Nem sikerült: kikapott, így kiesett a magyar férfi kézilabda-válogatott

PÁRIZS 2024, FÉRFI KÉZILABDA
CSOPORTKÖR, 5. FORDULÓ
B-CSOPORT
FRANCIAORSZÁG–MAGYARORSZÁG 24–20 (11–8)
Párizs, 5685 néző. V: Hansen, Madsen (dánok)
FRANCIAORSZÁG: GÉRARD – Porte 1, MEM 5, Remili 3, Fabregas 1, PRANDI 7, DESCAT 5 (2). Csere: Desbonnet (kapus), Konan, M. Richardson, L. Karabatic, Minne 1, N. Karabatic, Tournat 1. Szövetségi kapitány: Guillaume Gille
MAGYARORSZÁG: Palasics – Lékai 2, Ilic Z. 1, Sipos A., Bánhidi 1, Bodó 1, Bóka 1. Csere: MIKLER R. (kapus), IMRE B. 6 (2), Ligetvári, Fazekas G., SZITA 4, ANCSIN G. 4, Rodríguez P. Szövetségi kapitány: Chema Rodríguez
Az eredmény alakulása. 9. perc: 3–2. 12. p.: 6–2. 16. p.: 7–3. 23. p.: 10–6. 27. p.: 10–8. 34. p.: 13–9. 38. p.: 14–13. 44. p.: 16–18. 50. p.: 18–19. 56. p.: 23–19
Kiállítások: 4, ill. 0 perc
Hétméteresek: 2/2, ill. 2/2
MESTERMÉRLEG
Guillaime Gille: – Nagyon kemény mérkőzés volt, boldog vagyok, hogy továbbjutottunk. A magyarok remekül védekeztek, az első félidőben így is kontrolláltuk a mérkőzést, mert mi is jók voltunk hátul. A második félidőben sokáig nem volt rendben a támadójátékunk, de a hajrában nagyot harcoltunk és helyén volt a szívünk.

ÖSSZEFOGLALÓ

Lényegében a 3. forduló után nyilvánvalóvá vált, hogy az utolsó nap francia–magyar meccsének győztese utazhat Lille-be, a negyeddöntőre, a másik pedig vissza a faluba kipakolni a szekrényből és be a bőröndbe, mert véget ér számára az olimpia. Óriási volt tehát a tétje a vasárnap délutáni találkozónak.

A megszokottnál is nagyobb volt a nyüzsgés a Sud Arena környékén vasárnap, szinte mindenhol csak francia zászlókat lehetett látni, a rendőri jelenlét pedig többszöröse volt az eddiginél, minden autóba benéztek, elkérték a behajtási engedélyeket a környéken lakóktól, látszott, hogy kiemelt biztosítása az eseménynek.

Belül a csarnokban pedig már jóval a meccs előtt elképesztő volt a hangulat. A franciák ünnepelni érkeztek, énekelni, táncolni, egyáltalán nem zavarta őket válogatottjuk eddigi harmatos teljesítménye, és az a tény, hogy a szakadék szélén táncoltak Nikola Karabaticék.

A lelátókon szétszórva persze feltűntek magyar lobogók is, de honfitársaink hangja elveszett a hazaiaké mellett. A franciák úgy énekelték a Marseilles-t a csata előtt, hogy attól még talán az ellenfélnek is megjött a harci kedve, nemhogy a házigazdáknak.

Tudtuk, biztosak voltunk benne, hogy ez nem lesz látványos, sok gólt hozó meccs. Mindkét együttes sok hibával kezdett, nem ültek a lövések, a passzok. Aztán a franciák egy váratlan kínai figura után Elohim Prandi révén megtörték a gólcsendet és onnantól szinte végig domináltak az első félidőben. A magyar csapat nagyszerűen védekezett, de talán a hazaiak még jobban, mert nagyon nehezen kerültünk helyzetbe, és ha sikerült is, Vincent Gerard többször is bravúrosan védett. A franciák hatékonyabbak voltak elsősorban a hatalmas átlövéseknek köszönhetően, mi viszont túl gyakran akartuk megjátszani Bánhidi Bencét a falban, négy alkalommal is labdát szereztek ebből a házigazdák, a mieink pedig sokáig nem döbbentek rá, hogy a rivális kiválóan felkészült a legveszélyesebb játékelemünkre.

Az első 19 percben csak három gólt lőttünk, igaz, a franciák is csak hetet, de így is négy volt közte. Chema Rodríguez ekkor kapust cserélt, Palasics Kristóf helyett az első három meccset a tartaléksorban töltő Mikler Roland állt be, és megteremtette az esélyt a felzárkózáshoz. A rutinos szegedi kapus nagyszerű formában ténykedett, a szünetig öt lövésből négyet megfogott. Szita Zoltán is remekül szállt be, villámgyorsan három gólt lőtt, de amikor igazán megérkezhettünk volna a franciák mögé, akkor egy Miklerről kipattanó labdát megint az ellenfél szedett össze és természetesen gólt lőtt, a félidő végén meg Bánhidi került olyan ziccerbe, amilyet nem nagyon szokott kihagyni, most viszont fölé pattintotta a labdát.

Úgy tűnt, Mikler lendületét nem törte meg a szünet, védéssel nyitott, a másik oldalon Bodó Richárd góllal, és megint csak kettő volt közte. Az addigiakhoz képest idilli állapot egy percig tartott, a franciák két gyors góllal megduplázták az előnyüket és megint nyugodtabban kézilabdázhattak, mert az idő is nekik dolgozott, és még a döntetlen is nekik kedvezett volna.

Az élete utolsó olimpiáján szereplő kapusunk nem akarta itt és így befejezni a tornát. Elképesztő formában védett, tényleg tartotta a csapatot, amely sorozatban háromszor is megtalálta az utat a kapuig, Ancsin Gábor átlövésével a 38. percben egyetlen gólra jöttünk fel. Igazi adok-kapok kezdődött, villámgyorsan estek a gólok itt is, ott is, aztán nekünk sikerült kivédekezni egy francia támadást, Imre Bence pedig futott és 40 perc játék után döntetlen volt az állás.

Az álomszerű sorozat folytatódott, Lékai Máté megdobta saját maga első gólját, ami először jelentett magyar előnyt a mérkőzésen. Nagyszerűen, hiba nélkül védekeztünk ekkor, Imre megint betalált a másik oldalon, elképesztő, amit ekkor mutatott a magyar válogatott.

Csak az az átkozott szerencse… Bóka Bendegúz lövése a kapufáról jött ki, Mikler bravúrja után Imre centikkel maradt le, hogy megszerezze a labdát és mi jöhessünk.

És ez elég volt, hogy a franciák megint egyenlítsenek és egy pillanatig se lélegezhessen fel egyik csapat sem a másik szorításától.

Az utolsó tíz percre maradt a döntés.

Egygólos hátrányban Chema Rodríguez érezte úgy, hogy időt kell kérnie a sorsdöntő pillanatok előtt, mert a a franciák megint elővették azt a védekezésüket, hogy lövőhelyzetbe sem engedtek minket.

És ez már elég volt nekik, nem bírta el a magyar csapat a hatalmas nyomást, amely ezzel a meccsel, ezzel a hajrával járt.

Öt perccel a zárás előtt már megint három volt a belelendülő házigazdák előnye és Chema Rodríguez az utolsó idejét kérte ki.

Nemcsak ezen a meccsen sajnos, hanem az egész olimpián, mert hiába harcolt óriásit válogatottunk ezen a délutánon, nem tudott fordítani a maradék időben és búcsúzott a tornától.

Szégyent azonban nem vallott, mert talán megint sikerült közelebb férkőzni a legjobb válogatottakhoz.

A MAGYAR FÉRFIVÁLOGATOTT KERETE FRANCIAORSZÁG ELLEN
Kapusok: Mikler Roland (OTP Bank-Pick Szeged), Palasics Kristóf (La Rioja Logrono – Spanyolország) – Bartucz László (MOL Tatabánya KC) tartalék
Jobbszélsők: Imre Bence (THW Kiel – Németország), Rodríguez Álvarez Pedro (MOL Tatabánya KC)
Jobbátlövők: Ancsin Gábor (MOL Tatabánya KC), Ilic Zoran (HSV Hamburg – Németország)
Irányítók: Fazekas Gergő (Orlen Wisla Plock – Lengyelország), Lékai Máté (FTC-Green Collect) – Hanusz Egon (SL Benfica – Portugália) tartalék
Beállók: Bánhidi Bence (OTP Bank-Pick Szeged), Sipos Adrián (MT Melsungen – Németország) – Rosta Miklós (Dinamo Bucuresti – Románia) tartalék
Balátlövők: Bodó Richárd (OTP Bank-Pick Szeged), Ligetvári Patrik (Telekom Veszprém), Szita Zoltán (OTP Bank-Pick Szeged)
Balszélsők: Bóka Bendegúz (Balatonfüredi KSE)
Szövetségi kapitány: Chema Rodríguez