Visszatért a világbajnok

– A hazai Európa-bajnokság miatt döntött úgy, hogy újra ringbe száll?
– Egyáltalán nem – mondja rendkívül kiegyensúlyozott hangon a volt világelső. – Egyszerűen elegem lett a pihenésből, és decemberben úgy határoztam, januárban ismét belevágok. És csak ezután hallottam arról, hogy májusban verseny lesz Pécsett. Dióhéjban ennyi.
– Ha már itt tartunk: miért is hagyta abba?
– Mert tavaly meg a sportból lett elegem. Már nem éreztem magamban azt a tüzet, amelyet néhány évvel ezelőtt, tanultam, illetve a mai napig tanulok kozmetikusnak, mi több, még most sem tudom, pontosan meddig is folytatom. Tavaly szinte teljesen leálltam, csak heti öt aerobikedzést tartottam, ennyit áldoztam a mozgásnak.
– Kick-boxban is világbajnok volt. Azt is újrakezdte?
– Természetesen, és mert az ősszel Franciaországban lesz a vébé, s én vagyok a címvédő, szeretnék ott is elindulni.

– Egy sportág alapjait nyilván nem lehet elfelejteni, ugyanakkor ilyen hosszú leállás után, gondolom, újra belerázódni sem egyszerű.
– Főleg fizikailag voltak nehezek az első edzések, no meg az ütőerőmet is újra kellett építeni, és a távolságot sem éreztem úgy, mint korábban. Aztán a lengyelek ellen már bokszoltam egyet, és lassan kezdtek előjönni a mozdulatok. Majd meglátjuk, hogy ez Pécsett mire lesz elég, mert azt mondanom sem kell, hogy ha már kesztyűt húzok, érmet szeretnék nyerni.
– Aztán megint hagyja a tüzet szépen kihunyni?
– A jövőm enyhén szólva is bizonytalan. Az Európa-bajnokságra mindenesetre viszem a tételeimet, május végén lesz a szakvizsgám, nincs mese, tanulnom kell rá. Ha pedig sikerül a szakmámban elhelyezkednem, és esetleg egy szép kis vendégkör is kiépül, már nem biztos, hogy vállalni tudom az élsporttal járó elfoglaltságot. Valamiből meg kell élnem, a bokszból meg valószínűleg nem fogok. Nem szeretnék azok közé tartozni, akiknek a visszavonulásuk után, úgy harminc év felett hirtelen kilátástalanná válik az életük.
– Ha a másfél évvel ezelőtti, világbajnok Pruzsinszky Ivettet százszázalékosnak vesszük, hány százalékos a mostani?
– Hú… nem is tudom. Attól azért biztosan messze vagyok, főleg a meccshiányom nagy. Nem baj, Pécsett ezen is lehet segíteni, majd figyelek, hogy jó sokat legyek a szorítóban.