Női röpi: „Láttam, mennyit fejlődött a magyar röplabda”

Az alaposan átalakuló Vasas Óbuda női csapata már-már sztárigazolást jelentett be: kiderült, hogy a következő idényben a 36 éves Sanja Popovic-Gamma is piros-kékben játszik. A horvát feladóátló Bajnokok Ligája-harmadik, CEV-kupa-győztes, horvát és cseh bajnok, Orosz, Lengyel, Horvát és Cseh Kupa-győztes, olasz bajnoki harmadik, a pályafutása során a felsorolt országokon túl Törökországban, Dél-Koreában és Romániában is megfordult, a Vasas előtt 18 másik csapatban szerepelt, a horvát válogatottal Európa-bajnoki ötödik. S bár kora miatt sokan legyinthetnének, nem „levitézlett” játékos. A Vasas már csak azért sem vesz „zsákbamacskát”, mert kétszer is találkozott legutóbbi együttesével, a román Alba Blaj-zsal a Bajnokok Ligája főtábláján, a második meccsen 13 pontot szerzett.

„Az elmúlt években láttam, mennyit fejlődött a magyar röplabda – kezdte Sanja Popovic, aki a horvát kosárlabdázó, Kamaldin Gamma felesége. – Két honfitársam, a Vasasban megforduló Nikolina Bozicevic és a Békéscsabán szereplő Lucija Mlinar is jó tapasztalatokat szerzett. Többször játszottam a magyar válogatott ellen is, amely sokkal jobb, mint néhány éve, ráadásul a tavalyi Európa-bajnokságon is remek volt a szervezés. Tetszik, hogy a hazámmal szomszédos országban, hasonló mentalitású helyen szerepelek majd.”

Hozzátette, korábban még az Interligában játszott Nyíregyházán is, akkor azt érezte, egyszer Magyarországon röplabdázik majd – most eljött a pillanat.

A BL-párharcban a Vasas jól szervezett, profi klub benyomását keltette, plusz tetszett neki, hogy a romániai mérkőzésre is sok szurkoló kísérte el a csapatot. Így szívesen írt alá egy évre, különösen a Romániában töltött, a koronavírus-járvány miatt csonkára sikeredett idény után. Mint mondja, az Alba Blaj-zsal nem volt gondja, de a bajnokságtól kicsit többet várt.

Abban nincs hiba, idehaza kiegyensúlyozott az Extraliga, ám a nemzetközi porondon történelmi tett volt a Vasastól a BL-főtáblára jutás, azaz Popovic-Gamma alapvetően az európai színtéren más célokért küzdhet, mint korábbi együtteseivel.

„Az égvilágon semmi bajom sincs ezzel, alkalmazkodtam ahhoz is, amikor a török másodosztályból akartunk feljutni. Nem a cél nagysága számít, hanem hogy egyáltalán legyen. Nem szeretem, ha valahol évről évre csak annyit akarnak elérni, hogy bejussanak a rájátszásba. Fontos, hogy mindig növekedjen a cél, illetve mindenkinek legyenek egyéni motivációi. A fiatalok akarjanak fejlődni, az idősebbek pedig mutassák meg, nem is számítanak korosnak” – folytatta a horvát átló. Amikor visszakérdeztünk, hogy ezek szerint neki is ez volna-e a törekvése, felnevetett: „Harminchárom éves koromban kezdtek arról beszélni, idős vagyok. Dühös lettem, mert a korom egy dolog, fizikailag rendben vagyok. Most viszont már nem az a lényeg, hogy bizonyítsak magamnak, hanem hogy élvezzem a játékot, addig röplabdázzak, amíg jó vagyok, és megújítsam a motivációmat. Romániába is azért írtam alá, mert érdekelt az új hely, a más stílus.”

Mindezek mellett már csak azért is várja, hogy Budapestre költözzön, mert így többször találkozhat kedves barátjával, Filipovics Anitával, akivel korábban Zágrábban, majd a Novarában játszott, sőt, együtt is lakott – addig meg próbál „normális” életet élni. A kondiedzések mellett strandröplabdázik, illetve kiadó házuk ügyeit intézi, fogadja a foglalásokat, vendégekkel beszél, sok időt tölt az ötéves unokaöccsével, az anyukájával meg a rottweilerével. Július végétől, a felkészülése kezdetével aztán jöhet a „sportolói” élet – immár Budapesten.