Vívás: mint Tokióban, és mégis másként
Hetedik hely az éremtáblázaton egy arannyal, egy ezüsttel és egy bronzzal, ám a számsor (és helyezés) önmagában semmit sem jelent, hiszen például Dél-Korea a két aranyát egyetlen fegyvernemből, a férfi kardból mutathatja fel, a sportág nagyhatalmának számító Olaszország és Franciaország is „csak” egy-egy elsőséget tudhat magáénak, úgyhogy nem árt benézni a kulisszák mögé. Amúgy négy, nem európai ország szerzett két-két aranyat (az említett Dél-Korea mellett Japán, Hongkong és az Egyesült Államok) – a további négy győzelmen Európa osztozott: az olaszok, a franciák és a magyarok mellett az ukránok ünnepelhettek még.
„Ugyanúgy egy aranyat, egy ezüstöt és egy bronzot szereztünk, mint Tokióban, ám valahogy tényleg más ez az eredménysor, mégpedig azért, mert például a három évvel ezelőttihez képest több döntősünk volt – mondta lapunknak Boczkó Gábor szövetségi kapitány, kijelentését pedig megmagyarázzuk: a vívóknál a nyolcas táblára jutást nevezik döntős szereplésnek. – És azért is más, mert érettebb vívással álltunk elő. És mert Pásztor Flóra nyolc között zárt a női tőrözők között, Andrásfi Tibor párbajtőr egyéniben csak egy tussal maradt le az éremről. Sok-sok pozitívum van a párizsi szereplésben. Volt időm gondolkodni, vajon csalódás-e a négy menőnk betlije, de talán az egyéniben Szilágyi Áron, Szatmári András, Koch Máté és Siklósi Gergely idő előtti búcsúja kellett ahhoz, hogy még élesebbek legyenek csapatban.”
Hogy szisztematikus munka zajlik a válogatott háza táján, tisztán látszik – míg így kívülről, a pástok mellől is. Ráadásul kifejezetten fiatal átlagéletkorú a csapat, vívásban pláne annak számít. Az meg, hogy férfi párbajtőrözőink a húszas éveik közepén értek fel a csúcsra, egyedülálló.
„És az is, hogy ilyen nagyszerű vívással – értett egyet a felvetéssel a kapitány. – Ebben a csapatban még egy vagy két olimpia benne van. Lesznek persze lemorzsolódások, de úgy vélem, a válogatott gerince adva van. Hetedik helyen végeztünk az éremtáblázaton, de azt hiszem, simán bennünk van az előrelépés, odaérhetünk a legjobb öt közé. Már az éremtáblázaton, mert a vívóteremben továbbra is nagyon sokra tartják a magyar vívócsapatot, respektálnak minket. Ez nem véletlen: elfogultság nélkül mondhatom, nagyon erős ez a garnitúra.”
Hogy ez így van, abban hatalmas szerepe van a kapitánynak – és a csapatok mellett dolgozó edzőknek. Róluk talán kevesebb szó esik, de ők azok, akik például abban is partnerek voltak, hogy nem sokkal az olimpia előtt a teljes válogatott Ramsauban edzőtáborozott.
Ilyenre mostanában nemigen akadt példa, abban a néhány napban pedig egymásra találtak a sportolók. A cél ugyanis az (volt), hogy ne csak fegyvernemenként érjen össze a válogatott.
„Fontos, hogy támogassuk egymást így is, jó volt látni például, hogy ebben az edzőtáborban Dósa Dániel Szilágyi Áronnal társasjátékozott. Az ilyen közös, nem csak víváshoz köthető feladatok, elfoglaltságok összekovácsoltak minket. Ez is kellett a jó eredményhez, mert úgy vélem, bár lehet némi hiányérzetünk, összességében jól helytálltunk Párizsban” – zárta mondandóját Boczkó Gábor.
| NS-VÉLEMÉNY |
| Könnyeztünk férfi párbajtőrcsapatunk győzelménél, örültünk férfi kardozóink ezüstjének, elképedtünk Muhari Eszter érett vívása láttán, tapsolhattunk több, magyar szempontból győztes asszó végén, néha csapkodhattuk az asztalt bosszúságunkban (azok az egy tusok…), ez mind-mind ott marad a szívekben-emlékekben, ebből a párizsi olimpiából és a vívóversenyeiből, én mégis egy páston kívüli pillanatot viszek magammal. Amikor az olimpiai bajnok Andrásfi, Koch, Nagy, Siklósi kvartett az első, hosszabb interjúját adta, immár arannyal a nyakukban, a színen feltűnt egy másik csapat, az ezüstös kardválogatott, és Szatmári Andrással az élen „széttrollkodta” a beszélgetést – jó volt látni, hogy London, Rio és Tokió egyéni kardvívó bajnoka, Szilágyi Áron is csillogó szemmel örül a társak sikerének. A vívás ugyanis nem csak az érmeket adja nekünk, nekik – annál sokkal-sokkal többet. |
„Igenis meg lehet csinálni!” – interjú Rabb Krisztiánnal
Vívás: Kollár Anna junior-világkupát nyert Limában
Egyes termékeket féláron adnak a Lidlben - de csak egy napig
Az angol 9. osztályban is játszott Lamin Colley, az NB I-es góllövőlista éllovasa
Most jött: tömegbaleset Budapesten, megbénult a közlekedés, roncsok amíg ellátni
Orosz légicsapás ukrán célpontok ellen: Drámai fordulat a határnál
Szoboszlai Dominiknak befellegzett? Liverpoolban már tudják a megoldást
Magyarország nem maradt egyedül, nyolc ország együtt ment neki az EU-nak
Elismerte az UEFA, nagyot hibázott a videóbíró
Hátborzongató részletek derültek ki az Andrei Mangra elleni támadásról
„Rafa nagysága ennél többet érdemelt volna” – David Ferrernél kiverte a biztosítékot Nadal búcsúztatása
Fejet hajtanak csapattársai Gyökeres Viktor előtt
A Veszprém csak a két ponttal lehet elégedett a Wisla Plock ellen
Csütörtöki sportműsor: a Szeged és a Veszprém is meccset játszik a kézi BL-ben
Párizs 2024: jobban van az üzbég bokszedző, akinek ünneplés közben állt le a szíve
„Köszönöm szépen azt a rengeteg segítséget az orvosoknak, amit az edzőm Franciaországban kapott. Már jobban érzi magát” – mondta Bahodir Jalolov kétszeres olimpiai bajnok üzbég ökölvívó az olimpia hivatalos oldalán, majd külön kiemelte a brit orvosi csapatot is, amely a leggyorsabban reagált ebben a váratlan szituációban, amivel valószínűleg megmentette Kilicsev életét.
Kilicsev múlt csütörtökön a férfiak 51 kilós döntője után a bemelegítőteremben ünnepelte Haszanboj Duszmatov győzelmét, amikor hirtelen összeesett, és megállt a szíve. A britek orvosi stábja egyből megkezdte a szívmasszázst, majd defibrillátor segítségével újraélesztette a szövetségi kapitányt.
Az üzbég szövetség hétfőn közösségi oldalán közölte: Kilicsev állapota stabil, egyúttal bizakodását fejezte ki, hogy hamarosan visszatérhet a szorító mellé.
Az üzbég bokszolók öt aranyéremmel térhettek haza a vasárnap zárult párizsi olimpiáról, mivel a férfiak 51, 57, 71, 92 és a +92 kilogrammos súlycsoportjában is az ő öklözőjük nyert.
Köszönjük többhetes figyelmüket!
Az Európa-bajnokságot követően a párizsi olimpia alatt is folyamatosan jelentkeztünk élő hírfolyamunkkal, ahol próbáltuk rendszeresen színes tartalmakkal szórakoztatni olvasóinkat, de a gyors eredményközlések, frappáns nyilatkozatok, csodálatos fotók sem maradtak el. Hírfolyamunk az ötkarikás játékok lezárultával véget ért, köszönjük, hogy velünk tartottak!
Ezeket a képeket nehéz szavakkal leírni
Üdvrivalgás fogadta a hazatérő olimpikonokat
Három hete indult az utazás. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren reggelente a megszokottnál is nagyobb volt a sürgés-forgás, a magyar olimpiai csapatot szállító gép folyamatosan ingázott Budapest és Párizs között. Miközben a többi utas a reggeli kávéját kortyolgatva törölgette a szemét, az élénkpiros szerelésben érkező sportolóink kicsattantak az energiától, izgatottan várták a felszállást. És nemcsak az ötkarikás újoncok, hanem a rutinos klasszisok is, elvégre az olimpia éppen attól különleges, hogy sohasem tudod, mire számíthatsz.
Mi sem tudtuk, de reménykedtünk a sikeres szereplésben, mert az elvégzett munka és a hároméves „csonka” ciklus eredményei alapján minden okunk megvolt rá.
Aztán fellobbant a láng, több mint két héten keresztül szoríthattunk a magyar sportolókért. Ahogy teltek a napok, az olimpiai járat kihasználtsága is változott, már nem Párizsba, hanem a francia fővárosból Budapestre kellett szállítania a küldöttség tagjait. A vasárnap esti záróünnepség után hétfő délután felszállt az Aranygép is, rajta csupa vidám utassal – és jelentős mennyiségű nemesfémmel. A biztonsági ellenőrzésnél természetesen az érmeket is át kellett világítani, olimpiai bajnok tekvandósunk, Márton Viviana gondosan külön dobozba helyezte az aranyát.
„Kellemes délutánt kívánunk a pilótafülkéből! Kérem, engedjétek meg, hogy a járat személyzete és minden magyar nevében tolmácsoljam gratulációnkat és köszönetünket a hihetetlen eredményeitekért, amelyeket magyar színekben elértetek az olimpián. Hatalmas megtiszteltetés a sok érem súlyától nehezített repülőt hazavezetni” – mondta a kapitány a felszállás előtt, s rögtönzött beszédét tapsvihar fogadta a fedélzeten, ahogy azt megtudtuk a Team Hungary oldalán megosztott videófelvételből.
Olimpikonjaink még a levegőben voltak, amikor a Puskás Szoborparkban már gyülekeztek a szurkolók, sőt, amikor megpillantották a gépet, integettek is a sportolóknak. A hangulatfelelősök, Fazekas Erzsébet és Léderer Ákos kvízzel tesztelték az érdeklődők tudását, nem tudtak olyan nehezet kérdezni, amire ne tudták volna a választ a sportrajongók. Az úszástól a víváson át a kajak-kenuig terítékre kerültek a sikersportágak, a párizsi hősök mellett a múlt nagyjait is megidézték, a zenét pedig a férfi vízilabda-válogatott kedvenc lemezlovasa, DJ Szecsei szolgáltatta.
Időközben befutott a férfi kardcsapat legfiatalabb tagja, Rabb Krisztián, olimpiai ezüstérmével a nyakában boldogan osztogatta az aláírásokat a kordon túloldalán várakozóknak. Sokan a fák árnyékába húzódva igyekeztek elviselni a rekkenő hőséget, de amint bemondták, hogy a sportolói buszok már a Népligetben járnak, összegyűltek a színpad előtt a szurkolók.
Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár mellett a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, Gyulay Zsolt és a szervezet főtitkára, Fábián László vezette fel a színpadra a delegációt, amelyet hatalmas üdvrivalgással köszöntött a közönség. A Freed from Desire szólt, a párizsi hősök virágcsokorral a kezükben integettek, a tömegben a magyar zászlók mellett ballagási lufikat is kiszúrtunk.
„A nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam – kezdte bibliai idézettel beszédét Gyulay Zsolt, aki köszönetet mondott a sportolóknak, edzőiknek és a sportvezetőknek. – Olyan eredményt értünk el, amelyre méltán lehetünk büszkék, olimpikonjaink a határon innen és túl tizenötmillió magyarnak szereztek örömet. Döcögősen indult, de fantasztikusan ért véget az olimpia, többek között a Grand Palais-ban, az uszodában, a kajak-kenu pályán és a Versailles-i kastélyban is felejthetetlen pillanatokat éltünk át. Az elmúlt százhuszonnyolc évben mindig hoztunk aranyat a nyári olimpiáról, amikor részt vettünk rajta. Az éremtáblázaton és a ponttáblázaton elfoglalt helyezésünk mutatja, mennyire sikeres a magyar sport.”
A közönség segítségével külön szólították az érmeseket: a vezetéknevüket a műsorvezetők, a keresztnevüket a szurkolók mondták – vagyis inkább kiabálták. Olimpiai ezüstérmes kalapácsvetőnk, Halász Bence köszöntésénél dobszólót is hallottunk, és az utolsó párizsi aranyérmünket szerző Gulyás Michelle-t is népes szurkolótábor éltette, alighanem ő volt a legfáradtabb a színpadon.
Végezetül az edzőket, orvosokat, gyúrókat, táplálkozási tanácsadókat és pszichológusokat, vagyis azokat a szakembereket ünnepelték, akik a háttérben segítették a sportolók párizsi felkészülését. Noha nem voltak reflektorfényben az elmúlt két és fél hétben, ők is ugyanolyan tapsot kaptak, mint a versenyzők, akik az ünnepélyes köszöntés után a szurkolókkal is találkoztak, beszélgettek.
A számok sohasem hazudnak. Hat arany, hét ezüst, hat bronz, vagyis 19 érem, 14. hely az éremtáblázaton. És ami mögötte van: emberfeletti teljesítmények, örömkönnyek, különleges történetek, emlékezetes pillanatok. Párizs tényleg megért egy misét.
Az olimpikonokkal együtt Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár is hazatért Párizsból, az ünnepélyes köszöntés után lapunknak összegezte a játékokat. „Felemelő volt megélni az olimpiát – hangsúlyozta Schmidt Ádám. – Köszönettel tartozom minden sportolónak, az őket felkészítő szakembereknek, kluboknak, szövetségeknek, a sportot a nehéz időszakokban is támogató családoknak. Nagy büszkeség és kiváltság volt magyarnak lenni Párizsban, mikor meglátták a Hungary-feliratot a pólónkon, tisztelettel és szeretettel közelítettek felénk. Ebből adódóan büszkék lehetünk arra, hogy van egy olyan szegmens, amelyben Európában a hatodik, a világon a tizennegyedik legsikeresebbek vagyunk. Sokatmondó, hogy a tizenkilenc érem mellett huszonkét pontszerző helyet szereztünk, egy érmet leszámítva megismételték a sportolók a tokiói teljesítményt, ami elismerésre ad okot.”  |
Az olimpia kabalafigurája is búcsúzik
Sportrádió: Öt éve fogadtuk be a Márton ikreket – Márton Zsolt Krisztián
„A kinti klubjuk edzője megkereste a magyar szövetséget, megkérdezték, indulhatnának-e a lányok magyar színekben. Akkor még nem látszott, hogy belőlük később olimpiai bajnok lehet, de az igen, hogy nagyon tehetségesek. Öt éve befogadtuk őket, azóta folyamatosan észrevehető volt rajtuk a fejlődés. Jó kapcsolat alakult ki a madridi klub és a magyar szövetség között” – mondta Márton Zsolt Krisztián a Márton ikrekről.
„Szerencsés helyzetben vagyunk, mert sok fiatal, feltörekvő versenyzőnk van. Sokan vannak Vivianáék mögött, akik szeretnének kijutni. Érdemes megjegyezni, hogy ez hosszú évek folyamata, munkája volt” – tette hozzá a szövetség elnöke.
A teljes beszélgetést IDE KATTINTVA hallgathatja meg!
Márton Viviana örömét a Moulin Rouge-ra vetítették
Az alábbi fotót Hector Vivas készítette: a 18 éves Márton Viviana örömében nagyot üvölt az olimpiai döntő megnyerése után, s az erről készült fotót a világhírű mulató, a Moulin Rouge oldalfalára vetítették ki a döntő után.
Igaza van Haliburtonnek?
Aranyérem Párizsban, ünneplés a Sziget Fesztiválon
Jazmin Felix-Hotham, az új-zélandi rögbicsapat tagjaként olimpiai bajnok lett Párizsban. Pihenésnek a budapesti Sziget Fesztivált választotta helyszínnek.
Párizs 2024: visszavonul a britek olimpiai bajnok műugrója
A 30 éves sportoló Tokióban aranyérmes volt ebben a versenyszámban, valamint egyéniben a dobogó harmadik fokára is felállhatott. Korábban Londonban és Rióban is egy-egy bronzérmet nyert, így a párizsi játékokkal lett teljes az éremkollekciója.
„Nagyon szürreálisnak tűnik ez az egész” – mondta Daley, majd hozzátette, nagyon ideges volt Párizsban, mivel tudta, hogy ez lesz az utolsó olimpiája, éppen ezért hatalmas volt rajta a nyomás, hogy jól szerepeljen.
„A torony tetején végül nagyon megható volt, tudva, hogy ez az utolsó versenyem. De egy ponton meg kell hoznom ezt a döntést, és most úgy tűnik, ez a megfelelő pillanat” – zárta gondolatait a British Vogue-nak Daley, aki négy világbajnoki és öt Európa-bajnoki címet nyert pályafutása során, előbbiből 2017-ben, utóbbiból 2021-ben egyet-egyet Budapesten.