Konszolidáció

Vasárnap késő délután/kora este Nápolyban egy jó pár éve tartó rossz szériát sikerült megtörni kedvenc csapatunknak, mivel a kiharcolt 0-0 egy pontot jelentett, ilyesmit pedig régóta nem vittünk innen haza. Egyetlen kérdés maradt, mégis hogy érezzünk ezzel kapcsolatban? Nyilván a szurkoló mindig nyerni szeretne, és romanistaként hozzá vagyunk szokva ahhoz, hogy ha ez nem jön össze akkor az rossz. Most azonban a meccselőtt egy több gólos vereségre készültünk, szokatlan egyetértésben.a meccselőtt egy több gólos vereségre készültünk, szokatlan egyetértésben.

Rudi helyzetéről az a "családi legenda" jutott eszembe, amikor bátyám egy éven keresztül minden magyardolgozatára azt kapta, hogy "Javul, hármas", nem teljesen szar, de nem is jó.

A mérkőzés kifejezetten szokatlan lehetett a Roma szurkolóknak, mivel 96 percen keresztül gyakorlatilag egységes képet mutatott a csapat. Nem ingadozott, nem hullámzott, nem volt zseniális, de csapnivaló sem. Egyszerűen esélytelenebb (olasz) csapathoz méltóan beállva a saját térfelére védekezett. Ezt nagyon jól csinálta, hiszen kihúzta kapott gól nélkül, de eléggé a támadójáték rovására ment a dolog. A lendületes megindulásokra, látványos kontrákra már nem jutott erő. Talán ez sugallta sokaknak az esélytelenség és a, középszerűség érzetét, ami nyilván bosszantó, de azt ne felejtsük el, hogy pár milliméteren múlt az, hogy mi nyerjünk!

Balra a Roma-s labdaérintések láthatóak. Ezen az ábrán leginkább azt érdemes megfigyelni, hogy az ellenfél 16-osán belül mindössze 5 alkalommal találkoztak labdával a vendégek, sőt 2008 óta ez volt az első meccs, hogy egy lövésünk sem találta el a kaput. Ebből bármilyen következtetést le lehet vonni, akárhogy is nézzük, ez még akkor is kevés, ha az ember teljesen elégedett az 1 ponttal is, bár én nem láttam ennyire borzalmasnak a támadójátékot, hiszen tényleg nagyon közel jártunk a gólhoz, és a legfőbb cél összejött: lehozni a meccset kapott gól nélkül.

A meccsen pár érdekes dolog történt. Az egyik oldalon ezek leginkább Szczesny nagy védéseivel zárultak, amiből megint kijárt egy fontos adag, a másikon pedig igazából egy nagy lehetőség volt, amikor is először egy hajtépősen idegesítő mozdulattal De Rossi egy legurított labdát elvitt a lövésre érkezőjátékos elől, aztán pedig gólt fejelt, de sajnos Rüdiger labdája már kint volt előtte, így érvénytelenítette a bíró. Igazából itt megnyerhette volna a Roma a meccset, és én nem is nagyon láttam perdöntő lassítást, de szeretném azt hinni, hogy tényleg kint volt.

Volt még egy szokatlan jelenet is: lesérült a partjelző .(aki lemaradt volna: rosszul lépett. Jobbulást neki!) A negyedik játékvezetőnek kellett beállnia a helyére. Így például láthattuk a "bírók cserepadját" is.

Mivel tényleg szinte folyamatosan ugyanaz történt a meccsen, így inkább 1-1 részlettel foglalkoznék. Az első ilyen Falque erőltetése. Szerintem ma sem játszott jól, ahogy az elmúlt pár meccsen is inkább csak ott volt. Lehet hallani híreket arról, hogy sérült, és ahogy tavaly Pjanic, idén ö is "beinjekciózva" játszik. Kérdem én, akkor minek? Ott van egy bizonyítási vágytól fűtött Iturbe, aki mellesleg pont az ilyen meccseken lenne tökéletes, hiszen ő kontrajátékra született. Itt lenne az esélye, hogy kibontakozhasson, Falque meg pihenhessen, mert így ez a csapatot is hátráltatja. Mostanában bizonyosodik be, hogy tényleg kár volt az utolsó nap elpasszolni a Ljaljic-Ibarbo duót, bármelyikük jó lenne most, legalább csereként.

A másik a védelem. Elég nehezen tudom megérteni, hogy miért van az, hogy ez a védelem az év elején levédekezte a Barcát, most a Napoli-t, mégis mindannyian egyetértünk abban, hogy egyszerűen nem jók. Manolas óriási munkát végez (a mai meccsen 7 tisztázása volt, míg a Napoli-nak 5), hatalmas mentései vannak, ahogyan a most (megint) jó formában lévő Szczesny-nek is, de Rüdigert bizonytalannak érzem, míg a két szélsőnél nem megy egyszerre a támadás, és a védekezés.

Ma már jobb volt mint az elmúlt meccseken, de kifejezetten lassan dönt. Én úgy érzem, hogy jobb lenne Manolas posztján, mivel szintén jobblábas, és így általában vagy a rosszabbik lábára kell tennie a labdát, vagy befelé fordulni. Ez egy kontránál tűnt fel (nem ezen a meccsen), amikor ő ért vissza Manolas helyére, és tökéletesen oldotta meg. Rudi-Saba közös hiba?

A másik téma Dzeko. Megint nem játszott jól, mert nem rúgott gólt. Aha, de mégis mekkora nyomást vett le a védelemről a megtartott labdákkal? Rendszeresen egyedül a teljes nápolyi védelemmel szemben kellett küzdenie, ráadásul Koulibaly nagyon jó meccset fogott ki. Úgy gondolom, hogy Dzeko ilyenkor abszolút hasznosan játszik (13 párharcot nyert, és 7-szer szerzett labdát), az már más kérdés, hogy az elmúlt 3 meccs alapján én is elégedetlen voltam vele, hiszen pont azért vettük meg, hogy az ilyen párharcokon ő jelentse a különbséget, egy célpontot a beíveléseknek, kreatív passzoknak. Ezt még rá lehet fogni az őt kiszolgáló csapatrészekre, hiszen Pjanic tényleg nem tündökölt mostanában, és Florenzi beadásai abszolút használhatatlanok, de a legbosszantóbb az, hogy erőtlenek a lövései, alig vánszorognak el a kapuig. Ha már nála van a labda, és helyzetben van, akkor mindegy melyik liga, mindegy, hogy, hogy áll az olasz nyelvtannal, mindenhol ugyanúgy kell gólt lőni.

Azért hasznosan játszik, de bőven hagy helyet a javulásra.

Összességében azért is szólt a poszt nagy része az elmúlt 4-6 meccsről, mivel egy 0-0 Nápolyban egyáltalán nem rossz, csak mostanra már kiéheztek a szurkolók valami változásra, és az eredményekre. Ez nem ugyanaz a tehetetlen játék volt, mint mondjuk az Atalanta ellen. Én úgy látom, hogy miután visszajöttünk a válogatott szünetről, (bajnokság első, BL csoport második hely) a Bologna ellen megzavarodott a csapat, Barcelonában kaptak egy pofont, az Atalanta ellen a nagy akarásnak mélypont lett a vége, ami folytatódott Torino-ban, de már összeszedettebben. A BATE ellen a második félidő elején kifejezetten jól játszott a csapat, de látszott még az, hogy sokan formán kívül vannak (kihagyott helyzetek, magabiztosság hiánya). Most azonban már egy jó formában lévő csapat otthonában értünk el egy "történelmileg elfogadható" (=általában jónak mondható) eredményt, biztos, szervezett játékkal. Szerdán lehet gyakorolni a góllövést, hiszen a Spezia-t fogadjuk a kupában, a rossz formában lévő Genoa ellen pedig a bajnokságot is jobb szájízzel zárhatjuk jövő hétvégén. Rossz tehát a helyzet, de nem kilátástalan. Utána már jöhetnek a téli erősítések, (úgy várok egy jobb-hátvédre, mint egy nyári futás után egy pohár vízre) és februárig BL sem lesz (holnap délben sorsolás!), tehát könnyebb meccsek. 7 pont a hátrányunk, úgy, hogy még féltávnál sem vagyunk, és a következő 10 meccsből 8 abszolút nyerhető. Szóval mindenki nyugodjon le, Rudi idén már marad szóval ezt el is fogadhatnánk, bízzunk abban, hogy az az elmúlt hetekben megindult konszolidáció folytatódik, és újra élvezet lesz Roma meccseket nézni.