A HANGSZÓRÓKBÓL ÜVÖLTÖTT Gala Freed from desire című bődületes slágere, amely 1997-ben élte első fénykorát, aztán manapság a sporteseményeken felelős a hangulatért, Párizsban is akkor szabadul el a pokol a lelátókon, amikor ez a dal megszólal. Most majd’ húszezer néző üvöltötte, a parketten meg szürreális táncot láttunk a 224 centiméter magas Victor Wembanyamától, aki – lépteit látva – biztosan nem John Travoltától leste el a mozdulatokat, de alkalma volt minden hónaljáig érő stábtagot megbúbolni.
Nem véletlen, hogy ünnepeltek a házigazdák, a tokiói olimpia után ezúttal is döntőbe jutottak, méghozzá egy vérverejtékes, de számukra biztosan felemelő, és pluszenergiákat felszabadító mérkőzésen.
A csütörtöki első elődöntőben a világbajnoki címvédő németek kezdtek magabiztosabban, Dennis Schröder jól mozgatta a társaságot, a másik NBA-csillag Franz Wagner pedig rendre eredményes volt. A franciák nem nagyon találták a rivális kemény védekezésének ellenszerét, nem estek be a távoli dobások, a San Antonio Spurs sztárja, Wembanyama elég esetlennek tűnt, nem jöttek be a dobásai, labdákat vesztett el, nem csoda, hogy a németek hét ponttal vezettek tíz perc után.
Aztán elfogytak támadásban, Schröder gyakran túl sokáig pumpálta a labdát, de nem is volt egyszerű dolga, mert a társak a franciák mellett nem tudták tisztára játszani magukat. Wembanyama aztán belejött, bedobott gyorsan hét pontot, közben volt egy csodálatos blokkja, „pókszerű” végtagjaival egyébként is félelmetes védőnek tűnt a palánk alatt. A hazaiak pedig zárkóztak, a szintén tengerentúlon pattogtató Evan Fournier is elkapta a fonalat. Csak nyolc pontot dobtak ebben a szakaszban a németek, a nagyszünetre így egyenlítettek a franciák.
A második félidőben Guerschon Yabusele és Johannes Voigtmann vívott dobópárbajt, a franciák Real Madridban profiskodó erőcsatára nyert 9–6-ra a külön versenyben, a közönség rögtön fel is terjesztette MVP-címre. Ekkor már a házigazdák diktáltak a tempót, de ellépni nem tudtak, mert bár küszködtek támadásban a németek, valaki mindig jókor köszönt be és tartotta lőtávolban őket.
A negyedik negyedben szinte végig az látszott, hogy a franciák szinte tökéletesen fojtják meg a németek akcióit, atletikusabbak, gyorsabbak. Nicolas Batum Schrödernek adott demoralizáló sapkát, eldőlni látszott a meccs, hat perccel a zárás előtt már tizenegy ponttal vezetett a házigazda. Isaac Bonga triplái jelentettek kapaszkodót a németeknek, akik az utolsó három percre fordulva egy kosárnyira zárkózhattak volna, de három támadást is elpazaroltak. Aztán Mathias Lessort 56 másodperccel a zárás előtt csak egyik büntetőjét dobta be a kettőből, a másik oldalon viszont Franz Wagner bevágta a triplát, minden nyílttá vált. Tizenkét másodperccel a vége előtt Batum triplája lejött, Franz Wagner leszedte a lepattanót, úgy tűnt, faultolták, kiejtette a labdát, a síp néma maradt. Innen meg már jött a büntetőzés, amelyben higgadtabbak maradtak a franciák és ők kezdhettek el táncolni a parketten.
És akkor jöhetett a nap másik elődöntője, amely meghozta majdnem az olimpia egyik legnagyobb meglepetését. A sportág világsztárjaival teletűzdelt Egyesült Államok végig futott az eredmény után az elképesztő dobóformát mutató Szerbia ellen, amely 17 ponttal is vezetett. A bajban kezdte el komolyan venni a játékot a Team USA, 3.40-el a vége előtt LeBron James egy betörés utáni ziccerrel kiegyenlített. Aztán Stephen Curry kilencedik triplájával a vezetést is átvette és onnan nem volt megállás, a tengerentúliak kiélezett véjátékban bedarálták a mérkőzésen szinte végig vezető szerbeket.
KOSÁRLABDA
FÉRFIAK
Elődöntő
Egyesült Államok–Szerbia 95–91 (23–31, 20–23, 20–22, 32–15)
Ld: Curry 36, Embiid 19, James 16, ill. Bogdanovics 20, Jokics 17, Avramovics 15
Korábban
Franciaország–Németország 73–69 (18–25, 15–8, 23–17, 17–19)
Ld: Yabusele 17, Cordinier 16, Wembanyama 11, Lessort 10, ill. Schröder 18, F. Wagner 10
„Köszönöm szépen azt a rengeteg segítséget az orvosoknak, amit az edzőm Franciaországban kapott. Már jobban érzi magát” – mondta Bahodir Jalolov kétszeres olimpiai bajnok üzbég ökölvívó az olimpia hivatalos oldalán, majd külön kiemelte a brit orvosi csapatot is, amely a leggyorsabban reagált ebben a váratlan szituációban, amivel valószínűleg megmentette Kilicsev életét.
Kilicsev múlt csütörtökön a férfiak 51 kilós döntője után a bemelegítőteremben ünnepelte Haszanboj Duszmatov győzelmét, amikor hirtelen összeesett, és megállt a szíve. A britek orvosi stábja egyből megkezdte a szívmasszázst, majd defibrillátor segítségével újraélesztette a szövetségi kapitányt.
Az üzbég szövetség hétfőn közösségi oldalán közölte: Kilicsev állapota stabil, egyúttal bizakodását fejezte ki, hogy hamarosan visszatérhet a szorító mellé.
Az üzbég bokszolók öt aranyéremmel térhettek haza a vasárnap zárult párizsi olimpiáról, mivel a férfiak 51, 57, 71, 92 és a +92 kilogrammos súlycsoportjában is az ő öklözőjük nyert.
Az Európa-bajnokságot követően a párizsi olimpia alatt is folyamatosan jelentkeztünk élő hírfolyamunkkal, ahol próbáltuk rendszeresen színes tartalmakkal szórakoztatni olvasóinkat, de a gyors eredményközlések, frappáns nyilatkozatok, csodálatos fotók sem maradtak el. Hírfolyamunk az ötkarikás játékok lezárultával véget ért, köszönjük, hogy velünk tartottak!
Három hete indult az utazás. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren reggelente a megszokottnál is nagyobb volt a sürgés-forgás, a magyar olimpiai csapatot szállító gép folyamatosan ingázott Budapest és Párizs között. Miközben a többi utas a reggeli kávéját kortyolgatva törölgette a szemét, az élénkpiros szerelésben érkező sportolóink kicsattantak az energiától, izgatottan várták a felszállást. És nemcsak az ötkarikás újoncok, hanem a rutinos klasszisok is, elvégre az olimpia éppen attól különleges, hogy sohasem tudod, mire számíthatsz.
Mi sem tudtuk, de reménykedtünk a sikeres szereplésben, mert az elvégzett munka és a hároméves „csonka” ciklus eredményei alapján minden okunk megvolt rá.
Aztán fellobbant a láng, több mint két héten keresztül szoríthattunk a magyar sportolókért. Ahogy teltek a napok, az olimpiai járat kihasználtsága is változott, már nem Párizsba, hanem a francia fővárosból Budapestre kellett szállítania a küldöttség tagjait. A vasárnap esti záróünnepség után hétfő délután felszállt az Aranygép is, rajta csupa vidám utassal – és jelentős mennyiségű nemesfémmel. A biztonsági ellenőrzésnél természetesen az érmeket is át kellett világítani, olimpiai bajnok tekvandósunk, Márton Viviana gondosan külön dobozba helyezte az aranyát.
„Kellemes délutánt kívánunk a pilótafülkéből! Kérem, engedjétek meg, hogy a járat személyzete és minden magyar nevében tolmácsoljam gratulációnkat és köszönetünket a hihetetlen eredményeitekért, amelyeket magyar színekben elértetek az olimpián. Hatalmas megtiszteltetés a sok érem súlyától nehezített repülőt hazavezetni” – mondta a kapitány a felszállás előtt, s rögtönzött beszédét tapsvihar fogadta a fedélzeten, ahogy azt megtudtuk a Team Hungary oldalán megosztott videófelvételből.
Olimpikonjaink még a levegőben voltak, amikor a Puskás Szoborparkban már gyülekeztek a szurkolók, sőt, amikor megpillantották a gépet, integettek is a sportolóknak. A hangulatfelelősök, Fazekas Erzsébet és Léderer Ákos kvízzel tesztelték az érdeklődők tudását, nem tudtak olyan nehezet kérdezni, amire ne tudták volna a választ a sportrajongók. Az úszástól a víváson át a kajak-kenuig terítékre kerültek a sikersportágak, a párizsi hősök mellett a múlt nagyjait is megidézték, a zenét pedig a férfi vízilabda-válogatott kedvenc lemezlovasa, DJ Szecsei szolgáltatta.
Időközben befutott a férfi kardcsapat legfiatalabb tagja, Rabb Krisztián, olimpiai ezüstérmével a nyakában boldogan osztogatta az aláírásokat a kordon túloldalán várakozóknak. Sokan a fák árnyékába húzódva igyekeztek elviselni a rekkenő hőséget, de amint bemondták, hogy a sportolói buszok már a Népligetben járnak, összegyűltek a színpad előtt a szurkolók.
Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár mellett a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, Gyulay Zsolt és a szervezet főtitkára, Fábián László vezette fel a színpadra a delegációt, amelyet hatalmas üdvrivalgással köszöntött a közönség. A Freed from Desire szólt, a párizsi hősök virágcsokorral a kezükben integettek, a tömegben a magyar zászlók mellett ballagási lufikat is kiszúrtunk.
„A nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam – kezdte bibliai idézettel beszédét Gyulay Zsolt, aki köszönetet mondott a sportolóknak, edzőiknek és a sportvezetőknek. – Olyan eredményt értünk el, amelyre méltán lehetünk büszkék, olimpikonjaink a határon innen és túl tizenötmillió magyarnak szereztek örömet. Döcögősen indult, de fantasztikusan ért véget az olimpia, többek között a Grand Palais-ban, az uszodában, a kajak-kenu pályán és a Versailles-i kastélyban is felejthetetlen pillanatokat éltünk át. Az elmúlt százhuszonnyolc évben mindig hoztunk aranyat a nyári olimpiáról, amikor részt vettünk rajta. Az éremtáblázaton és a ponttáblázaton elfoglalt helyezésünk mutatja, mennyire sikeres a magyar sport.”
A közönség segítségével külön szólították az érmeseket: a vezetéknevüket a műsorvezetők, a keresztnevüket a szurkolók mondták – vagyis inkább kiabálták. Olimpiai ezüstérmes kalapácsvetőnk, Halász Bence köszöntésénél dobszólót is hallottunk, és az utolsó párizsi aranyérmünket szerző Gulyás Michelle-t is népes szurkolótábor éltette, alighanem ő volt a legfáradtabb a színpadon.
Végezetül az edzőket, orvosokat, gyúrókat, táplálkozási tanácsadókat és pszichológusokat, vagyis azokat a szakembereket ünnepelték, akik a háttérben segítették a sportolók párizsi felkészülését. Noha nem voltak reflektorfényben az elmúlt két és fél hétben, ők is ugyanolyan tapsot kaptak, mint a versenyzők, akik az ünnepélyes köszöntés után a szurkolókkal is találkoztak, beszélgettek.
A számok sohasem hazudnak. Hat arany, hét ezüst, hat bronz, vagyis 19 érem, 14. hely az éremtáblázaton. És ami mögötte van: emberfeletti teljesítmények, örömkönnyek, különleges történetek, emlékezetes pillanatok. Párizs tényleg megért egy misét.
Az olimpikonokkal együtt Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár is hazatért Párizsból, az ünnepélyes köszöntés után lapunknak összegezte a játékokat. „Felemelő volt megélni az olimpiát – hangsúlyozta Schmidt Ádám. – Köszönettel tartozom minden sportolónak, az őket felkészítő szakembereknek, kluboknak, szövetségeknek, a sportot a nehéz időszakokban is támogató családoknak. Nagy büszkeség és kiváltság volt magyarnak lenni Párizsban, mikor meglátták a Hungary-feliratot a pólónkon, tisztelettel és szeretettel közelítettek felénk. Ebből adódóan büszkék lehetünk arra, hogy van egy olyan szegmens, amelyben Európában a hatodik, a világon a tizennegyedik legsikeresebbek vagyunk. Sokatmondó, hogy a tizenkilenc érem mellett huszonkét pontszerző helyet szereztünk, egy érmet leszámítva megismételték a sportolók a tokiói teljesítményt, ami elismerésre ad okot.” |
„A kinti klubjuk edzője megkereste a magyar szövetséget, megkérdezték, indulhatnának-e a lányok magyar színekben. Akkor még nem látszott, hogy belőlük később olimpiai bajnok lehet, de az igen, hogy nagyon tehetségesek. Öt éve befogadtuk őket, azóta folyamatosan észrevehető volt rajtuk a fejlődés. Jó kapcsolat alakult ki a madridi klub és a magyar szövetség között” – mondta Márton Zsolt Krisztián a Márton ikrekről.
„Szerencsés helyzetben vagyunk, mert sok fiatal, feltörekvő versenyzőnk van. Sokan vannak Vivianáék mögött, akik szeretnének kijutni. Érdemes megjegyezni, hogy ez hosszú évek folyamata, munkája volt” – tette hozzá a szövetség elnöke.
A teljes beszélgetést IDE KATTINTVA hallgathatja meg!
Az alábbi fotót Hector Vivas készítette: a 18 éves Márton Viviana örömében nagyot üvölt az olimpiai döntő megnyerése után, s az erről készült fotót a világhírű mulató, a Moulin Rouge oldalfalára vetítették ki a döntő után.
Jazmin Felix-Hotham, az új-zélandi rögbicsapat tagjaként olimpiai bajnok lett Párizsban. Pihenésnek a budapesti Sziget Fesztivált választotta helyszínnek.
A 30 éves sportoló Tokióban aranyérmes volt ebben a versenyszámban, valamint egyéniben a dobogó harmadik fokára is felállhatott. Korábban Londonban és Rióban is egy-egy bronzérmet nyert, így a párizsi játékokkal lett teljes az éremkollekciója.
„Nagyon szürreálisnak tűnik ez az egész” – mondta Daley, majd hozzátette, nagyon ideges volt Párizsban, mivel tudta, hogy ez lesz az utolsó olimpiája, éppen ezért hatalmas volt rajta a nyomás, hogy jól szerepeljen.
„A torony tetején végül nagyon megható volt, tudva, hogy ez az utolsó versenyem. De egy ponton meg kell hoznom ezt a döntést, és most úgy tűnik, ez a megfelelő pillanat” – zárta gondolatait a British Vogue-nak Daley, aki négy világbajnoki és öt Európa-bajnoki címet nyert pályafutása során, előbbiből 2017-ben, utóbbiból 2021-ben egyet-egyet Budapesten.