Repül a, repül a, repül a… láng! – ötkarikás történetek

F. Z.F. Z.
Vágólapra másolva!
2024.06.30. 09:45
Máig nem tisztázott, hogy Rebollo valóban célba talált (Fotó: Getty Images)
A párizsi játékok kezdetéig sorozatunkban száz olimpiai történetet elevenítünk fel.

Kevesen tudták az 1992-es barcelonai olimpia előtt, kicsoda Antonio Rebollo, és aki nem figyelt oda a nyitóünnepségen, az később sem. A spanyol sportember volt az a mozgássérült íjász, aki az ötkarikás játékok egyik legfontosabb lövését adta le: az olimpiai láng egy nyílvessző végén érkezett és lobbantotta be a kandelábert. Rebollo körülbelül 67 méterről eresztette el a nyilat, de a mai napig nincs tisztázva, hogy beletalált-e a célpontba. Egyes pletykák szerint a vessző átrepült a célpont felett, és a lángot egy gombnyomással lobbantották be…

„Madridban tréningeztem, amikor csörgött a telefonom – emlékezett vissza az idén 69 éves Rebollo. – A Spanyol Olimpiai Bizottságtól kerestek, és arra kértek, hogy én lobbantsam fel a lángot egy nyíllal. Elsőre fura ötletnek tűnt, hogy erre a feladatra egy parasportolót képzelnek el. Ezért nem foglalkoztam vele, ám nem sokkal később újra telefonáltak, hogy menjek Barcelonába tesztelni.”

A következő hónapokban az íjász többször elutazott Barcelonába, ahol titokban gyakorolta a lövést, amelyet egy torony tetejéről kellett leadnia, míg végül már csukott szemmel is végre tudta hajtani. Aztán eljött a nagy pillanat, 1992. július 25-én este az Olimpiai Stadionban Juan Antonio San Epifanio, a spanyolok kosárlabdázója átadta a lángot Rebollónak. Tizenöt másodpercre megállt a világ, és több száz millió ember várta lélegzet-visszafojtva a lövést.

„Elég nagy volt a kockázat, mert Rebollo faíjat használt ebben a történelmi pillanatban – mondta Luis Bassat, a nyitóünnepség egyik főszervezője. – Ugyanakkor ezt vállaltuk, s tulajdonképpen csak akkor sülhetett volna el balul, ha túlságosan izgul. Biztos, ami biztos, egy hat méter átmérőjű területre kellett betalálnia, ami az ő szintjükön azért elég nagy célpontnak számít.”

A láng az olimpiai játékok szimbóluma, az ókori Görögországból származik, arra a hagyományra emlékezve, hogy Prométheusz ellopta a tüzet Zeusztól, ezért végig égett az ókori olümpiai játékok ideje alatt. A lángot az 1928-as amszterdami játékokon vezették be újra, a vele való futás a modern olimpiák része, amelynek során Görögországból viszik a játékok helyszínére.

 

 

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik