1. Galamblövészet
Mindenkinek megvan az agyaggalamb-lövészet, ugye? Az 1900-as párizsi játékokon ennek az élő verzióját rendezték meg, ahol majdnem 300 galambot lőttek le a beszámolók szerint. A történeti hűség kedvéért álljon itt, hogy a belga Leon De Lunden nyerte meg az aranyat, miután 21 madarat talált el.1. Galamblövészet
Mindenkinek megvan az agyaggalamb-lövészet, ugye? Az 1900-as párizsi játékokon ennek az élő verzióját rendezték meg, ahol majdnem 300 galambot lőttek le a beszámolók szerint. A történeti hűség kedvéért álljon itt, hogy a belga Leon De Lunden nyerte meg az aranyat, miután 21 madarat talált el.
2. Úszás akadálypályán
Mert az úszás önmagában nem elég móka. Szintén az 1900-as viadalon került sor erre a versenyre is: a Szajnán kellett 200 métert megtenni a versenyzőknek, de nem csak úgy simán: át a cölöpön, majd át egy sor csónakon, aztán egy újabb hajóköteget pedig alulról kellett elhagyni. Az ausztrál Fred Lane bizonyult a legjobbnak – ő megnyerte a 200 gyorsot is, Halmay Zoltánt megelőzve.
3. Kötélhúzás
A jó kis általános iskolai tesiórák! Ez is párizsi fejlesztés volt, de az előző kettővel ellentétben ez még később is fennmaradt – no nem annyira sokáig, 1920-ban rendezték az utolsót. Két nyolcfős csapat mérte össze az erejét, és öt percük volt arra, hogy a kiindulási ponttól számítva 6 lábnyit (183 centiméter) elhúzza a másikat. Ha erre a határidő előtt nem került sor, a másikat távolabbra elhúzó örülhetett.
4. Távolugrás – lóval
Miért maradnánk meg az egyszerű távolugrásnál, gondolták a derék franciák, és gyorsan hozzácsaptak egy lovat is a sztorihoz. Más kérdés, hogy a nagy esőzések miatt felázott talajon a belga Constant van Langendonck Extra Száraz hátán 610 centivel már aranyérmet tudott ugrani. Összehasonlításul, Mike Powell 1991-ben 895 centit ugrott (ló nélkül, merthogy ez is egyszeri viadal volt).
5. Magasugrás – lóval
Mert majd ha távolugrás volt lóval, ez kimarad? Ugyan! A francia újítások közül ez nem (sem) jött be annyira, ez is csak 1900-ban szerepelt az olimpián. A távolban ezüstérmes olasz Gian Giorgio Trissino számára itt már összejött az arany, igaz, holtversenyben a hazai Dominique Garderes-rel. 185 centi elég volt az első helyhez.
6. „Távolba merülés”
1904-ben az amerikaiak is kísérleteztek a távolugrással: a St. Louis-i olimpián elhagyták a lovat és behozták a vizet a képbe. A versenyzőknek (öt amerikai induló volt összesen) álló helyzetből elrugaszkodva kellett a lehető legmesszebb jutni a víz alatt. A mérésre hatvan másodperc után került sor, vagy akkor, ha az ugró feje a felszínre ért (értelemszerűen amelyik előbb következett be). További szabály volt, hogy a merülés után nem hajthatták magukat a versenyzők, mozdulatlanul kellett suhanniuk a víz alatt. A házi csatában William Dickey 19.05 méteres távja volt a leghosszabb.
7. Krokett
Egy újabb egyszeri és meg nem ismételt francia fejlesztés: ebben a sportban a játékosok arra törekszenek, hogy adott rendben elhelyezett 6-10 darab 20-30 centiméteres kapun minél kevesebb ütéssel juttassanak át egy fakalapács segítségével egy fagolyót – ad betekintést a sportág rejtelmeibe a Wikipedia. Ez volt az első versenyszám amúgy, amiben nők is indulhattak, igaz nem külön, hanem a férfiakkal együtt. Nagyon változatos nem lett az érempaletta, a három arany, két ezüst és két bronz is francia kézbe került.
8. Kötélmászás
Na még egy kis tesióra! Ez mondjuk szintén több olimpiát is megélt, az 1896-os kezdetektől 1932-ig ötször is helyt kapott a kínálatban. Először csekély 15 métert kellett megtenni, aztán ezt nagyjából lefelezték – ja, és csak a kezeket lehetett használni.
9. Tandembringa
Két férfi egymás mögött egy kerékpáron ülve 2000 méteren keresztül versenyez a többi párossal. Tették ezt egészen 1908-tól 1972-ig.
10. Álló helyből magasugrás
1900 és 1912 között álló helyzetből kellett a lehető legmagasabbra jutni a léc fölött. A korszak kiemelkedő egyénisége az amerikai Ray Ewry volt, aki 1900 és 1908 között három aranyat is nyert. A legjobb teljesítménye 165.5 centiméter volt.
11. Víz alatti (lassú) úszás
A végére jöjjön még egy francia egyszeri történet. 1900-ban a versenyzőknek 60 métert kellett úszniuk a víz felszíne alatt, minden egyes méterért két pontot kaptak, további egy járt a víz alatt megtett másodpercekért. A hazai Charles Devendeville szerezte meg az aranyat, miután 68.4 másodpercet a víz alatt megtéve jutott túl a 60 méteres akadályon – 188.4 pontot szerezve. Bánhatja a szintén francia André Six, hogy így kapkodott, ő csak 65.4 másodperc alatt jutott el a 60 méterig, ez pedig csak 185.4 pontra volt elég. A dán Peder Lykkeberg ellentétes taktikával dolgozott, de hiába volt a víz alatt 90 másodpercig, a végére csak 28.5 méterig jutott. A 147 pont mondjuk a harmadik helyre azért jó volt.