„Minden időmet és energiámat ennek szentelem” – Varga Katalin a harmadik paralimpiájára készül

MINDIG JAVÍTOTT a paralimpiai eredményein a kajakos Varga Katalin, aki a 2016-os riói játékokon az ötödik, öt év múlva Tokióban a harmadik helyen végzett KL2 200 méteren. Azóta nem telt el úgy év, hogy ne nyert volna valamilyen érmet világversenyen, az elmúlt három esztendőben hatszor állhatott dobogón, idén pedig Európa-bajnok lett Szegeden.

„Az elmúlt három évben sok minden történt velem, voltam fent és lent, de mindig sikerült tartani az eredményt – mondta Varga Katalin a Nemzeti Sportnak egy szegedi edzés után. – Két éve eltört a lábam, egy ideig nem ülhettem hajóba, az orvosok azt mondták, felejtsem el a világbajnokságot, az edzőm segítségével vészeltem át azt az időszakot, aki azt mondta, ahogy lehet, üljünk hajóba és alapozzunk. Egy évvel később nagyon elrontottam a vébét a rajtoltatás miatt, de mindkét évben sikerült megtartanom a bronzérmet, ami nagy fegyvertény.”

A sportoló úgy érzi, ebben az évben fizikailag, mentálisan és technikailag is sikerült előrelépnie, valamint a hajóbeállításokon is változtattak, két hónapja új hajót kapott, így minden összeállt. 2022 óta dolgozik Karnok Marcell-lel, és ez volt az első olyan évük, amikor az alapozást nem szakította meg semmilyen probléma, a röntgen szerint a lába is teljesen rendben van.

„Az edzőm nem bánik velem kesztyűs kézzel, de ezt is akartam, ez volt a kifejezett kérésem, mert mindig úgy éreztem, lehetne kicsit keményebben is csinálni. Marci újító szellemű, sok feladatot direkt rám szab, amivel sikerült erős izomzatot felépítenünk. Két éve dietetikussal, fél éve sportpszichológussal is dolgozom, igyekszem mindent profibban csinálni, csak ennek élek, minden időmet és energiámat ennek szentelem – fogalmazott Varga Katalin. – Nem szeretek elrugaszkodni a realitásoktól, de az elmúlt tíz évben most érzem magam fizikailag és mentálisan a legjobb formában. Nem fogok sírni, ha ezüstöt hozok haza, meg leszek elégedve, de annyira jól érzem magam, hogy merek nagyobbat is álmodni. Rióban az esélytelenek nyugalmával indultam, Tokióban már szerettem volna érmet szerezni, most pedig többet várok magamtól, mint három éve.”

Ezt arra is alapozza, hogy az elmúlt években felzárkózott két legnagyobb riválisához, a brit Charlotte Henshaw-hoz és Emma Wiggshez, akik Tokióban még legyőzték.