Nem akármilyen konkurenciát kapott a magyar női röplabda-válogatott, hiszen az Európa-liga Arany-divíziójának fináléjával egy időben kezdődött el a Portugália–Spanyolország labdarúgó-világbajnoki mérkőzés. S bár egy-két médiamunkás laptopján a háttérben futott a meccs, a nézőszámmal kapcsolatos aggodalmak feleslegesnek bizonyultak, hiszen még többen is látogattak el a Papp László Budapest Sportarénába, mint egy nappal korábban, amikor a csapat az elődöntőben remek játékkal 3:0-ra legyőzte Csehországot.
Az első játszma alapján talán mindenki jobban járt volna, ha a portugál–spanyol mérkőzést figyeli, mert a bolgárok elképesztő fölényben röplabdáztak, momentumai is csak elvétve akadtak Jan De Brandt szövetségi kapitány játékosainak.
Molcsányi Rita, a válogatott liberója: – Nagyon jól sikerült az Európa-liga, minden meccsen mindent megtettünk azért, hogy kihozzuk magunkból a legjobbat. A döntőt nem tudtuk megnyerni, de nincs okunk szégyenkezni, örülhetünk az ezüstéremnek. |
Szedmák Réka, a válogatott ütője: – Az első szettben visszafogottan kezdtünk. Az öltözőben is elhangzott, hogy az első számú célt teljesítettük a döntőbe jutással, és lesz még esélyünk visszavágni a bolgároknak, a második játszmáért pedig megérte itt lenni. Remek, erős ellenféllel játszottunk, amely gyors játékot produkált, erre pedig nem mindig volt ellenszerünk. A második szettben sikerült elkapni a fonalat, amelyet a harmadikban már nem tudtunk továbbvinni, és a kapitány is úgy érezte, mindenkit pályára küld, hiszen mindegyikünk tett a sikerért. |
„Lyukas a sánc egyfolytában" – jegyezte meg bosszúsan a pálya szélén szurkoló Biszku Éva, az 1976-os montreali olimpián negyedik helyezett csapat tagja, amikor az ellenfél értékesítette a második szettlabdáját.
„Ezt a játszmát gyorsan el kell felejteni" – jegyezte meg a helyi szpíker, és tényleg, a második szettre megérkezett az igazi magyar válogatott. A két felvonásban látott különbséget jól érzékeltette a szurkolók „Játsszatok már!" felkiáltását váltó „Játszik a csapat!" rigmus. Az ellenfél által láthatóan jól kielemzett Szakmáry Gréta, illetve Szedmák Réka is hatékonyabban ütötte át az addig parádés bolgár blokkot, ráadásul javult a nyitás és a nyitásfogadás. Ennek eredményeként pedig a játszma jelentős részében vezetett a házigazda. A bolgárok 19:18-as előnyekor ritkán látott szituáció következett: ugyanarra a helyzetre kért challenge-et mindkét együttes, végül Bleicher Réka és társai örülhettek.
Ahogyan a lányok még az esemény sajtótájékoztatóján előrevetítették: küzdöttek, mint bab a fazékban, két játszmalabdát is kiharcoltak, ám nem éltek velük. Mondanánk, hogy bezzeg a bolgárok a magukéval igen, de a kettős érintésekre különösen odafigyelő bíró szigorúan hibát fújt Szakmárynál, ezzel lett az ellenfélé a játszma...
A magyarnál stabilabb csapatot is megtört volna az ilyen befejezés, így az események lélektanát figyelve tökéletesen kiszámítható módon az első szett vendégfölénye köszönt vissza a harmadikban, a magyar kapitány is inkább arra figyelt már, hogy mindenkit pályára küldjön.
A válogatott nem tudta megismételni a 2015-ös bravúrját, amikor megnyerte az Európa-ligát, ám búslakodásra semmi ok. A jövő évi, részben hazai rendezésű Európa-bajnokságra készülő együttes a döntővel kivívta a szereplést a június 20–24-én Limában rendezendő kvalifikációs tornára, amelynek győztese játszik a Nemzetek Ligájából kieső csapattal a 16-os elitsorozatba jutásért.
Szakmáry Gréta lett a döntő legjobb négyesütője, Molcsányi Rita pedig a legjobb liberója.
BULGÁRIA–MAGYARORSZÁG 3:0 (12, 25, 14)
BULGÁRIA: Csauseva 9, G. DIMITROVA 11, N. Dimitrova 7, KITIPOVA 4, Karakaseva 10, RUSEVA 8 Csere: Zs. Todorova (liberó), Barakova, Kraszteva, M. Todorova 3
Szövetségi kapitány: Ivan Petkov
MAGYARORSZÁG: Bleicher R., Sándor 1, Nagy E. 1, SZEDMÁK 12, Szakmáry 8, Pintér 3 Csere: Pekárik, Molcsányi, Lékó (liberók), Tálas, Németh A. 1, Dékány 3, Villám 6, Szűcs
Szövetségi kapitány: Jan De Brandt
Papp László Budapest Sportaréna, 1800 néző. V: Özbar (török), Stoica (román)
Az eredménye alakulása. 1. játszma: 3:0, 10:2, 13:3, 22:8, 23:11. 2. játszma: 0:1, 3:6, 10:13, 13:13, 15:18, 19:18, 21:23, 23:23. 23:24, 26:25. 3. játszma: 4:0, 7:1, 14:4, 20:8, 24:13
A 3. helyért: Csehország–Finnország 3:1 (17, 26, –25, 21)
MESTERMÉRLEG
Ivan Petkov: – Nagyon boldog vagyok, hogy fiatal csapatom képes volt megnyerni az Európa-ligát. A siker roppant fontos visszaigazolás számunkra, pláne, hogy jó csapat ellen nyertünk, a második játszmában nagyot kellett küzdenünk.
Jan De Brandt: – A legfontosabb célunk az volt, hogy döntőbe jussunk. Tudtuk, hogy Bulgária más színvonalat képvisel, minden játékelemben erős volt. A második szett nagyon szépen sikerült azzal, hogy majdnem megnyertük. Más lett volna utána a játék képe, ha összejön, de összességében megérdemelték a bolgárok a győzelmet, és nagyon elégedett vagyok a teljesítményünkkel.