Túl a kötelezőkön, <br>jöhet a kűr!

Ingben, farmerben sétálgat a négy magyar muskétás, Hidvégi György, Balzsay Károly, Kótai Mihály és Erdei Zsolt, csak a pódiumon vetkőznek alsónadrágig - vagy ha úgy is van rajtuk pár deka, mint Dortmundban Hugo Hernán Garayn, még annál is tovább…
Az autogramvadászok és a sajtó nagy pillanatai jönnek, a gála előtt ez az utolsó lehetőség, hogy ilyen szabadon oda lehet férkőzni a szombati hősökhöz, a színfalak mögül előbújó bunyósoknak nem csupán a digitális mérlegen eltöltött néhány másodpercből áll a pénteki program, az egyéb kötelességeken is túl kell esniük.

Van már vagy negyed öt, amikor mikrofononnal az első fecskét, Hidvégit szólítják, a fotósok gyorsan kattintanak, de különösebben még nem izgatják magukat, Erdeire, Lakatusra, Kótaira, a nagyobb nevekre tartogatják kockáikat. Kovács István supervisorként fekete WBO-s (Bokszvilágszervezet) pólóban tüsténkedik, no nem olyan nagyon, hiszen az előmeccseknél nyugodtan fent maradhat néhány deka, a mérlegre ő is ráér a menőknél, a címmérkőzések résztvevőinél figyelni.
Az Universum egykori könynyűsúlyú világbajnoka, Artur Grigorjan és a lengyelek (Kótai és Hidvégi ugyebár a Polish Boxing Promotion alkalmazottja) nehézsúlyúja, Albert Sosnowski hasonló cipőben jár: mindketten vívtak már címmeccset Magyarországon, az üzbég és a lengyel most mégis hátrébb áll a sorban.

Grigorjan négy éve még világbajnokként járt Budapesten, és verte meg az Üllői úton emlékezetes meccsen Kalocsai Zoltánt, Sosnowski pedig Kótai első itthoni fellépésekor, 2001 márciusában egy Arthur Cook nevű kanadai cherokee indiántól kapott ki csúnya kiütéssel a népligeti új Fradi-csarnokban, és bukta el a WBC (Bokszvilágtanács) junior-világbajnoki címét. Előtte 19, azóta 14 meccset nyert meg. Grigorjant a trónjáról hosszú évek után az idén januárban a brazil Acelino Freitas taszította le, most kapta meg a lehetőséget arra, hogy ismét elinduljon a vb-cím felé vezető rögös úton.
Itt csak nekünk vannak világbajnokaink, mindjárt kettő is.
Madár bújik elő elsőként, hatalmas ováció, a félnehézsúly WBO-uralkodója mosolyog, ahogyan szokott, a hangulat rendben, a súly is (78.9 kg), pózol is egyet Alejandro Lakatussal, aztán elmerül a rajongói között. A román apától (miatta Lakatus) és magyar anyától származó spanyol kihívó (pontosan 79 kg) magasabb és szálkásabb Erdeinél, de ezzel az ellenfelek többsége így van, aztán tudjuk, mégis miképpen szokták végezni.
Lakatus mindenesetre arra a felvetésre, hogy Michalczewski vagy Erdei a jobb bunyós, magabiztosan azt válaszolja: "Természetesen Michalczewski!" - de mivel a lengyeltől kikapott, Madártól pedig reményeink szerint csak ma fog, ezen nem kell meglepődni. Különben is: Tigris kontra Madár ügyben egy Julio César González nevű úr véleménye autentikusabbnak tűnik, márpedig a mexikói megverte a nagy Dariuszt, viszont komoly oktatásban részesült a mi fiunktól. (Tényleg csak zárójelben pedig álljon amolyan perdöntő bizonyítékként Fritz Sdunek Universum-edző véleménye: ma már Madár verné meg a Tigrist, amúgy pedig momentán ő a világbajnok.)
Arcok persze vannak, mint minden bokszrendezvényen. Totó például, a III. kerület egykori biztonsági igazgatója, vagy az egyszerre két szórakoztató műfajban (mert ma már a profiboksz is az) villogó Bunyós Pityu, azaz az amatőrként Lewisszal és Tysonnal is csatázó Szikora István, aki bizonyára szívesen rágyújt majd néhány lakodalmas nótára a banketten, ha első számú védence, Hidvégi Gyuri megnyeri második profimeccsét is. Aztán maga Hidvégi papa, aki Havannától Bangkokig a világ szinte minden pontjára elkísérte a fiát, ahol ringbe lépett. Ma este nem kell ehhez repülőre ülnie.
Hidvégi tehát másodszor lép szorítóba, mégpedig a hivatalosan 18.30-as kezdetű program első párjában, míg Balzsay most mutatkozik be a hivatásosok között, hiszen három hete még az athéni olimpián kapott ki amatőrként a kubai Yordanis Despaigne-Herrerától. Most a szerb Milojko Pivljanin vár rá, akinek - mint az első ellenfelek esetében olyannyiszor - tragikus a mérlege, kétszer annyi alkalommal kapott ki, mint ahányszor nyert. (Más kérdés, hogy legyőzői között Madár korábbi neves áldozatai, az 1998-as Eb-elődöntőben megvert francia Jean-Paul Mendy és a 2000-es Eb-fináléban felülmúlt horvát Stjepan Bozic is felbukkannak.)
De ez így is van rendjén, Karesz csak húzza be a kötelező strigulákat (ha úgy tetszik, irányítsa magára az őt pályája elején a Spotlight Promotion kötelékében foglalkoztató universumos nagyfőnökök figyelmét), számára az a meccs tétje, hogy idő előtt sikerül-e befejeznie. Meg lennénk lepve, ha nem sikerülne.
A mérlegen közben az elkésett ébenfekete fiú áll, Denny "Deadly" Dalton (69.8 kg), azaz a Halálos (a rossz nyelvek szerint a becenevét onnan kapta, hogy többször is félholtra verték…), akinek eddigi legnagyobb sikere, hogy négy vereséget követően tavaly karácsonykor megszerezte a guyanai profi nagyváltósúlyú bajnoki címet.
Kótai zárja a sort, vigyorog, mint mindig, 69.5-tel bőven a súlycsoporthatáron belül mér be, ha csak a jó kedélyen és az optimizmuson múlik, senki sem veszi el tőle a WBF (Boksz-világalapítvány) nagyváltósúlyú övét. Dalton végképp nem.
Dámosy Zsolt menedzser kissé feszült ábrázattal sétálgat fel s alá, ezek már azok az órák, amikor tudja, minden a helyén, ami rajta múlt, azzal nem lehet gond, csak nyerjenek a védencei, Balzsay és Erdei, hogy a jövőben is egyengethesse az útjukat. Ha már itt tartunk, bizonyosnak látszik, hogy az utóbbi, a hamburgi Universum Box-Promotion pillanatnyilag egyetlen férfi világbajnoka 2004-ben többé nem húz kesztyűt, így a Kisstadionba kell annak látogatnia, aki az idén akarja őt látni.
Tegyék meg minél többen, az olcsóbb helyekre még lesz néhány jegy a pénztárakban.

Tv: az RTL Klub 20.30-tól közvetít a kisstadionbeli gáláról

---- 1999. május 22.
Tíz év elteltével ismét profibokszgálának adott otthont a Budapest Sportcsarnok, csak ezúttal Simon Brownnal, illetve Jorge Maysonettel ellentétben magyar főszereplője volt a rendezvénynek. A két évvel korábban a hivatásosok közé lépő Kovács István utolsó amatőrsikere helyszínén vívta az első címmérkőzését, és a Burkina Fasó-i Nabaloum Dramane ellen meg is szerezte a WBC (Bokszvilágtanács) nemzetközi bajnoki övét. A "Profi mestervizsga" névre keresztelt gála volt az első, amely Dámosy Zsolt és az Universum Box-Promotion koprodukciójában jött létre - teljes közönségsiker mellett.

2000. június 23.
Újabb premiernek lehetett "szemtanúja" a magyar főváros, hiszen ekkora közönség (legalább 15 ezer néző) előtt először rendeztek szabadtéri gálát Magyarországon. Az Universum - nem utolsósorban a főszereplő elkötelezettsége miatt - a Ferencváros stadionjába vitte Kokó második hazai profifellépését, és majdnem ráfázott a merészségére. A viharos széllel ugyanis senki sem kalkulált, emiatt óriásit csúszott a program. Kovács már az éjszakában verte meg pályafutása legjobb profiteljesítményével a walesi Steve Robinsont, és lett az EBU (Európai Bokszunió) pehelysúlyú bajnoka.

2001. június 16.
Mindmáig az egyetlen olyan magyarországi gála, amely után a nézők keserű szájízzel hagyták el a helyszínt. Kokó előző évi ígéretéhez híven már világbajnokként lépett hazai szorítóba, azonban a Kisstadionban a hatodik menetben technikai K. O.-val kikapott az argentin Julio Pablo Chacóntól. Holott négyszer három percen keresztül még a Robinson elleni produkcióját is űberolta. Erdei Zsolt profiként ezen a gálán mutatta meg magát először a magyar közönségnek, és bár az első menetben padlózott az ukrán Olekszandr Gerasenko ellen, egyhangú pontozásos sikeréhez kétség sem férhetett.

2002. október 5.
Az Universum először merészkedett vidékre Magyarországon, és utólag bizton állítható: nem bánta meg a döntését. A debreceni Főnix-csarnok avatója frenetikus hangulatú gálát hozott, amelyre, többek között Nagy János és Matolcsi József sikerét követően, Erdei Zsolt tette fel a koronát: Madár élete első címmeccsén az ötödik menetben kiütötte a dél-afrikai Jim Murrayt, és megszerezte a WBO (Bokszvilágszervezet) félnehézsúlyú interkontinentális bajnoki övét. Az ünneplésben már akkor is világbajnoki produkciót nyújtó Zsolt még ma is csak élményfürdőként emlegeti a debreceni estét.

2003. szeptember 6.
Bár Dámosy Zsolt hosszú ideig úgy nyilatkozott, ebben az esztendőben nem lesz magyarországi Universum-gála, Szeged városa a segítségére sietett, és nem szakadt meg az 1999 óta tartó sorozat. Az est főszereplője ismét Erdei volt, és eleinte úgy tűnt, nagyon sima győzelmet arat a spanyol Juan Nelongo Pérez ellen. Csakhogy a hatalmas, már-már a pehelysúlyt idéző iram megbosszulta magát, a végére elfáradt, korábbi kesztyűpartnere feljött, de az elején összeszedett ponthátrányát nem tudta ledolgozni. Madár akkor bokszolt utoljára interkontinentális bajnoki övért. ---- Erdei Zsolt nem panaszkodhat a 2004-es programjára, hiszen Julio César González és Hugo Hernán Garay után Alejandro Lakatus ellen is világbajnoki címmérkőzést vív, márpedig egy évvel korábban kevesen számítottak arra, hogy az idén csak a WBO koronájáért fog bunyózni. Csakhogy Dariusz Michalczewski tavaly októberi veresége, majd Madár González elleni parádés diadala megnyitotta az utat az ígéret földje felé. Az viszont kérdéses, hogy a Lakatus elleni találkozó után mikor folytatódhat az egyelőre csak remélt menetelés. Ha hinni lehet Peter Hanrathsnak, az Universum gazdasági igazgatójának, akkor alighanem csak jövőre.
"Elég rázós lenne, ha Zsolt az idén még egyszer bokszolna - mondta lapunknak Hanraths. - A szombati, reményeink szerint győztes találkozója után legalább három-négy hét pihenőre lesz szüksége, és akkor már októbert írunk. Ha teljes felkészülést szeretne végigcsinálni, akkor inkább januárban, esetleg februárban lép majd ismét ringbe.

Szállj messze, szállj magasra!

"Madár - Szállj messze, szállj magasra!" címmel megjelent lapunk két ökölvívó-szakírójának, L. Pap Istvánnak és Moncz Attilának, valamint a Népszavánál dolgozó Deák Zsigmondnak az életrajzi könyve Erdei Zsoltról. A csaknem 250 oldalas, gazdag képanyaggal illusztrált mű Madár pályáját kíséri végig, a bölcsőtől a Hugo Hernán Garay elleni győztes összecsapásig. A krónikát az Erdei pályafutásában döntő szereppel bíró személyekkel (többek között hozzátartozóival, edzőivel, Kokóval, Michalczewskivel) készített interjúk, valamint a bokszoló kedvenc szabadidős tevékenységeiről, sőt, a magánéletéről olvasható anyagok teszik még színesebbé. A 2490 forintért kapható kötetet a gála helyszínén, a Kisstadionban és a könyvesboltokban lehet megvásárolni, megrendelni pedig a kiadó címén (Aréna 2000 Kiadó, 1149 Budapest, Angol u. 38.) lehet.