32. San Francisco 49ers

1/17 – Arik Armstead, DE (Oregon)
2/46 – Jaquiski Tartt, S (Samford)
3/79 – Eli Harold, OLB (Virginia)
4/117 – Blake Bell, TE (Oklahoma)
4/126 – Mike Davis, RB (South Carolina)
4/132 – DeAndre Smelter, WR (Georgia Tech)
5/165 – Bradley Pinion, P (Clemson)
6/190 – Ian Silberman, OT (Boston College)
7/244 – Trent Brown, OG (Florida)
7/254 – Busta Anderson, tight end (South Carolina)

A San Francisco 49ers draftja nagyon gyengére sikeredett. Trent Baalke általános igazgató Arik Armstead személyében már az első körben olyan játékost választott, aki értékét tekintve nem biztos, hogy megérte ezt a cetlit.

Armstead a passzsiettető Justin Smith visszavonulása miatt valószínűleg rögtön az első naptól a kezdőben találja magát, ám az Oregonról érkező játékos technikai tudását tekintve kifejezetten nyers még, és a legjobb az lett volna, hogy ha nem dobják be egyből a mély vízbe – igaz, hatalmas lehetőségek rejlenek benne, így hosszú távon valóban kiváló választás lehet.

A második körös söprögető kiválasztása hatalmas talány. A fiatal Eric Reid személyében ott van egy remek söprögető a csapatban, míg a másik söprögető, Antoine Bethea évek óta kiválóan játszik, de ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a 49ers a 2014-es drafton szintén egy safetyt vitt el az első körben, nevezetesen Jimmie Wardot.

Mindent elmond a börzéről, hogy a 49ers harmadik körös húzásában van a legnagyobb lehetőség, aki nem más, mint Eli Harold. A Virginia Egyetemről érkező passzsiettető stílusa hasonlít a balhés Aldon Smithére.

A listán egy, maximum két tehetségben van meg a potenciál, hogy rögtön kezdhessen, de az szinte biztosra vehető, hogy a 2015–2016-os szezonban a legtöbb fiatal nevét alig halljuk majd.

OSZTÁLYZAT: D

31. Carolina Panthers

1/25 – Shaq Thompson, LB/S (Washington)
2/41 – Devin Funchess, TE/WR (Michigan)
4/102 – Daryl Williams, OT (Oklahoma)
5/169 – David Mayo, LB (Texas State)
5/174 – Cameron Artis-Payne, RB (Auburn)

Két ellentmondásos tehetséggel kezdte a börzét a Carolina Panthers. Elsőként az a Shaq Thompson érkezett, akiről azóta sem sikerült eldönteni, vajon hol játszik majd a profik között, az egyetemen ugyanis megfordult három poszton is, a támadók és a védők között egyaránt. Extrém esetben futóként is bevethető, de az NFL-ben valószínűleg söprögető vagy linebacker lesz.

Előzetesen viszont a legtöbben nem várták az első körbe. Funchessra kiváló testi adottságai miatt figyeltek fel a szakértők, ám a felmérőkön kiderült, hogy sebessége valószínűleg nem lesz elég ahhoz, hogy elkapó legyen az NFL-ben, ráadásul az elkapásokkal is meggyűlt a baja. Mozgása darabos, útvonalai nagyon gyengék. Ahogy Thompson, úgy Funchess is boom or bust játékos. Mindkettő hatalmas fogás lehet, ám azon sem lepődnénk meg, ha végül egyáltalán nem válnának be.

OSZTÁLYZAT: D

30. New England Patriots

1/32 – Malcom Brown, DT (Texas)
2/64 – Jordan Richards, S (Stanford)
3/97 – Geneo Grissom, DE (Oklahoma)
4/101 – Trey Flowers, DE (Arkansas)
4/111 – Tré Jackson, OG (Florida State)
4/131 – Shaq Mason, OG/C (Georgia Tech)
5/166 – Joe Cardona, LS (Navy)
6/178 – Matt Wells, OLB (Mississippi State)
6/202 – A. J. Derby, TE (Arkansas)
7/247 – Darryl Roberts, CB (Marshall)
7/253 – Xzavier Dickson, DE/OLB (Alabama)

Noha bajnoki címvédőként rá lehetne fogni a Patriotsra, hogy „megteheti”, a csapat draftját látva mégis az az érzésünk támad, mint hogyha Bill Belichick vezetőedző ámokfutást rendezett volna. Az első körös Malcom Brown-pick után az első nap után vigyorral az arcukon vonulhattak pihenőre a Pats-fanok, a folytatásban azonban inkább rossz értelemben maradt tátva a szája az embereknek.

Richards projekt-játékos, és hosszú távon lehet ráció benne akár kezdőként is, de jelenleg elképesztően messze van attól, hogy akárcsak egy jó, megbízható csereként lehessen vele számolni. Kiválasztásával a címvédő már-már szokásos, érdekesnek nevezhető döntést hozott a második körben. Hasonlóan volt ez Grissomnál is, ennél a duónál nagy kérdés, mit látott bennük Belichick. A negyedik körben a Flowers, Jackson párosban nagy a potenciál, utóbbi akár már első évében kezdőbe verekedheti magát, és nagy segítség lehet a nem túl acélos futójáték feljavításában. Erre egyébiránt igencsak nagy szükség is lenne, ha valóban érvényben marad Tom Brady négymeccses eltiltása.

Amikor aztán az ötödik körben ráböktek egy long snapperre, nevezetesen Joe Cardonára, az emberek köpni-nyelni nem tudtak, az, hogy Cardona ilyen hamar lelt gazdára – talán az egész börze legnagyobb meglepetése volt, mivel az egész sportág leglényegtelenebb posztjáról van szó.

OSZTÁLYZAT: C-

29. Indianapolis Colts

1/29 – Phillip Dorsett, WR (Miami Fl.)
3/65 – D’Joun Smith, CB (Florida Atlantic)
3/93 – Henry Anderson, DE (Stanford)
4/109 – Clayton Geathers, S (UCF)
5/151 – David Parry, NT (Stanford)
6/205 – Josh Robinson, RB (Missisippi State)
6/207 – Amarlo Herrera, LB (Georgia)
7/255 – Denzelle Good, OT (Mars Hill)

Rengeteg Colts-drukker már az első nap után legyintett a börzére, mondván, ezek után rosszabb már nem lehet… Rosszabb nem is lett, de sokkal jobb sem.

Phillip Dorsett kiválasztása nagy meglepetés volt. A szakértők a következő T. Y. Hiltonnak harangozták be, és Ryan Grigson fejében is ez járhatott, amikor elhozta a Miami elkapóját. A pickben ott a ráció, hiszen Hilton jövőre szabadügynök lesz, ám annak tudatában, hogy Dorsett a Colts mély elkapóállománya – ne feledjük, érkezett ide Andre Johnson is a szabadügynökpiacról – miatt alig kerül majd pályára, kijelenthető, hogy ez bizony luxushúzás volt a Csikók részéről. Az pedig közel sem biztos, hogy Dorsett hasonló utat tud bejárni, mint Hilton.

Némileg meglepő, hogy söprögető – amit az Indianapolis legnagyobb hiányposztjának véltek – csak a negyedik körben érkezett. Feltűnő, hogy az edzői stáb Andrew Luck draftolása óta is imádja a stanfordi fiatalokat, hiszen szinte minden évben legalább két játékost hoz az egyetemről. Persze hosszútávon Anderson jó lehet, de első blikkre senkiben sincs meg az, hogy egyből kezdhessen.

Érdekesség, hogy a Colts leigazolta a nem draftolt Tyler Vargát, aki mozgékonyságának köszönhetően futó, és fullback is lehet, valamint érkezett a harvardi Zach Hodges, akinek a „története” igazi tündérmese.

Hodges mindössze másfél éves volt, amikor édesapja elhunyt, majd mikor nyolc éves volt, édesanyja újraházasodott, mostohaapja által ekkor ismerkedett meg az amerikai futballal, ám mostohaapját, agresszív viselkedése miatt azóta sem nevezi nevén. Végül Hodges és édesanyja a költözés mellett döntött, és Charlotte-ban telepedtek le.

Hodges a Bleacher Reportnak adott nyilatkozatában elárulta, tulajdonképpen hajléktalanok voltak, pénzt úgy keresett, hogy becsöngetett a környékbeli házakba, hogy füvet nyírna. 16 éves korában aztán édesanyja tragikus hirtelenséggel elhunyt, innentől pedig Hodges egyedül maradt, és önerőből küzdötte be magát előbb a Harvardra, majd végül az NFL-be.

A Coltsnak két kezdőszintű játékosa van a középső linebacker poszton, ám sérülés esetén könnyen lehet, hogy akár kezdőként is láthatjuk a pályán Hodgest a 2015–2016-os szezonban.

OSZTÁLYZAT: C-

28. Kansas City Chiefs

1/18 – Marcus Peters, CB (Washington)
2/49 – Mitch Morse, C (Missouri)
3/76 – Chris Conley, WR (Georgia)
3/98 – Steven Nelson, CB (Oregon State)
4/118 – Ramik Wilson, ILB (Georgia)
5/172 – D. J. Alexander, ILB (Oregon State)
5/173 – James O'Shaughnessy, TE (Illinois State)
6/217 – Rakeem Nunez-Roches, DE (Southern Mississippi)
7/233 – Da'Ron Brown, WR (Northern Illinois)

Peters rendkívül megosztó tehetség, ám mi úgy gondoljuk, amellett, hogy ez a választás az első kör egyik nagy meglepetése, egyben az egyik legjobb választása is.

A Chiefsnél 2010 óta talán a liga legjobb secondary-edzője, Emmitt Thomas dolgozik. Thomas bekerült a Hírességek Csarnokába (Hall Of Fame), és ami munkásságát illeti, az elmúlt években feltűnően jó játékost csinált a keze alatt dolgozó védőkből.

Peters pedig nem ügyetlen gyerek. Nem véletlenül lett első körös tehetség, félelmetes ösztönei, és esze van a játékhoz – ő lehet a következő Darrelle Revis. Petersnek a mentalitásával voltak problémák, ám a profik között valószínűleg visszafogja magát, és odafigyel, akkor pedig határ a csillagos ég. Ha Peters tehetségét összeadjuk a Thomas által átadott tudással… Az már más kérdés, hogy a Kansas City draftjában az első körös húzásán kívül nem nagyon pozitívumot. A harmadik körös elkapó, Chris Conley a sebességén kívül szinte semmit sem tud felmutatni fegyverként, a falember Mitch Morse pedig valószínűleg később is elérthető lett volna – a gárda edzői valószínűleg megláttak benne valamit, amiért indokolatlanul korán elvitték.

A belső linebacker Ramik Wilsonban minden megvan, amire egy jó játékosnak szüksége van, nem elképzelhetetlen, hogy akár már az első idényében a kezdőbe verekedje magát, Nunez-Roches pedig a fal szélén hasznos lehet rotációban.

OSZTÁLYZAT: C

27. St. Louis Rams

1/10 – Todd Gurley, RB (Georgia)
2/57 – Rob Havenstein, OT (Wisconsin)
3/72 – Jamon Brown, OG (Louisville)
3/89 – Sean Mannion, QB (Oregon State)
4/119 – Andrew Donnal, OT (Iowa)
6/201 – Bud Sasser, WR (Missouri)
6/215 – Cody Wichmann, OG (Fresno State)
7/224 – Bryce Hager, ILB (Baylor)
7/227 – Martin Ifedi, DE (Memphis)

Bombaként robbant a hír, hogy az a Rams, amelynek Zac Stacy személyében megvolt a kezdő futója (illetve ott volt még a tavaly korán kiválasztott Tre Mason, aki a helyét átvehette volna), 1/10-re elvitte a georgiai Todd Gurleyt, aki ráadásul súlyos térdsérüléséből lábadozik, így még az sem teljesen biztos, hogy a pályán lehet az első héten.

Tény, amennyiben Gurley felépül sérüléséből, és egészséges tud maradni, akkor ő lehet a következő Adrian Peterson, ám akkor is sok kérdést vet fel, hogy pont a Rams döntött Gurley kiválasztása mellett. Hiányposzt ugyanis nagyon sok van, viszont a futó nem tartozott ezek közé.

Érdekesség, hogy néhány órával a pick után Stacy cserét is kért, és a Kosok végül gyorsan tovább is passzolták New Yorkba. Havenstein és Brown nem annyira jó, mint amilyen korán rájuk esett a választás, bár előbbiben még talán meglehet az a képzettség, aminek köszönhetően kezdőbe lehet rakni.

A harmadik körös Mannion-pick azt jelzi, hogy Jeff Fisher vezetőedző nem bízik meg teljes mértékig a holt szezonban, csere útján St. Louisba kerülő Nick Folesban, míg Donnal kiválasztása is meglepő. Noha Iowában híresen jó a támadófalember-képzés, ezzel együtt is korainak tűnik az a negyedik kör.

Gurleyn kívül első látásra senkiben sincs meg az a potenciál, hogy akár sztárrá, akár minőségi játékossá nője ki magát, de persze sosem lehet tudni.

OSZTÁLYZAT: C

26. Seattle Seahawks

2/63 – Frank Clark, DE (Michigan)
3/69 – Tyler Lockett, WR (Kansas State)
4/130 – Terry Poole, OT (San Diego State)
4/134 – Mark Glowinski, OG (West Virginia)
5/170 – Tye Smith, CB (Towson)
6/209 – Obum Gwacham, DE (Oregon State)
6/214 – Kristjan Sokoli, C (Buffalo)
7/248 – Ryan Smith-Murphy, S (Oregon State)

A Super Bowl-résztvevő Seahawks draftjaival nem árt óvatosan bánni, sok alulértékelt tehetségről ugyanis néhány év alatt sikerült már kihozni a sztárt, mint például Richard Shermanből vagy éppen Kam Chancellorból.

Első látásra ezúttal sem tűnik acélosnak a Hawks 2015-ös osztálya. A második körben felcseréltek a Michigan passzsiettetőjéért, Frank Clarkért. Clark ellentmondásos játékos, aki sokak szerint a pályán igazi szörnyeteg, ám a magánélete az utóbbi időben nem mentes a balhéktól. Tavaly állítólag egy szállodában megütött egy nőt, majd megfenyegette az ottani dolgozókat is, ám Pete Carroll vezetőedző állítása szerint a stáb az utolsó fűszálat is leellenőrizve Clark után nyomozott, és biztosak az ártatlanságában.

Persze azóta néhol felbukkannak személyek, akik azt állítják, a passzsiettető nem is olyan jótét lélek…

Tyler Lockett sem az a választás, akivel egyből elégedettek lehetnek a szurkolók, termetre nem első számú elkapó, sőt, inkább alacsony játékosnak számít. A kis egyetemről érkező Tye Smith lehet a következő hátsó körös fogása a Seattle-nek, ám összességében ezzel együtt is elég gyengének mondható Carrollék 2015-ös draftja. Aztán lehet, hogy néhány év múlva ismét Carrollék örülhetnek, hogy megláttak valami olyat, amit más nem...

OSZTÁLYZAT: C

25. Buffalo Bills

2/50 – Ronald Darby, CB (Florida State)
3/81 – John Miller, OG (Louisville)
5/155 – Karlos Williams, RB (Florida State)
6/188 – Tony Steward, OLB (Clemson)
6/194 – Nick O’Leary, TE (Florida State)
7/234 – Dezmin Lewis, WR (Central Arkansas)

A 2014-es drafton Sammy Watkinsért való felcserélés után a Bills első kör nélkül vágott neki a 2015-ös játékosbörzének. Ez tulajdonképpen rá is nyomta a pecsétjét Rex Ryanék draftjára, ami nem sikerült kifejezetten jóra.

A második körös Ronald Darby értékét tekintve nem lenne rossz, ám látva a Buffalo keretét, nem lett volna szükség rá. Stephon Gilmore, Corey Graham és Leodis McKelvin mögött csak a negyedik számú szélső hátvéd lesz Darby, és ha nem szól közbe valami sérülés, akkor valószínűleg nem lesz sokat pályán a 2015–2016-os szezonban.

Lett volna hiányposzt, ahol nagyobb szükség lett volna az erősítésre… A támadófalba mindig elkél a vérfrissítés, ám John Millerben egyelőre nincs meg a potenciál, hogy rögtön kezdőbe lehessen rakni, futóra pedig LeSean McCoy, Fred Jackson, Bryce Brown (és a többiek) mellett végképp nem volt szüksége a Billsnek. Nick O’Leary a hatodik körben jó választás, és Dezmin Lewis sem mondható rossz picknek, de az ő személyében is olyan posztra jött egy fiatal, ahová egyáltalán nem kellett volna. A buffalói elkapósor minőségét figyelembe véve könnyen lehet, hogy Lewis az 53-as keretbe sem tudja majd beverekedni magát.

OSZTÁLYZAT: C+

Edzőváltások, hosszabbítások, átigazolások, sérülések – minden, ami a tengerentúli profi amerikaifutball-bajnokság (NFL) 2015-ös idénye előtti uborkaszezon során történik!