A híres MGM Grandben megrendezett találkozó előtt erősen megoszlottak a vélemények arról, hogy az eddigi összes hivatásos mérkőzését kiütéssel abszolváló, de igazán komolynak mondható riválissal még nem találkozó Wilder folytatja a menetelését, vagy a rutinosabb – ebből kifolyólag korosabb –, de jóval alacsonyabb (sokak szerint behatárolt képességű) Stiverne „kiszúrja a lufit”, és összetöri a kihívó világbajnoki álmait.
Az összecsapás talán a legkevésbé várt forgatókönyv szerint alakult, ugyanis Wilder nem a gyors, és első sorban nem is az idő előtti befejezésre apellált, hanem hosszú karjait kihasználva, gyakorlatilag távolról kibokszolta offenzív stratégiával fellépő riválisát. Stiverne a mérkőzés nagy részében nem tudott mit kezdeni az egyenesekkel jól operáló, sokat mozgó, korábbi olimpikon amerikaival, akit ha sikerült is időnként eltalálni a világbajnoknak, azt Wilder jól kezelte.
A találkozó végül nem zárult le idő előtt, Wilder pedig nagy arányú, egyhangú pontozásos (118–109, 119–108, 120–107) győzelmet aratott, ezzel pedig 29 évesen begyűjtötte karrierje első világbajnoki címét.