Ami a csőrömet böki...

A Family Guy hőse, Peter Griffin egyszer a Quahóg-i 5-ös csatornán kap egy műsort, melyben olyan dolgokról, eseményekről beszélhet, amik bökik a csőrét. Nos, bő három héttel a világbajnokság után, s még az új szezon kezdete előtt én is ilyen dolgokról írok – kérdésekről, kételyekről, melyek foglalkoztatnak, melyek „bökik a csőrömet”. A 2014/15-ös futballszezon (számomra fontos) kérdései, avagy harapós lesz-e Suarezzel a Barcelona, Conte nélkül is bajnok lesz-e a Juve, s mi a különbség Huszti Szabolcs és Rio Ferdinand között?A Family Guy hőse, Peter Griffin egyszer a Quahóg-i 5-ös csatornán kap egy műsort, melyben olyan dolgokról, eseményekről beszélhet, amik bökik a csőrét. Nos, bő három héttel a világbajnokság után, s még az új szezon kezdete előtt én is ilyen dolgokról írok – kérdésekről, kételyekről, melyek foglalkoztatnak, melyek „bökik a csőrömet”. A 2014/15-ös futballszezon (számomra fontos) kérdései, avagy harapós lesz-e Suarezzel a Barcelona, Conte nélkül is bajnok lesz-e a Juve, s mi a különbség Huszti Szabolcs és Rio Ferdinand között?

Első csőrbökés: beválnak a vb sztárjai?

A világbajnokság kiugrási lehetőséget nyújt az ifjú tehetségek számára, de egy-egy torna után mindig kérdés, hogy vajon a világbajnokság felfedezettjei „élesben”, a válogatott mezt hátrahagyva is képesek-e megismételni a tornán látott teljesítményüket? Michael Owen berobbant 1998-ban, s három évvel később Aranylabdás lett. Ronaldinho Seamen-nek lőtt gólját sosem fogjuk elfelejteni 2002-ből, ő sem futott be rossz karriert. Thomas Müller négy éve gólkirályként távozott Dél-Afrikából, s idén is hajszál választotta el ettől – látjuk, egy jó vb egy egész pályafutást meghatározhat. Persze említhetjük 2002-ből a török vagy a dél-koreai válogatottat is, akiknek játékosairól a vb után nem sokat hallottunk, vagy 2006-ból Fabio Grossót, aki mennybe repítette a squadra azzurrát, majd eltűnt a süllyesztőben… Hogy az idén felbukkanó sztárok melyik csoportba tartoznak majd, az idő eldönti, ami viszont tény, hogy a kolumbiai kapus, Ospina immár Arsenal játékos, a mexikói csodakapus, Ochoa a Málaga hálóőre, a gólkirály James Rodriguez pedig a Real Madrid kötelékébe tartozik, csak úgy, mint Toni Kroos, s a costa rica-i Kleyton Navas. Csak remélni tudom, hogy nem egy tornás játékosok voltak az imént felsoroltak, és sikeres karrier vár rájuk új klubjukban…

Kroos, James Rodriguez és Kleyton Navas, a három új Real igazolás

Második csőrbökés: szüksége volt a Barcának Suarezre?

A Barcelona előző szezonja finoman fogalmazva sem volt egy sikertörténet; a nyári spanyol szuperkupán kívül más nem került a vitrinbe. A vérfrissítés elkezdődött, a Barca utálatom ellenére is nagyra tartott kapitánya, Carles Puyol visszavonult, Victor Valdés pedig eligazolt. Játékosvásárlás terén sem tétlenkednek a katalánok, a kapuba, a védelembe és a középpályára is érkezett már jól csengő új név, a leghíresebb ember azonban a csatársorba jött: Luis Suarez. Hogy volt-e értelme 81 millát lecsengetni a Liverpool csatáráért, aki ha harapós kedvében van, akkor azt szó szerint kell érteni, nos, szerintem nem. Suarez szerintem esélyes lehetett volna az év végi aranylabda szavazáson, ha nem kóstolja meg az olasz Chiellini húsát a világbajnokságon, mert a világ egyik legjobb formában lévő támadója – na de szükség volt Messi és Neymar mellé egy harmadik öntelt és meglehetősen egoista csatárra? Az egoistát itt most nem rossz értelemben gondolom, de az tény, hogy se az argentin, se a brazil nem az a háttérben meghúzódó típus, az uruguayi pedig a legkevésbé sem az. Mindhárman vezérnek születtek. Messi már tönkretett egy pályája csúcsán lévő Eto’o-t (na jó, a kameruni utána még húzóember volt az Internél is), és középszerű csatárrá minősítette Henry-t, Ibrahimovicsot és David Villát is. Mint ahogy Cristiano Ronaldo mellett eléldegél egy világklasszisnak jó indulattal sem nevezhető Karim Benzema, a Barca is tökéletesen megvolt, illetve meg lehetett volna Pedróval és Alexis Sanchezzel, akik a négyszeres aranylabdás keze alá játszottak. A gondok inkább a védelemben kezdődtek szerintem. Kíváncsian várom, hogy a dél-amerikai támadótrió fel tudja-e venni a versenyt a madridi BBC-vel – vagy tökéletesen kioltják egymást…

Vajon ki a következő áldozat?

Harmadik csőrbökés: leeresztették a matracot?

A Barcának Suarezzel vagy nélküle is könnyebb lehet idén a dolga, mivel a címvédő Atletico Madridot alaposan szétcsócsálták. Na nem mintha Diego Simeonét félteném a kihívásoktól, s végtére is érkezett egy Mandzukic a csatársorba, de a távozók névsora jóval veretesebb: Jose Mourinho gyakorlatilag egymaga rabolta ki a BL döntőst. A belga Courtois-t visszarendelte kölcsönszerződéséből a Chelsea, Filipe Luist és Diego Costát pedig megvette – David Villa pedig egy újonnan alakult amerikai csapatba szerződött. Nem féltem, de nem is irigylem az argentin mestert…

Már csak emlék...

Negyedik csőrbökés: erőre kap a Premier League?

A Premier League-t hétről hétre követőket viszont igen: úgy érzem, zseniális lesz idén az angol bajnokság! A City címvédőként, a Chelsea igazolásai révén gyarapítja a végső győzelemre is esélyesek táborát (az atleticós trión kívül Fabregast Barcelonából csábította el a Special One és Drogba is visszatért), de idén végre az Arsenal sem sóherkedik már, s Van Gaal személye garancia arra, hogy a United szurkolók számára csak jobb lehet az idei szezon, mint a tavalyi volt… A felkészülési időszakuk eddig pazar – na de tudjuk, élesben mindig más… A Manchester United kapcsán leginkább arra vagyok kíváncsi, miként sikerül pótolni az elmúlt évtized legjobb belső védőpárosát: Nemanja Vidics és Rio Ferdinand is elhagyta az Old Traffordot, s egyelőre egyiküknek sincs minőségi helyettese…

Ötödik csőrbökés: Mire lesz képes Conte nélkül a Juve?

A Juvénak sincs – ők három scudettó megnyerése után Antonio Contét vesztették el. A torinói csapatnak szerencséje, hogy kiemelkedően erős a kerete, s Conte (s talán Vidal) nélkül is esélyese a Serie A-nak – talán még a közröhejként fogadott és végtelenül kigúnyolt Massimiliano Allegri személye is kevés lesz ahhoz, hogy ne legyen meg zsinórban a negyedik bajnoki cím…

Hatodik csőrbökés: Mit keres Huszti Kínában?

Valószínűleg jó sokat, más különben aligha szerződik le a futballtérképről. Maximum kínjában… Előszeretettel mennek a Távol-Keletre levezetni sztárok, Drogba is kóstolta a pekingi kacsát, s a világbajnok Gilardino jelenleg is ott keresi a kenyérre valót… De komolyan: KÍNA??? A Hannover szerződéshosszabbítást kínált, nem is rossz feltételekkel, meg is becsülte őt, de Huszti mindenképp távozni akart. Csúcsformában, s pályája csúcsán volt – szíve joga, de az én szememben elásta magát… Huszti kapcsán eszembe jut Rio Ferdinand, aki ahelyett, hogy egy évtizednyi manchesteri szolgálat után pályája végéhez közeledve szintén Ázsiába vagy Ausztráliába ment volna megszórni magát, otthon maradt, s a Queens Park Rangershez igazolt, ahol korábbi edzője, Harry Redknapp tárt karokkal várta, s ahol az a célja, hogy megmentse a csapatot a kieséstől. Szóval nem minden a pénz…

Ha most nem is, később még foghatja majd a fejét a kínai szerződés miatt...

Hetedik csőrbökés: Hagyják Doll-t dolgozni?

A nyár egyik legnagyobb csalódása, hogy a pazar tavasz után a Fradi elveszítette (elengedte) legnagyobb értékeit. Besic megtartására alapból nem volt sok esély a sikeres vb szereplése után, s értelme se lett volna – legalább láttak belőle pénzt, s egy egész nagy csapat vette meg, az Everton, ami azért a Fradinak se rossz. Julian Jennert magatartásbeli problémák miatt küldték el, pedig szerintem ő a butaságai ellenére az egyik legjobbja volt a csapatnak, Leonardo pedig a folyamatos hűségnyilatkozatai után gyakorlatilag se perc alatt elintézte, hogy szerződést bontsanak vele. Jovanovics a BL selejtezőben már a Debrecen színeiben bizonyította, hogy kár volt eladni… Gera Zoltán és Benjamin Lauth érkezésének örülök, de a nemzetközi porondon sajnos kiderült, hogy súlytalan ez a csapat. Sajnos Magyarországon ritkán ismert fogalom a türelem, pedig Thomas Dollnak most erre lesz szüksége – ha hagyják dolgozni, kisülhet ebből valami jó, különben marad a középszerűség, s az, hogy egy horvát csapat otthonában 90 perc alatt egyszer sem rúgunk kapura…

Jó újra Fradi mezben látni...

Nyolcadik csőrbökés: Muszáj hazatérni??

„Mindenütt jó, de legjobb otthon!” Örülök honfitársaink lokálpatriotizmusának és nemzeti öntudatának, de azért kicsit túlzásnak érzem… Dzsudzsák Balázs jól kezdte az orosz bajnokságot és Szalai Ádám is a helyére került – a Hoffenheim inkább az ő szintje, mint a Schalke… És a többiek??? Sajnos egyre inkább leselejtezik az idegenlégiósainkat külföldön, akik sírva jönnek haza. Leginkább a Diósgyőrbe vagy a Puskás Akadémiába. Vagy újabban a Győrbe. Három éve, mikor Priskin Tamás megharcolt a labdáért, középre gurította azt, Rudolf Gergely pedig belőtte a győztes gólt a svédeknek, aligha gondolták, hogy hamarosan csapattársak lesznek a Rába partján. Az Eto kerete van annyira erős, hogy megfossza a Lokit a címvédéstől (főleg, ha a Debrecen nem bírja a nemzetközi kupa okozta kettős terhelést), de kérdés, nyer-e azzal bármit is a magyar futball, hogy egyre másra jönnek haza a „sztárjaink”. Juhász Roland a Videotonba, Gera Zoltán a Fradiba tért haza, s bár Feczesin Róbertnek megvolt már a fél olasz másodosztály, ezentúl ő is a Videoton szerelését fogja hétről hétre magára húzni. Az NB1-et talán feldobja a jelenlétük, a nemzetközi szintet nézve azonban elkeserítő, hogy külföldön nem kellenek a játékosaink…

Na ők jöhetnének...

S hogy mi böki a Ti csőrötöket, illetve mit vártok a következő szezontól? Kommentbe leírhatjátok!:)