Telt ház, kilencvenezer néző tekintette meg a londoni szuperstadionban az összecsapást, amelyen inkább Froch akarata érvényesült, és a nyolcadik menetben pontot is tett a harc végére.
Froch elemi erejű jobbossal küldte padlóra Grovest, akit azonnal leléptetett a mérkőzésvezető, és ő ugyan négy-öt másodperc után még megpróbált feltápászkodni, a küzdelem folytatására esélye sem volt. Az ütés erejéről mindent elmond, hogy a BBC élő közvetítésében a rögvest a brit boksztörténelem egyik legnagyobbjaként emlegette.
A mérkőzés egyben visszavágó volt, 2013 novemberében ugyancsak Froch győzött. Korábban Froch (37–2–0, 24 K. O.–T. K. O.) parázs mérkőzésen, vitatható körülmények között nyert Groves ellen (19–2–0, 15). Akkor első menetben padlóra került az egyébként sziklaállú veterán, aztán remek meccset vívtak, amelynek kilencedik menetében Froch elsöprő erejű támadást indított, és a mérkőzésvezető úgy ítélte meg, hogy Groves nem tudja folytatni a meccset, technikai K. O.-t hirdetett.
A gála felvezető programjában idő előtti győzelemmel kvalifikálta magát egy jövőbeni nagyközépsúlyú világbajnoki mérkőzésre a korábbi olimpiai aranyérmes James DeGale. A 28 éves londoni öklöző a találkozóig veretlen Brandon Gonzalessel nézett farkasszemet. A mérkőzés már a 4. menetben befejeződött, miután DeGale padlóztatta ellenfelét, akit – egyes beszámolók szerint kissé talán korán –; technikai K.O.-val leléptetett a vezetőbíró az IBF eliminációs összecsapáson.
Szintén a Wembleyben feszült egymásnak Kevin Mitchell és Ghislain Maduma. Az eredetileg IBF könnyűsúlyú eliminációs összecsapásnak szánt mérkőzés Mitchell T.K.O.-sikerével zárult le a 11. menetben, azonban hiába húzta be a győzelmi strigulát az angol bunyós, mivel az IBF szabályait áthágva a mérkőzés napi mérlegelésen nem tudta hozni a súlyhatárt (ekkor maximum 10 fonttal léphetik át az adott kategória felső limitjét), így egyelőre nem állhat ki a világbajnok Miguel Vázquezzel.