Máris megtanultuk: nem túl jó, ha a vége rossz

A thaiföldiek által kedvtelve 2. Világkupának (ebből egyet 1994-ben már rendeztek, nem zavarja őket, hogy a mostani világbajnokság) nevezett viadal három öklözőnk számára már befejeződött, négyen viszont győzelemmel rajtoltak.

"Nem értem, mindenki meg van rémülve, csak én vagyok halál boldog, hiszen remek ellenfelekkel nagy csatákat vívhatunk” – mondta azért csak a szavak szintjén jókedvűen Szántó Imre, amikor kiballagott a világbajnokság sorsolásáról. Ha tömören a lényegről fogalmazunk, Kertésznek megfelelőek, Mucsinak és Szűcsnek közepesek, a többieknek enyhén lélekborzasztóak a kilátásai, hárman (Káté, Pekanov és Balog) már a 32 közé jutásért is kesztyűt húztak, egyedül Mucsi van bent a rajtnál a tizenhatban.
Az első körben az egy szem Balogot leszámítva nem kaptak megoldhatatlan feladatot Szántó fiai, a nyíregyháziak 69 kilós bunyósának viszont a két évvel ezelőtti, belfasti világbajnokság aranyérmese, a kubaiak egyik frontembere, Lorenzo Aragón Armenteros jutott. Mondani sem kell, Vili nem ugrott a plafonig örömében, amikor társaival egyetemben megtudta, miként rendelkezett vele a sors.
Hatvanhét ország 333 ökölvívója mérlegelt egyébként vasárnap reggel, döbbenetesen nagy létszám, eleve abszolút rekord a világbajnokságok 1974 óta íródó történelmében, még úgy is, hogy január elsejével eggyel csökkent a súlycsoportok száma. Ennek egyenes következményeként (ahogyan azt már rebesgették) azonmód törölték is a csütörtökre tervezett szünnapot, a megnyitót pedig előrehozták, és mindjárt maratoni programmal, 64 mérkőzéssel startolt a vb.
A két Bedák, Zsolt (54 kg) és Pál (48 kg) szinte egyszerre lépett ringbe, és szerencsére hasonló gyorsasággal távozott is onnan. Hiába tolták ugyanis ki húsz pontra a technikai döntő fölényhez szükséges különbséget, a két testvérnek összesen kevesebb mint három menet is elég volt ahhoz, hogy kialakuljon az említett differencia. Tegyük hozzá: egyikük sem kapott nagy tudású ellenfelet (Nguyen Tien Det Vietnamból, illetve Nogucsi Judzsi Japánból), mint ahogyan a magyar csapatra eleve az a jellemző, hogy a könnyebbnek tűnő rajt után a második vagy a harmadik körben, de még feltétlenül a dobogóig vezető úton érkezik egy topfavorit kubai, orosz, kazah, esetleg ukrán bunyós. Persze aki nyerni akar, annak, ugye, mindenkit maga mögé kell utasítania, a bokszban nincs vigaszág, nincs visszamérkőzés vagy reményfutam.

Heten amúgy már le is tudták első fellépésüket, mindössze Mucsi, Kertész és Balzsay pihenhetett vasárnap. Apropó, Balzsay. Bangkokban alighanem kiderül, mennyit is tud a világ színe előtt a tavalyi Eb-ezüstérmével végre berobbanó magyar csapatkapitány, hiszen egy eleve nem veszélytelen azeri után már a nyolc közé jutásért a négy évvel ezelőtt arany-, két éve pedig ezüstérmes üzbég Utkirbek Hajdarovval találkozhat (félelmetes öklöző), és a dobogóig még a kubai középsúlyún is át kellene hámoznia magát.
A kisebbik Bedák a nyolcaddöntőben egy szimpatikus nevű (Pannon, de nem az élvonal), ám a teljes lelátót, így a thaiföldi hadsereg legalább két századát is maga mögött tudó hazai fiúval bokszolhat, és ha átmegy rajta, az Európa-bajnok, orosz Szergej Kazakov következhet. Bátyja, Zsolt már a második körben a tavalyi Eb-ezüstérmes, Permben nagy csatában éppen őt is legyőző orosz Gennagyij Kovaljovot fogta ki.
Az újonc Pekanov Tamás első ránézésre akár szenzációs csatát is vívhatott volna a japán Fukaisival, ám a 28:27-es pontozás mindent takar, csak magas színvonalú meccset nem. Pekanov némi pontozói jóindulattal végig vezetett, a záró menet előtt hattal is, aztán végzetesen elfáradt, és az utolsó pillanatban az ázsiai rivális bevitte a mindenről döntő találatot. Sokat aligha ér a győzelmével, ugyanis a kivételes képességű orosz világbajnok, Alekszandr Maletyin vár rá.

Balogot ellenben tulajdonképpen dicséret illeti, mert bátran odatette magát Aragónnak, akinek esélye sem volt döntő fölényre, ha csak kicsivel aktívabb a magyar váltósúlyú fiú, még szoros is lehetett volna a vége, ám természetesen semmiképpen sem fért volna kétség a súlycsoport legnagyobb alakjának diadalához. Ha valaki, Balog aztán tényleg ideges lehet a sorsolására.
Az argentin ökölvívást mind ez ideig bizonyos Julio Pablo Chacón, az ő Kovács István elleni, kisstadionbeli profigyőzelme jelentette Magyarországnak – Káté Gyulára várt a feladat, hogy apró revánsot vegyen Kokóért. Nos, Káté úgy bokszolt, ahogyan azt reméltük tőle, szabályosan átgázolt Sergio Priottin. A harmadik menetben előbb számoltatott ellenfelére, majd 24:4-nél elérte a húszpontos különbséget is, és kedden a legutóbb vb-ezüstérmes ukrán, Kolesznik ellen lép szorítóba a 16 közé jutásért.
Szűcs István is egy ukránnal, Fedcsukkal mérheti össze az erejét, ráadásul ő már a nyolcaddöntőben, miután tipikus "szűcsös” meccsen, eseménytelen menet után remekül kiszurkálta a dél-koreai Szong Hak Szungot, egy ízben jobbal úgy szájba verte, hogy számoltak is az ázsiaira, majd a vérző ellenfelet az orvos a negyedik menet elején, 10:3-nál leléptette.
Mint ahogyan hasonló, csak éppen ellenkező előjelű véget ért Hidvégi György meccse is. Az MTK-s nehézsúlyúról a válogatott keret valamennyi edzője szuperlatívuszokban nyilatkozott, decemberi súlycsoportváltása óta nem veszített mérkőzést, ráadásul a szerb Milorad Gajovics ellen látványosan, okosan kezdett: az első menet vége felé egy szinte láthatatlan balhoroggal földre is döntötte ellenfelét, akit a gong előtt úgy kellett felhúzni. Az első gyanús jelek a második két perc után jelentkeztek, amikor kiderült, hogy a nyomasztó fölényben bokszoló Hidvégi mindössze egyetlen ponttal vezet, aztán egy jobbegyenestől ő is padlót fogott, és bár azonnal felállt, a mérkőzésvezető számolás nélkül azonnal beszüntette a találkozót. Teljesen érthetetlen, hogy miért.
Csúnya véget ért az egyébként pozitív mérlegű nyitónap. Kizárólag Csötönyi Sándor elnöknek köszönhető, hogy Hidvéginek a zsűriben (hogy került oda?) méltatlankodó öccsét nem vitték el a thai rendőrök, végül úgy, ahogy lecsillapodtak a kedélyek. Csak éppen az egyik éremesélyünket törölhettük a listánkról, de azonnal.
Hétfőn Kertész (57 kg) és Balzsay (75 kg) egyaránt azeri öklözővel szemben bokszol a 16 közé jutásért.