Empoli lerendezve

A Roma a lehető legjobban kezdte újra a bajnokságot a válogatottak miatti szünet után, a második félidőben Pjanic, De Rossi és Salah góljaival eldöntötte a meccset, Buchel már hiába szépített, végeredmény 3-1.

Így álltak fel a csapatok:

ROMA (4-4-2): 25 Szczesny; 35 Torosidis, 44 Manolas, 5 Castan, 3 Digne; 14 Falque (55′ Nainggolan); 16 De Rossi, 15 Pjanic (67′ Ucan); 24 Florenzi (78′ Vainqueur); 11 Salah, 27 Gervinho.

EMPOLI (4-3-1-2): 28 Skorupski; 3 Zambelli, 19 Barba, 26 Tonelli, 21 Mario Rui; 32 Paredes (67′ Maiello), 14 Diousse, 77 Buchel; 33 Krunic (60′ Livaja); 7 Maccarone (78′ Piu), 20 Pucciarelli.

Láthattuk, hogy a 4-es védelem maradt a fix pont Garcia Rómájában, azt írtam, hogy 4-4-2, de valójában ez nem ilyen egyszerű, sosem az, de a Rómánál, hála Florenzi alkalmazkodó készségének, a csapat folyamatosan változtatott, a 4-2-3-1, a 4-3-3 és a már említett 4-4-2 között. Elől pedig Iago Falque, Gervinho és Salah nem adtak hivatkozási pontokat az ellenfélnek. Jó hír, hogy De Rossi ötszázadik romanista mérkőzésén kívül, megünnepelhettük Castan visszatérését az Olimpicoba, 523 nappal az utolsó Rómában játszott meccse után. Ahogy De Rossi fogalmazott, a brazil még nem nyerte vissza a betegsége előtti formáját, de már alakul.

Egy transzparens a Colosseum mellett "Egy mezben 500-szor egy karrier során, Daniele De Rossi örök szimbólum"

Ettől függetlenül, a Roma az első félidőben elég sokat szenvedett, nem találta az ellenszert a rendezetten játszó toszkán "kiscsapat" magas letámadására. Negyedórát kellett várni a Roma első igazi helyzetére, Gervinho fejesével, Digne beadása után. Az Empoli egyáltalán nem illetődött meg, gyorsan járatták a labdát, elsősorban hála Diousse és Paredes játékának és Giampaolo edző csapata szinte azonnal válaszolt Pucciarelli próbálkozásával.

A Roma játékát szakaszos felvillanások jellemezték, mint például félóra után, amikor Salah és Gervinho kihasználták az Empoli egyik ritka hibáját és villámgyorsan megindultak a kapu felé, de az egyiptomi passza után Gervinho középre tartó próbálkozását fogta Skorupski. Garcia megpróbálta többször megváltoztatni a csatárok pozícióját, de az első félidőben nem változott az eredmény, maradt a 0-0 és némi füttyszó is hallatszott, amikor a csapatok levonultak a pályáról.

A második félidőben az Empoli folytatta a letámadást és nem hagyta kibontakozni a Roma játékát. De az 56-ik percben jött Pjanic szabadrúgása, Skorupski arra számított, hogy a sorfal fölé fogja rúgni, ehelyett a bosnyák meglepte egy erős lövéssel és megszerezte a Roma vezető gólját. Pjanic egyre jobban rúgja a szabadrúgásokat, ez volt a 10-ik szabadrúgás gólja amióta Rómában van, a harmadik a szezonban.

Alig három perccel később De Rossi bebiztosította az eredményt, a szokásos Pjanic szögletéből, az "ötszázados" kapitány fejjel megszerezte a Roma második gólját és képletesen letaglózta az Empolit.

Innentől megváltozott a meccs képe, Iago Falquét Nainggolan váltotta és a Roma játéka sokkal magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb lett. Az Empoli pedig kénytelen volt támadni és hátul rengeteg helyet hagyott a Roma csatárainak. Ennek meg is lett az eredménye, a 69-ik percben Gervinho baloldalt elfutott a labdával és laposan betette középre, az érkező Salah elé, aki megszerezte a Roma harmadik gólját és végleg eldöntötte a meccset.

A harmadik gól után viszont a Roma kiengedett, kényelmesebbre vette a tempót és Puciarelli passzából, Buchel a tizenhatos határáról megszerezte az Empoli becsületgólját. Szczesny védése tényleg nem volt tökéletes, ez volt zsinórban a hetedik meccs, ahol a Roma gólt kapott. Mondjuk ha három góllal vezetünk negyedórával a lefújás előtt ennek talán nincs is akkora jelentősége, de Garcia mester egyáltalán nem örült. Ettől függetlenül a mérkőzés vége viszonylag nyugodtra sikeredett, már nem történt semmi rendkívüli. Giacomelli bíró úr, aki hibátlanul vezette a mecset, 3 percet hosszabbított és a Roma elkönyvelhette zsinórban a harmadik bajnoki győzelmét, erre tavaly november óta nem volt példa.

Tehát ma este öröm és boldogság! Három gól, magabiztos győzelem, ki ne örülne? Ha mindenáron kötözködni szeretnék, felhozhatnám a védelem viszonylagos törékenységét, hogy minden meccsen muszáj gólt kapni. Vagy azt is, hogy a csapatjáték nem volt túl összeszedett, az Empoli letámadása alaposan megnehezítette a dolgunkat és csak rögzített szituációkból tudtuk megtörni őket. De ez már tényleg csak kötözködés a részemről, valójában sose éreztem, hogy elveszíthetjük ezt a meccset.

Végül ejtsünk még egy pár szót az este hőséről, Daniele De Rossiról. Mint már említettem ez volt az 500-ik meccse a Rómával és erre már nincsenek szavak. Majdnem tizennégy éve mutatkozott be, alig 18 évesen, 2001 október 30.-án, egy 1-1-re végződött BL meccsen az Anderlecht ellen. Még a "füllentős" Capello mester cserélte be a második félidőben.

Egyszer réges-régen

Azóta 372-szer játszott első osztályban, 52-szer az olasz kupában, 4-szer a szuperkupában, és 72-szer a különböző európai kupákon, összesen 500-szor. Ebből 467-szer volt kezdő és alig 33-szor állt be a kispadról. Az Ostiamareban kezdett játszani, de már ifistaként bekerült a Rómába és soha életében nem játszott más klubban. Pedig rendszeresen keresték, nem is akárhonnan, az elmúlt években mehetett volna többek között például a Real Madridba, vagy a Barcelonába is, nyilván jobban járt volna anyagilag és most minden valószínűség szerint több trófeája is lenne. Legutoljára, a szerződéshosszabbítása előtt, a Manchester Citybe is hívták, ahol mivel nem volt szerződése, körülbelül másfélszer annyi pénzt kereshetett volna, mint amennyiért a Rómával hosszabbított. De ő mindig ragaszkodott a Rómához. Ezt hívják odaadásnak és hűségnek!

Közben azért a válogatottban is kitett magáért: bronzérem az athéni olimpián, Európa bajnok az U-21-es csapattal, ezüstérem a lengyel-ukrán eb-én, világbajnok 2006-ban... Ráadásul ő szerepelt a legtöbbször a Roma játékosai közül az olasz felnőtt csapatban, összesen 101-szer és ő tartja a legtöbb gólt szerző romanista rekordját is, 17 találattal. Egyszerűen lenyűgöző!

És ma este a gólja után.

Sokáig úgy hívták, hogy "Capitan Futuro", "jövő kapitány", ő volt Totti örököse, de ezen már túl vagyunk. De Rossi már régen senkinek sem az örököse, teljes joggal a Roma nagy kapitányai közé tartozik!