Ifjabb Tóth János fülig érő szájjal locsolta a pezsgőt

„Nyerni jó – jelentette ki teljes meggyőződéssel a célban. – Az idén már kétszer is közel álltunk hozzá, de az a kis szerencse mindig hiányzott. Most nem. Szoros versenyeket vívunk az idén, minden egyes szakaszgyőzelemért meg kell küzdeni, ezért is értékes a siker, s ezért is örülök neki nagyon" – mondta ifjabb Tóth, aki három évet töltött külföldön, mielőtt az idén visszatért a hazai sorozatba, amelyben az ötödik futamig kellett várnia a győzelemre.

„A nap nagy részében hatalmas csatát vívtunk Herczig Norbival, ám sajnos ő egy technikai hiba miatt kiesett, így az utolsó gyorsasági szakaszt már relatíve nyugodt tempóban teljesíthettük. De persze nem lassan, hiszen ha kiesel a ritmusból, az épp olyan veszélyes, mint ha túl gyorsan mész. Most minden együtt volt: az autónk remekül bírta a kiképzést, mi nem hibáztunk, és megadatott az a kis szerencse is, amely kellett az éles köveken ahhoz, hogy gyorsan menjünk, és ne kapjunk defektet. Nagyon örülök – jó érzés volt újra nyerni…" - mondta ifjabb Tóth János, aki végül majd' fél perccel győzte le egyik legfőbb riválisát, a bajnoki pontversenyben vezető Aschenbrenner Györgyöt.

Érdekesség, hogy ifjabb Tóth neve mellett már több tucat elsőség áll, navigátorának, Tagai Róbertnek viszont ez volt az első abszolút sikere. Testvérével, Tagai Tamással már korábban is álltak nagyon közel a győzelemhez, amelyet végül „Janikával" ért el.

„A szombati napunk küzdelmes volt, a mai viszont harcos. Az első szakaszon jól átjöttünk, s a győzelemtől vérszemet kaptunk. Attól kezdve minden jól ment. Fura érzés, hogy végül nem a testvéremmel sikerült megszerezni az első futamgyőzelmet, de jó, hogy nekem legalább sikerült, s hogy a szervizcsapat főnökeként neki is része volt benne. Ráadásul annak idején Jani volt a példaképem, így különösen nagy érzés, hogy vele érhettem el ezt az eredményt” – mondta Tagai Róbert.

Ami a dobogós helyezésekért zajló küzdelmet illeti, Herczig Norbert egész nap üldözte ifjabb Tóthékat, s közel is volt piszkosul, ám eltört az autójában a kormányösszekötő, így a pálya szélére kényszerült.

„Ma reggel rápattantam a gázra, és minden adva is volt a jó szerepléshez, de sajnos nem jött össze, mert eltört a kormányösszekötő. Pedig nagyon élveztem a csatát, szerintem Janival erre vártunk egész évben. Fair küzdelem volt” – mondta Herczig, aki az elsők közt gratulált a győztesnek.

Az utolsó szakaszra is maradt még egy fordulat: Turi Tamás felborult („Megakadt az első kerék és az autó az oldalára borult, ám sajnos túl messze voltak a nézők, így több mint fél percet veszítettünk, mire visszaborítottak…" – mondta), így a másodikról a harmadik helyre csúszott vissza, s az ezüst az összetett éllovas Aschenbrenner Györgyé lett.  

„Az autóm hibátlan volt, de mivel ezek a pályák nem kifejezetten az N-eseknek kedveznek, próbáltam vigyázni a gödrös részeken, mert az én autóm nem bír ki mindent. A végén szerencsém is volt, meglett a második hely” – mondta Aschenbrenner, aki így négy győzelemmel és egy második pozícióval magabiztosan vezet az összetettben.

Negyedikként Hideg Krisztián érkezett, akinek azért volt jó néhány kalandja: rögtön reggel elkezdett kerregni a váltó (a csapat kénytelen volt váltót cserélni), majd körülbelül 130 km/órás sebességgel a mezőre ugratott, ahol egy-két bokorral közelebbi ismeretséget kötött, majd visszatért a pályára. Szóval kalandos volt, de Hideg láthatóan élvezte, s végül meg tudta előzni a korábbi N-csoportos bajnok Elek Istvánt, aki egész nap remek formában autózott, valamint Kazár Miklóst, akinek nagyon tetszettek a pályák, nem is csoda, látványosan közlekedett rajtuk. A nagy ugratónál (amely már legendás része ennek a versenynek) akkorát repült, hogy maga is meglepődött („Sohasem ugrottam még ekkorát" – mondta utána), utóbb pedig előre és hátra is figyelnie kellett, hiszen ádázul üldözték. Végül azonban meglett neki a hatodik hely.