Biztató játék, férfi vízilabdázóink szétlövéses vereséget szenvedtek az olaszoktól

VÉGSŐ VISSZASZÁMLÁLÁS: az utolsó szakaszához érkezett férfi vízilabda-válogatottunk olimpiai felkészülése, nyolc nap múlva már Párizsban ugranak vízbe a mieink a házigazda franciák elleni nyitányon. Varga Zsolt szövetségi kapitány továbbra sem bíz semmit a véletlenre: a múlt heti Dominó Trans-kupa tanulságaival felvértezve szicíliai edzőtáborral folytatta a munkát a csapat, amely az olimpia előtt még megjárja Barcelonát is, hogy az Európa-bajnok spanyolokkal készüljön.

Az olaszok is jelentős játékerőt képviselnek, nem véletlenül jutottak be az előző három világbajnokságból kétszer is a döntőbe, ellenünk ráadásul rendszerint felszívják magukat… A Margitszigeten nagyon elengedtük őket, már 5–1-re is vezettek, és bár a folytatásban közelebb zárkóztunk, kétgólos vereséget szenvedtünk. Már a torna előtt edzett együtt a két válogatott, Varga Zsoltnak pedig az volt a benyomása, hogy a rivális dinamikusabb játékot játszik, jobb formában van – ezekben a napokban az elsődleges cél, hogy a mieink is elérjék az üzemi hőfokot.

Ennek érdekében a kamikaze-vízilabda magasiskoláját képviselő japánokkal is gyakoroltunk, majd a saját taktikánkon csiszoltunk, hogy aztán csütörtök este és péntek reggel is az olaszokkal kétkapuzzunk. A zágrábi tapasztalatok alapján a horvát válogatott teljesen másként tekint az edző- és a hivatalos meccsekre, Alessandro Campagna együttesére viszont jellemző, hogy zárt kapuk mögött sem ad semmit ingyen – hát még, ha saját közönsége előtt játszik!

Így aztán mindenre fel kellett készülnünk a péntek esti szicíliai felkészülési mérkőzésen, amelyen már az olimpiára utazó tizenhárom játékos ugrott vízbe, betegsége után immár Vámos Márton is visszatért a magyar válogatottba. A kerettagok neveit egyébként meglehetősen formabontó módon a digitális eredményjelző mellé nyomtatott kartonlapokra függesztették ki a helyiek – Jansik Szilárdét elsőre elírhatták, a többiekétől eltérő betűtípus legalábbis erről árulkodott.

Vámos játéka meg nem arról árulkodott, hogy nemrég még lázasan nyomta az ágyat, cserés (páros) kiállításáig valódi vezérként pólózott. A másik klasszis balkezesünk, Zalánki Gergő is elemében volt, Hárai Balázs pedig továbbra is elnyűhetetlen, ipari mennyiségben szállította a fórokat. A kapuban ezúttal nem Vogel Soma, hanem Bányai Márk kezdett, aki fokozatosan egyre több segítséget kapott a mezőnyből, így a második negyedben lépéselőnybe kerültünk, a nagyszünetben 7–5-re vezettünk.

A folytatásban mindkét csapat rátett egy lapáttal, az olaszok ötméteresből egyenlítettek, az ellenfelet jól ismerő Zalánki viszont elemi erejű lövése után káprázatos ejtéssel járt túl Marco del Lungo eszén.

A záró negyed elején elléptünk hárommal, de a hazaiak megrázták magukat, kivédekezték az időkérésünket követő támadásunkat, majd huszáros hajrát indítottak. A rendes játékidő 10–10-es döntetlennel zárult, az ötmétereseket pedig jobban lőtte az olasz válogatott: Fekete Gergő kapufája volt az egyetlen rontott kísérlet, ezúttal az utolsó három lövésre beálló Vogel Soma sem tudott segíteni.

A játék képe viszont sokkal biztatóbb volt, mint egy hete – a legfontosabb, hogy van mire építenie a férfiválogatottnak.

FELKÉSZÜLÉSI MÉRKŐZÉS, FÉRFIAK, SIRACUSA
Olaszország–Magyarország 10–10 (3–3, 2–4, 2–2, 3–1) – szétlövéssel 5–4
Magyar gólszerzők: Zalánki, Vámos 3-3, Manhercz, Varga Dénes, Jansik Sz., Fekete 1-1