Címlapsztori: a rekordok olimpiája volt a párizsi

GYORSABBAN, MAGASABBRA, ERŐSEBBEN! – Párizsban is igazolódott, hogy az olimpia jelmondata örök érvényű. Mivel a koronavírus-járvány miatt feltorlódtak a világesemények, a mögöttünk hagyott ciklusban fokozott jelentősége volt a formaidőzítésnek, mindenki arra készült, hogy akkor hozza ki magából a legtöbbet, amikor a leginkább kell.

Az olimpia speciális műfaj, centimétereken, századmásodperceken, egy-egy gólon vagy kihagyott büntetőn múlik négy (jelen esetben három) év munkájának a megítélése. Nem véletlenül mondják sportolók és edzők, hogy ha van világverseny, amelyen a számszerű eredménynél fontosabb a helyezés, az az olimpia.

GULYÁS MICHELLE REKORDJÁT MÁR NEM JAVÍTHATJÁK MEG

Mégis mindig magasabbra kerül a léc, a párizsi játékokon a 125 olimpiai rekord mellett nyolc sportágban 32 világcsúcs is megdőlt. Nekünk, magyaroknak természetesen Gulyás Michelle-é a legkedvesebb, olimpiai bajnok öttusázónk 1461 pontos rekordot állított fel, amelyet a sportág átalakításából adódóan már nem is javíthatnak meg.

A svéd fenomén, Armand Duplantis korábban nyolcszor is megdöntötte a rúdugrás világcsúcsát, de alighanem a kilencedik rekordnak örült a legjobban, mert az olimpián, a telt házas Stade de France-ban vitte át a 625 centimétert. S ha már atlétika, ne feledkezzünk meg a 400 gát királynőjéről, az amerikai Sydney McLaughlin-Levrone-ról, aki elképesztő idővel, 50.37-tel védte meg olimpiai bajnoki címét. Az igazán hihetetlen rekord viszont nem az övé, hanem a kínai Pan Csan-lőé, aki a „lassú” párizsi medencében négy tizedet javított a férfi 100 méteres gyorsúszás világcsúcsán, egy testhosszt vert az ezüstérmesre.

CSAKNEM AZ ORSZÁGOK FELE AZ ÉREMSZERZŐK KÖZÖTT

A sport globalizációjával és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) törekvésével összhangban egyre sűrűbb a mezőny: míg húsz éve Athénban 74, Párizsban már (a menekültek csapatával együtt) 91 ország versenyzői állhattak dobogóra. Négy ország első olimpiai érmét szerezte, a Dominikai Közösség a hármasugró Thea LaFond, Saint Lucia a sprinter Julien Alfred révén aranyat vitt haza a francia fővárosból. De kiemelhetnénk a dél-szudáni férfi kosarasokat is, akik a felkészülés során alaposan megizzasztották az amerikaiakat, de az olimpia halálcsoportjából már nem tudták beverekedni magukat a nyolc közé. A párizsi játékokon 206 ország több mint tíz­ezer sportolója vett részt, ötszázzal kevesebb, mint három éve Tokióban. A nemek közötti egyenlőséget 32 sportágból 28-ban megvalósították, az idei volt az első olimpia, amelyen a kvótás helyek 50-50 százalékát szerezték meg férfi és női sportolók.

AZ EIFFEL-TORONY DARABJAIT CSISZOLTÁK AZ ÉRMEKBE

Mint minden házigazda, Párizs is kihasználta az olimpiában rejlő imázsépítési lehetőséget, a közvetítésekben időről időre feltűntek a város emblematikus látványosságai. Már a játékok előtt bejelentették a szervezők, hogy rendhagyó érmekkel készülnek, amelyekbe az Eiffel-torony darabjait is belecsiszolják – ehhez 18 gramm vasra volt szükségük, összesen több mint ötezer érmet gyártottak így. Noha a tokióinál tízzel kevesebb, 329 versenyszámban hirdettek olimpiai bajnokot, ezúttal is bemutatkozott egy új sportág, a breaktánc.

SIKERÜLT MEGSZÓLÍTANI A Z-GENERÁCIÓT IS

És hogy merre tart az ötkarikás mozgalom? Összetett kérdés, amelyre a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke, Gyulay Zsolt úgy válaszolt, az olimpia lendületet kapott, halad a piaci trendekkel, és a fiatalok felé fordult. Ahogy a szervezők írják, „     fiatalosabbak, befogadóbbak, városiasabbak és fenntarthatóbbak”      voltak a párizsi események, mint a korábbi játékok, az elérések pedig azt mutatják, hogy a kétségek ellenére sikerült megszólítani a Z-generációt.

A 10 millióból több mint 9.5 millió jegyet eladtak, az országúti kerékpárversenyeket csaknem egymillióan (!) látták az utcákon, a különböző ingyenes kísérőrendezvények is népszerűek voltak. A becslések szerint a világ lakosságának több mint fele valamilyen formában bekapcsolódott a párizsi közvetítésekbe, a közösségi médiában 12 milliárd elérést hozott az olimpia – kétszer annyit, mint Tokióban.

A JÁTÉKOK ÖRÖKSÉGE A LEGFONTOSABB SZEMPONT

Szép volt, jó volt – de mi lesz utána? Nem a párizsi olimpia az első, amely után felvetődik a kérdés – teljes joggal, mert a versenyhelyszínek „újrahasznosítása” nem mindig zökkenőmentes. A szervezők közleménye szerint az olimpiához kapcsolódóan ötezer közösségi sportlétesítményt építettek, csaknem harmincezer gyermek részesült ingyenes úszásoktatásban, a francia általános iskolák mindegyikében kötelezővé tették a hazánkban már több mint egy évtizede bevezetett mindennapos testnevelést.

A korábbi olimpiákhoz képest tovább javult az arány, Párizsban a helyszínek 95 százaléka már meglévő vagy ideiglenes volt. Az olimpiai faluból a bevált szokás szerint lakópark lesz, méghozzá az egyik legszegényebb negyedben, Saint-Denis-ben.

A versenyzők mellett a szervezők is rekordokra törekszenek, de a játékok öröksége, a fenntarthatóság olyan szempont, amelyet semmiképpen sem hagyhatnak figyelmen kívül. Ha betartják az ígéreteiket, nem csupán a kimagasló sportteljesítmények miatt emlékszünk majd vissza szívesen a párizsi olimpiára.

Fel van adva a lecke Los Angelesnek 2028-ban, az olimpiai mozgalomnak ugyanis úgy kell megújulnia, hogy közben nem szakít a hagyományokkal. A világ változik, de az ötkarikás jelmondat örök érvényű.

19 NAPIG TARTOTTAK A VERSENYEK PÁRIZSBAN
32 SPORTÁGBAN MÉRTÉK ÖSSZE TUDÁSUKAT A SPORTOLÓK
32 VILÁGREKORDOT ÁLLÍTOTTAK FEL NYOLC SPORTÁGBAN
35 HELYSZÍNEN RENDEZTÉK MEG A VIADALOKAT
63 ORSZÁG GYŰJTÖTT ARANYAT A FRANCIA FŐVÁROSBAN, A CSÚCS A TOKIÓI 65 VOLT 
91 NEMZET, KÖZTÜK A MENEKÜLTEK CSAPATA SZERZETT ÉRMET. EZ A SZÁM A 2021-ES TOKIÓI JÁTÉKOKON A REKORDOT JELENTŐ 93 VOLT
125 OLIMPIAI CSÚCS SZÜLETETT TÍZ SPORTÁGBAN
329 ÉREMVERSENYT LÁTHATTUNK
1. ELŐSZÖR FORDULT ELŐ, HOGY A MENEKÜLTEK CSAPATÁBÓL KERÜLT KI DOBOGÓS: A NŐI ÖKÖLVÍVÓK 75 KILOGRAMMOS SÚLYCSOPORTJÁBAN A KAMERUNI SZÜLETÉSŰ CINDY DJANKEU NGAMBA VÉGZETT A HARMADIK HELYEN
4. OLIMPIAI ARANYÁT NYERTE MEG AZ AMERIKAI KOSARASKLASSZIS, KEVIN DURANT, AKI EZZEL A CSAPATSPORTOKAT TEKINTVE CSÚCSTARTÓ A HAZÁJÁBAN A FÉRFIAKNÁL
4 A KANADAIAK ÚSZÓJA, MARY-SOPHIE HARVEY NÉGY SZÁMBAN IS NEGYEDIK LETT, ÍGY VÉGÜL ÉREM NÉLKÜL MARADT A FRANCIA FŐVÁROSBAN 
7 AZ 55 ÉVES NÉMET ISABELL WERTH AZ EGYETLEN, AKI HÉT OLIMPIÁN (1992, 1996, 2000, 2008, 2016, 2021, 2024) ÁLLHATOTT DOBOGÓRA
8. A NÉMET ALEXANDRA BURGHARDT A NYOLCADIK SPORTOLÓ, AKI NYÁRI ÉS TÉLI OLIMPIÁN IS ÉRMET SZERZETT. PÁRIZSBAN A 4X100-AS FUTÓVÁLTÓ TAGJAKÉNT LETT HARMADIK, MÍG KÉT ÉVE PEKINGBEN BOBBAN VOLT MÁSODIK
10 AZ 55 ÉVES GRÚZ NŐI SPORTLÖVŐ, NINO SZALUKVADZE A TIZEDIK OLIMPIÁJÁN VETT RÉSZT (1988–2024), EZZEL BEÁLLÍTOTTA A KANADAI LOVAS, IAN MILLAR REKORDJÁT, Ő 1972 ÉS 2012 KÖZÖTT CSAK A BOJKOTTÁLT 1980-AS MOSZKVAI JÁTÉKOKAT HAGYTA KI
48 A PÁRIZSI ÉREMTÁBLÁN A MÁSODIK HELYEN ZÁRÓ KÍNA MEGSZAKÍTÁS NÉLKÜL IMMÁR 48 NAPJA SZEREZ ÉRMET NYÁRI OLIMPIÁN. EZ A LEGHOSSZABB ILYEN SOROZAT, AMELY RIO DE JANEIRÓBAN KEZDŐDÖTT 2016. AUGUSZTUS 6-ÁN