Crespo megkezdte a búcsúzkodást a Serie A-tól

Fene tudja, valahogyan elkapja egy furcsa érzés az ember torkát, amikor azt hallja, hogy az argentin csatárikon, Hernán Crespo elhagyja a Serie A-t, ahová 1996-ban érkezett, és egy angliai kaland kivételével hű is maradt hozzá; s ahol bongyorhajú fiatalból a világ egyik legdrágább, legjobb csatára lett. Természetesen a szerző is tudja, hogy Pantha rhei és stb., ha nem így lenne, egyébként sem keresne mesés vagyonokat rendes évi visszavonultak-sorozatával, de mégis zordon érzés leírni: Hernán Crespo a Parma, a Lazio, az Inter, a Chelsea, a Milan és a Genoa után az indiai West Bengal Football Teamben folytatja majd áprilisig, kölcsönben.

Indiában, mint a régi szép pármai és interes időkben, Fabio Cannavaro oldalán küzd majd nemsokára – a tervek szerint olyan ellenfelekkel, mint Fernando Morientes, Robert Pires, Jay-Jay Okocha, Juan Pablo Sorín vagy Robbie Fowler. Mi tagadás, Bengáliát eddig Magyarországon a tigrisek, Sandokan és a segélykoncertek miatt emlegettük – de hát a világ változékonyságáról lásd fentebb.

Egyébként sem unatkoztak ám a Serie A-ban a csapatfőnökök és a játékosügynökök, mert a téli olaszországi „hidegben" ha a mínuszok annyira nem is, de az eurómilliók bátran röpködtek. A Palermo például kilencmilliós forgalmat bonyolított le: érkezett az Intertől a 26 éves válogatott kapus, Emiliano Viviano, aki napokon belül megkezdheti az edzéseket nyári térdsérülése után, és ezek szerint nem várja ki sorát az amúgy jó formába lendült Júlio César mögött. Ehhez a transzferhez kapcsolatosan adta el a Palermo négymillióért a Genoának az ott kölcsönben lévő, felnőtt válogatott kerettagságig jutó középső védőt, Cesare Bovót – mindebből az olasz futball ismerői máris deriválták, hogy Viviano fele játékjoga az Inter mellett a Genoáé volt, és némi ráfizetéssel/haszonnal így került Genovába Bovo.

(Régi jó olvasóink most rutinosan bólogatnak; az új, a bevezető után sikítva el nem menekülő olvasók kedvéért pedig megjegyeznénk, hogy ez az átigazolás talján szinten egy kifejezetten követhető, egyszerű átlagvásár. Nem hiszi? Olvassa csak el, hogyan került egyáltalán az Interhez Viviano!

A kiscsapat Novara szeretne szabadulni a sereghajtó pozíciótól, és ügyesen forgatja kevéske pénzét. Megvette nem tudni mennyiért, de alighanem csupán „kabátgombokért" a Napolitól a támadósor minden posztján bevethető 32 éves támadót, Giuseppe Mascarát, aki ugyan kevésbé közismert felénk, de ne feledjük, egyszer a címeres mezt is magára kaphatta, még 2009-ben.

Mostanában nem termeli nagy ütemben a találatokat, de karrierje végén alighanem megrázza még amúgy istenesen a nagy talján gólfát, ráadásul korábban a kisebb csapatokban rendre húzóember volt. Nem is egyszer (kétszer) léphetett fel a felnőtt válogatottban az az Andrea Caracciolo, akit a Genoa adott kölcsön. A harmincéves középcsatárért húszmillió eurónál is többet fizettek eddig klubjai, most tulajdonosánál Alberto Gilardino érkezése miatt létszámfölöttivé vált.

Nagy ötlet volt a több mint 50-szeres dán válogatott szűrő, Daniel Jensen megszerzése, ráadásul a viharvert vikingért egy fillért sem kellett fizetni, lévén tavaly nyár óta nem volt klubja, amióta leépítették a Werder Brementől; és a rutinos középső védő, Leandro Rinaudo kölcsönvétele a Nápolytól. Utóbbit 5.5 millióért vették a nápolyiak, tavaly kölcsönben megjárta a Juventust is. Érkezhet még éppen a Juventustól a világbajnok bal oldali mindenes, Fabio Grosso, az Intertől kölcsönbe a fiatal ék, Luc Castaignos – a novarai álmokban pedig szerepel Filippo Inzaghi a Milantól.

Rinaudo közismert hazájában fehér foltos bőréről, így aztán eme cseppet sem erőltetett párhuzammal máris áttérhetünk Carlos Tévezre, aki leszámolt milanos álmaival, és most éppen erőteljesen sodródik az Inter felé – ám legnagyobb eséllyel mégis Párizsban köthet ki. Jóval nagyobb eséllyel csáklyázzák meg ellenben a húszéves brazil védőtehetség, Juan (sokan Juan Jesusként emlegetik a „nagy" Juan miatt) hajóját. A középen és a bal oldalon bevethető bekkért 5-6 milliót kaphat az Internacional, és bizony sok minden szépet elmondhatunk az Inter védelméről, de ahhoz ne ragaszkodjunk körömszakadtunkig, hogy nem férne rá a fiatalítás.

Egyébként a Tévez-ügyben még nem érkezett hivatalos válasz sorozatzártánkig a tulajdonos Manchester Citytől, Marco Materazzi mindenesetre egy olyan egyszerű megoldást javasolt, mint amilyen egyszerű eszközökkel működött anno védőként: az Inter vegye meg Patót!

Újra hajtja az olasz sajtó az Éver Banega-mantrát, de felmerült a belga-marokkói szűrő, Omar El Kaddouri (Brescia), brazil válogatott kollégája, a Valencia és a Milan által is megkívánt Paulinho (Corinthians), a szintén brazil válogatott középső védő, Romulo (Vasco da Gama) és poszttársa, Dejan Lovren (Lyon), valamint a Porto kolumbiai szélsője, James Rodríguez neve is az lehetséges tehetséges érkezőkről elnevezett rovatba; ellenben Jonathan a Parmához kerülhet, míg Diego Forlánt a Málaga, Thiago Mottát és Maicont a PSG, Sulley Muntarit a Lazio és a Milan, Mauro Záratét a Lazio vinné.