aki szezon végére a legjobb safety lett a csapatban, pedig csupán harmadik számúnak számított a szezon kezdetekor. A második számú corner Tarell Brown is begyűjtött négy labdaszerzést a levegőből. Goldson mellett a másik kezdő safety Donte Whitner is megbízhatóan teljesített.

A special team ismertetését kivel is lehetne kezdeni, mint David Akers. A támadók redzone-gyengeségeinek is köszönhetően NFL rekordot jelentő 44 mezőnygólt értékesített (a lehetséges 52-ből) a szezonban ezzel Pro Bowl meghívót is kapott. A punter Andy Lee is utazhat (ha nem jut Super Bowlba a 49ers) Hawaii-ra a 44 yardos punt átlagának köszönhetően. A visszahordóknál gondban lehet a San Francisco mivel Ginn és Williams is sérülésekkel bajlódik. Előbbi az első számú visszahordó, míg utóbbi a cseréje. Ezért a kickoffokat Kendall Hunter, míg a puntokat Reggie Smith (csere safety) hordta vissza kettejük hiányában.

Rengeteg kulcs párharcot ki lehet emelni. Először is a Saints támadói a 49ers védelme ellen. Érdekes lesz, hogy kivel próbálja meg Fangio hatástalanítani Jimmy Grahamet. Patrick Willis megfelelő sebességgel rendelkezik, de kérdés mennyire lesz darabos a mozgása sérülése után. A futójátékot is vissza kell fogni, amivel nem annyira foglalkoznak a Saintsnél pedig a háromfejű futószörny (Thomas, Sproles és Ivory) gondot okozhat a védelemnek. Erre a védekező falnak kell figyelnie. Az összes elkapó (Colston, Meachem, Henderson) levédekezésére nem jut elegendő megfelelő ember így sok zónát láthatunk majd, amiben minden védőnek maximálisan oda kell figyelnie, mert egy zsebkendőnyi hely is elég Breesnek, hogy megtalálja a célpontját. A 49ers támadóinál elsődleges feladat lesz a futójáték és ezzel az óra futtatása, hogy minél kevesebbet legyen a pályán a Saints Offense. Persze a redzone-on belüli TD szerzést is igyekezniük kell, mert ezúttal nem alapozhatnak arra, hogy a védelem mindig megállítja a rendkívül erős támadókat.

A két irányítóra szokás a legtöbb meccset kihegyezni. Ettől függetlenül is jelen összecsapás nélkülük kevéssé értelmezhető. Tom Bradynek is minden követőjére akad egy ellensége. Tim Tebownak kettő is. Egy közös van bennük bizonnyal. Tim és Tom pályája is köthető Josh McDanielshez. Aki a Patriotsból indulva a Denverben (is) járt Tebowt felfedezni. Most épp újra a Pats edzőjévé avanzsált, amivel kisebb vitát robbantott ki a találkozó előtt.

A két csapat tehát elsősorban a támadását az irányítótól várja. Különböző módon. Brady a gyors pontos passzokat kedveli, kedvenc célpontja, slot elkapója Welker, valamint a TE Gronkowski. A Broncos-védőknek a szokásos erős blitzekre épülő tervük szokott leginkább mûködni. Megölni a playt, mielőtt kialakul. Kockázatos, de tipikus underdog stratégia. A Denver jól játszotta a szezon folyamán ezt a taktikát. Azonban a Hazafiak legvalószínûbb taktikája pont az lehet, hogy nem a Tebow optiont akarják majd megállítani. Csak lassítani. Egész egyszerûen annyi pontot kívánnak az eredményjelzőre írni, amit csak bírnak, és amit a Denver képtelen überelni. Ugyanis a coloradói srácok egész évben 25 szerzett pont fölé kétszer jutottak.

Tebow-nak is célja a pont és yardmennyiség, azonban a támadóidő elnyújtása legalább ilyen fontos. Szó nincs gyors passzokról, főleg nem rengeteg passzról. Futás, és futás, mellette mély bombák, amint a védelem előrejön. A cél is más. Annyi pontot összeszedni, hogy meccsben legyenek a végéig.

Az option érdemel pár szót szerintem. Sokakat érdekel, ahogy látom. Volt már szó róla többször. Sokféle option van, de csak a felállás és a részletek mások. A lényeg ugyanaz. A QB elindul egyik irányba, a HB fut előtte (esetleg harmadik ember is). És vagy a QB maga fut végül, vagy a HB-nek dobja szélre, ha megtámadják. Vagy passzol, ha minden futóút zárva. Levédekezni elvileg egyszerű.

Egyik tézis, amit én kedvelek, hogy a LOS-t kell védeni, nem letámadni a QB-t. Amíg a társak nem érnek oda. Mivel akkor továbbítja a másodlagos célpontnak a labdát, aki üres. Csak kísérni, és hátraszorítani, közben annyira támadni, hogy ne tudjon passzolni. Ez akkor lehetséges, úgy hogy a HB ne maradjon üresen, valamint az extra OL-ember, mondjuk egy pulling Guard vagy TE se blokkolhassa ki az utolsó szabad védőt, ha a box széle túl van töltve. Így hamar jön a segítség. Ráadásul a Vadlovak szeretnek extra blokkolót adni a támadófal szélére. Ezzel segítve a futásközpontú terveiket. Érdekes egybeesés, hogy Patriots (bár ők nem OL-emberekkel, inkább TE-re hangolva) is szereti a pótszéket kiadni a fal mellett. A hazafiak a passzjátékhoz is látnak taktikai előnyt ebben. Ellenben a Denver alig passzol a TE poszt irányába.

A box túltöltésének kihasználására két alapmódszer van (option esetén). Vagy a hátulról érkező emberek mennek szélre, az OL szélén állók pedig előre támadnak, lyukat vagy embert. Vagy fordítva. A hátsók támadják a lyukat, és elöl a szélen állók húzódnak az optiont megfogni. Végig kontrollálva a LOS-vonalát. Ha átdobják a fejük fölött, mellettük, nem kell blokkolni valakit, és nyert az option.

Tehát sokan a boxban. Akkor ki van hátul? Többek közt ezzel bukott a Steelers az előző meccsen a Denver ellen. Alábecsülték Tebow mély passzait. Pedig azokat Tim jól dobja. Tebowt sokat kritizálják, mert pontatlan, de a mély passz nem feltétlen pontosság kérdése.

Más összevetésben azonban a Steelers is low score (kevés pont, jó védelem) stratégiát játszik, ahogy a Broncos.

A Patriots azonban szereti a pontot. Találkoztak a Denverrel is. 41–23-ra gyűrték le. És összességében (13-ból) kétszer nyertek úgy, hogy 30 pontnál kevesebbet szereztek. Valamint a 3 vereségükből egy esetben volt 30-nál több szerzett pontjuk (Buffalo ellen 34–31).

Érdekes lesz tehát figyelni, hogy ki képes a saját játékát ráerőltetni a másikra? Esetleg eltérni attól és meglepni ellenfelét.