Már-már hajlamos az ember elfeledkezni arról, hogy valaha olyan országos bajnokságot is rendeztek, amelyiken nem Balog Vilmos győzött. Legutóbb 1996-ban fordult elő hasonló eset, a nyíregyháziak pazar képességekkel megáldott (örök rejtély, hogy a világversenyeken ebből miért láttunk oly keveset&) klasszisa azóta ült megingathatatlanul a trónján, legyen szó 63.5, 67 vagy éppen 69 kilóról.Mostanáig.
Bedák Pál eredeti súlycsoportjánál eggyel feljebb is Eb-bronzérmeshez méltó produkcióval gyűjtötte be az aranyérmet a kiskunmajsai ob-n (Fotó: Meggyesi Bálint)
Bedák Pál eredeti súlycsoportjánál eggyel feljebb is Eb-bronzérmeshez méltó produkcióval gyűjtötte be az aranyérmet a kiskunmajsai ob-n (Fotó: Meggyesi Bálint)
A kecskeméti Mészáros Józsefet jó néhányszor megverte, jobbára le is iskolázta már, most azonban azoknak lett igazuk, akik a nyitányon bemutatott nehézkes, a megszokottnál ötlettelenebb, kevésbé virtuóz bunyó után féltették Botos András tanítványát. Mészáros végig dominált, keményebb volt, és teljesen megérdemelten szerezte meg az idei ob első számú meglepetésaranyát. Sokan Oltványi Dávidtól is hasonló szenzációt vártak, hiszen semmi sem utalt arra, hogy a 48 kilóból temérdek siker után fogyasztási (azaz kényelmi) szempontok miatt felránduló Bedák Pál 51 kilóban is hozza kislégsúlyú formáját. Aztán tessék: a Vasas-Rica Hungária miniembere parádézott, és esélyt sem adott az egyébként kifejezetten jó képességű Oltványinak, és igazi közönségmeccsen, simán nyert. Oltványi az elmúlt két évben egy súlycsoporttal feljebb kapott ki, rendre Pál bátyjától, Zsolttól. Apropó, Vasas. A piros-kékek (megér egy misét, miként teljesít ma is - amolyan utolsó szuperklubként - remekül az angyalföldi gárda, amely egy éve, még Szántó Imrével négy, ma Bacskai Imrével öt aranyat vitt haza) a két Bedák (Pál és Zsolt), a mostanáig idehaza egyeduralkodó Kertészt megverő Ladányi Róbert, a vitán felül diadalmaskodó Dudás Tibor és az újra önmaga legszebb napjait idéző Szűcs István révén ünnepelhettek. Maczik többéves hegemóniáját már a pénteki elődöntőben megtörte a kecskeméti Pekanov Tamás, aki a finálét is behúzta, a Balzsay távoztával favoritnak számító Szellő Imrének pedig percnyi gondot nem jelentett a 75 kilós finálé. A felső két súlycsoport inkább hangulatában, mint színvonalában maradhat emlékezetes, amiként az egész 2004-es bajnokság miatt is főhet egy kicsit idősebb Balzsay Károly feje: a férfiválogatott első embere (bár a majsai ringszpíker továbbra is Szántó Öcsi bácsit titulálta kapitánynak…) tudja: mögötte ott áll a magyar amatőrbunyó dicső múltja, előtte már sejlik a nem kevésbé szép jövő, csak éppen a jelennel, a most következő világversenyekkel kellene valamit kezdeni. Bedák Pimpával és Zsolttal, a most éppen sérült Kátéval, no meg Dudással, Szellővel vagy Szűccsel - talán sikerül is.
Bálványok a képernyőről Néhány évvel ezelőtt ők is a ringben harcoltak (jobbára sikerrel) az aranyért. A közelmúltban a profik között húztak, illetve húznak kesztyűt a világbajnoki címért: Kovács István, Erdei Zsolt és Kótai Mihály, avagy a magyar hivatásos ökölvívás mostanáig létező három világbajnoka egyaránt megjelent, mi több, szépen egymás mellett, a díszpáholyban helyet is foglalt a kiskunmajsai bajnokság döntőin. Kokó elegáns csíkos öltönyben, Madár és Misi kicsivel lazább viseletben tette tiszteletét az amatőrboksz legrangosabb honi seregszemléjén - a közönség mindenesetre nem felejtette el dübörgő tapsban részesíteni őket, azokat, akik a sportág hívei számára a legtöbb örömet szerezték. A ringben és a képernyőn egyaránt. ---- E ---- &