A „mindenki szurkoljon” rigmus nélkül is zengett-zúgott a Folyondár utcai sportcsarnok –
hangulatosabban nem is fejeződhetett volna be a Közép-európai Liga budapesti tornája, mint a
hazai bajnokság elmúlt évei legnagyobb párharcának számító Vasas–Békéscsaba
rangadóval. A regionális sorozatban címvédő BRSE és hazai riválisa az előző napokban
egyaránt könnyen győzte le a szlovák Strabag Bratislavát, az igazi erőpróbának azonban a
kettejük egymás elleni összecsapása számított.
„Újjáalakult a Békéscsaba csapata, remélem, így már nem jönnek elő a régi rossz
beidegződések” – utalt Jókay Zoltán, a Vasas edzője még a mérkőzés előtt arra, hogy a
fővárosiaknak bizony nem sok sikerélményben volt részük a legutóbbi négy bajnoki címet
megszerző vidékiek ellen.
Rontott nyitások és pályán kívülre vágódó lecsapások jelezték, hogy a felfokozott hangulatban
egyik oldalon sem nyugodtak a játékosok. A kezdeti izgalmat a csabaiak küzdötték le
hamarabb, 5:5 után folyamatosan vezettek, a második technikai szünet után már öt ponttal
(18:13).
A „mindenki szurkoljon” rigmus nélkül is zengett-zúgott a Folyondár utcai sportcsarnok –
hangulatosabban nem is fejeződhetett volna be a Közép-európai Liga budapesti tornája, mint a
hazai bajnokság elmúlt évei legnagyobb párharcának számító Vasas–Békéscsaba
rangadóval. A regionális sorozatban címvédő BRSE és hazai riválisa az előző napokban
egyaránt könnyen győzte le a szlovák Strabag Bratislavát, az igazi erőpróbának azonban a
kettejük egymás elleni összecsapása számított.
„Újjáalakult a Békéscsaba csapata, remélem, így már nem jönnek elő a régi rossz
beidegződések” – utalt Jókay Zoltán, a Vasas edzője még a mérkőzés előtt arra, hogy a
fővárosiaknak bizony nem sok sikerélményben volt részük a legutóbbi négy bajnoki címet
megszerző vidékiek ellen.
Rontott nyitások és pályán kívülre vágódó lecsapások jelezték, hogy a felfokozott hangulatban
egyik oldalon sem nyugodtak a játékosok. A kezdeti izgalmat a csabaiak küzdötték le
hamarabb, 5:5 után folyamatosan vezettek, a második technikai szünet után már öt ponttal
(18:13).
Jókay veszni láthatta a játszmát, ezért gyorsan időt kért, de lányai nem lettek
pontosabbak: a Vasas-hívek legnagyobb bánatára könnyedén a címvédőé lett a szett.
„Ha szorosan is, három kettőre, de nyerjünk már” – reménykedett a hazaiak talán legnagyobb
drukkere, egy vak lány, akinél senki sem élt együtt jobban a meccsel. Csakhogy esély
sem volt arra, hogy a lelkes szurkoló vágya teljesüljön: noha megint jobban kezdte a szettet a
Vasas, a vetélytárs ismét fordított, hogy aztán már ki se engedje a kezéből a játszmát. A szinte
végig alárendelt szerepet játszó Vasasnak nemhogy szépítésre, szorosabb szettre sem futotta.
„Nem számítottam ennyire sima meccsre, bár hozzáteszem, azért ez belülről nem volt annyira
könnyű, küzdött, hajtott a Vasas – értékelt nagy mosollyal Pekárik Eszter, a győztes csapat
legjobbjainak egyike. – Szerencsére nagyon összeállt a játékunk, és minden bejött. Az elején
sok nyitást rontottunk, de aztán minimalizáltuk a hibákat.”
A mérkőzés többről szólt, mint a Közép-európai Ligában megszerezhető – egyébként
igencsak fontos – pontokról. Megmutatta, hogy az építkezésben, a csapatformálásban jelenleg
mindenképpen előbbre jár kihívójánál az idehaza két és fél éve veretlen Békéscsaba, s ha
messze nem tökéletes vagy hibátlan is a játéka, ebben a szezonban is nehéz lesz felülmúlni.
KÖZÉP EURÓPAI-LIGA
LINAMAR-BÉKÉSCSABA–VASAS ÓBUDA 3:0 (16, 15, 13)
Folyondár utca, 300 néző. V Bardic, Muha (horvátok)
BÉKÉSCSABA: MLINAR 14, DOBI 5, Koseková 2, Ivanovics 11, PEKÁRIK 10, Fresco 7. Csere: Molcsányi (liberó), Szedmák, Petrenkó. Edző: Alberto Salomoni
VASAS: Vietti 1, Török 6, Bodovics 3, Simic 9, Kostelanská 3, Haneline 1. Csere: Kiss G. (liberó), Durst, Mihály. Edző: Jókay Zoltán
Az eredmény alakulása. 1. játszma: 2:1, 3:5, 6:5, 10:8, 13:12, 16:12, 20:13, 23:16,
2. játszma: 2:3, 5:4, 8:5, 14:7, 18:11, 20:13, 24:14. 3. játszma: 3:2, 8:5, 10:5, 15:10, 18:11,
22:12, 24:13
MESTERMÉRLEG
Alberto Salomoni: – Azt gondolom, ezúttal nagyon jól, magas ritmusban játszottunk. Tudja,
nagyon jó a csapatban, hogy csütörtökön Lucia Fresco játszott remekül, most kevésbé ment
neki, de akadt más, Pekárik Eszter, aki a helyére lépett. Az első szett volt a kulcs, ott elhúztunk,
ők elveszítették a magabiztosságukat, mi pedig megmutattuk, hogy ismét jó csapat vagyunk.
Üzentünk mindenkinek.
Jókay Zoltán: – Nehezen találom a szavakat... Valahogy nem hittek magukban a játékosok,
nem hittek egymásban, elveszítették önmagukat. Nem volt olyan, akibe vagy amibe
belekapaszkodhattunk volna. Semmit sem tudok kiemelni, ilyen forgatókönyvre nem
számítottam. Különösen a szerdai játék után bíztam abban, hogy tovább tudjuk vinni a
lendületet. Nem sikerült...
AZ ÁLLÁS
1. Maribor (horvát) 12 pont (12:2, 4 mérkőzés), 2. Olomouc (cseh) 11 (12:5, 5), 3.
Linamar-Békéscsaba 10 (12:6, 5), 4. Mladost Zagreb (horvát) 6 (7:4, 3), 5. Fatum-
Nyíregyháza 6 (6:7, 4), 6. Strabag Bratislava 6 (6:8, 4), 7. Calcit Kamnik (szlovén) 5 (7:5, 3),
8. Vasas Óbuda 3 (5:9, 4), 9. Slávia Bratislava 1 (3:12, 4), 10. Sokol Post NÖ (osztrák) 0
(0:12, 4)