Erdei Zsolt hatodszor is megvédte címét

Az első menet az ismerkedés jegyében telt. Egyik öklöző sem támadott, inkább próbálta kitapogatni ellenfele gyengéit, és a folytatásra osztotta be az erejét.

A második felvonásban már kóstolgatásra is futotta az erejükből, ebben elsősorban Ulrich volt aktívabb, míg Erdei a biztos védekezésre koncentrált. Nem hiába, a magyar világbajnok értékelhető ütést nem szedett össze fegyelmezett védőfala mögött, szórványos kontrái viszont rendre célt találtak.

Kiegyenlített küzdelmet és az eddigieknél jóval több értékelhető ütést hozott a harmadik felvonás mindkét oldalon.

A negyedik menet sem hozott egetrengető változást a mérkőzés összképén, Ulrich „sok kicsi sokra is mehet” taktikájával szemben Erdei a „ritkán, de nagyot” koncepcióra esküdött. A felvonás végén Ulric kissé vérző szemöldökét már ápolniuk kellett a szorítósegédeknek.

Sok kiosztott kemény ütést követően az ötödik végén Erdei váratlanul beszedett egy méretest, a mérkőzésen először taktikusan kapaszkodásba lépett, majd jött, méghozzá jókor, a gong és a szünet.

A hatodik menet a korábbiakhoz képest visszafogottabb küzdelmet hozott, keveset ütöttek, de keveset is próbálkoztak a felek, és a kevés mozgásból arra lehetett következtetni, már a hajrára is tartalékolnak.

A hetedik felvonásban Ulrich ismét támadólag lépett fel, ám mindhiába, zárt fedezéke mögül Erdei remekül, pontokat érően kontrázott.

A találkozón a nyolcadik felvonás sem hozott változást, Ulrich ment, akart, de nem nagyon találta a magyar világbajnok biztos fedezékének ellenszerét. Erdei pedig amint rést, lehetőséget látott, keményen lecsapott ellenfelére.

A kilencedik menetben Erdei higgadt ütésekkel tartotta magtól távol ellenfelét és növelte biztosan előnyét. A szünetben Ulrich arcán továbbra is keményen dolgoznak a szorítósegédek, a német egyre inkább fején viseli a küzdelem és a sok bekapott életerős balegyenes nyomait.

A tizedik menetben a német megpróbálta növelni a tempót, de mivel ereje már elfogyott, ebből nem sok jött össze. Erdei viszont a maga komótos, megfontolt iramában sorra célba vitte azokat az ütéseit, amelyekkel azt megelőzően is sikerrel operált.

Az utolsó két menet közül a záró volt izgalmasabb, amikor Ulrich megpróbálta egy nagy hajrával megfordítani és megnyerni a mérkőzést, ennek érdekében azonban ki kellett volna ütnie Erdeit. Ehhez azonban egyrészt ereje már régen nem volt, másrészt fitten sem talált fogást a magyar ökölvívón, úgy próbálkozása mit sem ért.