Az angol telivérek küzdelme a galoppverseny, a versenylovak és a lovasok együttes közös erőfeszítése. A test test elleni párharc sokkal több és nemesebb, mint „egy” verseny. A lóversenysport alázatra, kitartásra és tiszteletre tanít. Erősíti a versenyek ősi célját: a rajttól a célvonalig tartó küzdelmet, hogy győzzön a legjobb, a leggyorsabb, a legkitartóbb. Minden versenyben – legyen az egy kisebb hendikepfutam vagy a legnagyobb, a Derby – sorsfordító pillanatok követik egymást, ahol ló és lovas eggyé válva hozza ki magából a legjobb teljesítményt, miközben a közönséget összekovácsolja az izgalom, a szurkolás élménye.
Közel kétszáz éves lóversenyzésünk hagyománya és a százéves Kincsem Park múltja nemcsak a hazai sportélet számára kiemelkedő jelentőségű: fennmaradása, tradíciójának ápolása önmagán túlmutatva, az egész kárpát-medencei magyarság számára kulcsfontosságú. Hazánk éppen ezért megkülönböztetett figyelmet fordít a lovaságazat működtetésére és fejlesztésére, hiszen a lovassportok és lóversenysport a nemzeti lelkület pótolhatatlan része.
A magyar lóversenysport és azon belül is a galoppsport különleges és történelmi éveket, napokat él át. Mintha tegnap lett volna, amikor 2022 nyarán a jubileumi 100. Magyar Derbyt futották a Kincsem Parkban. A verseny győztese President lett, akinek a felejthetetlen esemény után az ország első közjogi méltósága, a köztársasági elnök gratulált először, no meg a tulajdonosi jogokat gyakorló honvédelmi miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf, aki a telivérek és a lóversenysport nagy tisztelője.
Tavaly is ünnepelt a hazai lovasszakma. Az egyetemes magyar sport egyik legismertebb „sportolója”, Kincsem, a verhetetlen csodakanca születésének 150. évfordulójára ünnepi bélyeg és emlékérme készült, míg a rangos nemzetközi Kincsem-díjban a régió legjobb lovai álltak starthoz. Kincsem a lóversenysport Puskása vagy Szoboszlai Dominikja, minden versenyét megnyerte, 54 győzelméből kiemelkedik az 1877-es Osztrák Derby megnyerése, valamint a goodwoodi, deauville-i és baden-badeni sikerei. Kincsem, a magyar lótenyésztés és lósport büszkesége, nemzeti kincs, amely a magyar szív és lélek erejét és kitartását testesíti meg. Kincsem nem csupán a ló, hanem egy jelkép. Egy jelkép a kiválóságról, kitartásról és elszántságról, amelyre minden magyar ember büszkén tekinthet. Kincsem örök, ezt másfél évszázad távlatából is büszkén mondhatjuk.
2025. május 10., szombat: egy újabb történelmi dátum. A hazai lóversenysport egyetlen otthona, a X. kerületben található Kincsem Park ezen a napon, egészen pontosan e hét szombatján ünnepli fennállásának 100. évfordulóját. A sport piros betűs dátuma: 1925. május 10.
A korabeli legfőbb lovas szaksajtó, a Szent György magazin így írt az eseményről:
„Megszületett az Új Lóversenytér
A turf barátait a béke utolsó éveiben kedves hír örvendeztette meg. Arról szólt a fáma, hogy új lóversenytér épül, s bizony, ha az annyi sok mindent elsöprő háború közbe nem jön, nemes paripáink már régen az új gyepen aratták volna babéraikat. A világfelfordulás, majd különféle forradalmaink s az ezekre köszöntött gazdasági leromlás a tervbe vett új versenytér felépítését meggátolták s késleltették. Múlott-tellett az idő, amig végre hosszas és fáradalmas előkészítő munka után a Magyar Lovar Egylet agilis és hazai és lovasügyet páratlan energiával felkaroló elnöke: Csekonics Gyula gróf megérhette, hogy leghőbb vágya az új lóversenytér valóra válhat. Ha hatalmas koncepciója nem is minden részletében tér most életre, mert hiszen az udvari páholy a mázsáló, illetve lovaregyleti tribün csak egy két év múlva kerül sorra, - mégis hála az akadályokat fáradságot nem ismerő ügy szeretetének - az új lóversenypálya, mint a világ legszebb legideálisabb versenytere immár készen áll s május 10-én nyitja meg a ló barátainak kapuit. Az új pálya a Ferenc József lovassági laktanya háta mögött a Kerepesi út és a tenyészállat vásártelep között kb. 200 holdnyi nagyságban terül el. A Ferenc József laktanya utáni vasúti kereszteződésen kell sajnos áthaladniuk, hogy onnan a vasút mentén párhuzamosan haladva mintegy 300 méternyi távolságban elérjük a főbejáratot. Ennek kapuján bemenve széles gyalog és kocsiút vezet a méreteiben imponáló hatású gyönyörű szép nagytribünhöz.”
Az első világháború és az újjáépítés évei, valamint a sportot kis híján felszámoló Tanácsköztársaság után hosszú várakozás előzte meg az európai mércével nézve is hatalmas és modern lóversenytér megnyitását. Az első történelmi győzelmet a Montalto névre keresztelt ló érte el a korszak egyik legjobb magyar lovasával, Gutai Jánossal. A kor krónikása így számolt be róla: „Délután két óra volt, amikor a legszebb májusi délután csillogásában megindult a népáradat az új versenypálya felé. […] Már futották az első versenyt, amikor még mindig özönlött az embertömeg, különösen az olcsóbb helyekre, de a nagy tirbünre is. […] S a tribünökön felhangzott az első diadalordítás, amikor Montalto hatalmas finis után megverte Csavargó II-t…” Az új lóversenytér első magyar Derby-sikerére sem kellett sokat várni, gróf Jankovich-Bésán Endre tenyésztő-tulajdonos lova, Bajtárs nyert Sajdik Sándorral a nyergében.
A kerek jubileumra és az egész hétvégére a Kincsem Park a legnagyobb tavaszi lóversenyeseményét szervezi meg, a Kincsem+ Tavaszi Lóverseny és Food Truck Show-t. Szombat délután a legjobb ügetőlovak és az angol agarak állnak starthoz, míg vasárnap a legjobb hároméves angol telivérek a középtávú Hazafi-díjban és a Nemzeti Díjban mérkőznek meg egymással. A lóversenyprogram mellett is érdemes lesz kilátogatni a százesztendős intézménybe, mert póniversenyek, Nemzeti Lovas Színház-előadás, tacskófutamok, huszárbemutató, gyerekprogramok és a guruló gasztronómia széles választéka várja a családokat. A vasárnapi ünnepi versenynap fénypontját a nagydíjak mellett a gróf Nádasdy Ferenc huszárezred lovasparádéja jelenti. A lovasok előadása a huszárság hozzáértését, lószeretetét, helytállását és hazafiságát mutatja be. A Nemzeti Lovas Színház művészei is stílszerűen részben lóháton érkeznek a közönség elé, a nagysikerű Kincsem musical legnagyobb slágereit fogják énekelni.
A PARK LEGNAGYOBB HŐSEI
Aperianov Zakariás
Minden idők legeredményesebb magyar galopptrénere, lovaival 17 Derby-futamot nyert, ami gyakorlatilag megismételhetetlen bravúr. Az idén lenne 98 esztendős. A XX. század legsikeresebb magyar tenyésztésű versenylovával, Imperiállal örökre összeforrt a neve. Az „aranyszőrű táltos” három éven keresztül veretlen maradt idehaza, Osztrák Derby-t, majd Magyar Derby-t nyert trénerének 1963-ban. Klasszisai közül ki kell emelni a Hármas Korona-nyerő Bilbaót, a 16 hosszal Derbyt nyerő Try Start és a rendszerváltás utáni első, magántenyészetben született Derby-győztest, Alfonzt.
Imperiál
1960. február 14-én született a kisbéri ménesben. Tenyésztője Rádoki József. Apja a szintén kiváló és nemzetközi klasszis, Imi, anyja az olasz tenyésztésű Hurry. Megnyerte az Osztrák Derby-t, a Magyar Derby-t, a Szocialista Országok Nagydíját, kétszer az Ausztria-díjat. Legnagyobb sikere a Baden-Badeni Nagydíjban elért második helyezése. 1963-ban eljutott Amerikába is, a versenylovak nem hivatalos világbajnokságára, ahol formát futott, de a világ legjobb lovaival nem tudta felvenni a versenyt.
Seebir
Az 1968-as esztendő a fekete méncsikóról szólt. A ma már nem létező NDK-ból került hazánkba. Trénere, Keszthelyi István lovasként is fantasztikus eredményeket ért el, és bizonyította, hogy a trenírozáshoz is különös érzéke van. Többek között megnyerte az Osztrák és a Magyar Derby-t, majd Baden-Bandenben egy hét alatt két nagy futamot, többek között a háromévesek rangos versenyét, a Fürstenberg Rennent, amit a verseny történetében rajta kívül csupán két magyar ló, Naplopó (1926) és March Groom (1997) tudott megnyerni.
Vas József
A Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetetett champion zsoké 1970-től két évtizeden keresztül ünnepelt sztárja volt a Kincsem Parknak. Rendkívüli eredményei és példaadó sportszerűsége már aktív lovas korában legendává tették. 12-szeres Derby-győztes, 9 magyar és 3 csehszlovák kék szalagot nyert, ezzel beállította a magyar rekordot, amit Esch Győző tart szintén 12 Derby-győzelemmel.
Kállai Pál
Lovasnak született, haláláig, 73 éves koráig eredményesen lovagolt. Már az ötvenes évek elején sztár volt hazánkban, majd 1956 őszén külföldre távozott. A rendszerváltás után jött haza egy fantasztikus képességű lónak, Jeremynek köszönhetően. Ma is ő tartja hazánkban a gyakorlatilag megdönthetetlen győzelmi rekordot 1090 sikerrel.
Overdose
A XXI. század és a Kincsem Park újkori történelmének legnagyobb bajnoka. Hároméves korában a világ leggyorsabb lovának számított. Import csikóként került hazánkba, Ribárszki Sándor tréner alagi istállójában bontakozott ki. A régióban minden versenyét megnyerte, de győzött Németországban és Olaszországban is. Súlyos betegségből visszatérve ismét felküzdötte magát Európa legjobbjai közé, a Royal Ascot legrangosabb sprintversenyében negyedik lett.