Örömökkel és izgalmakkal teli évet zárt a magyar röplabda – évértékelő

Több eseménynek örülhettünk 2022-ben, mint ami miatt szomorkodnunk kellett.

Kezdjük a márciusban kinevezett Andreas Vollmer irányította női válogatottal, amely tavaly tavasszal kevésbé örömteli pillanatokat is okozott nekünk. Már az Arany Európa-liga kerethirdetésekor el kellett búcsúznunk három, az elmúlt évek meghatározó röplabdázójától, Király-Tálas Zsuzsannától, Molcsányi Ritától és Pallag Ágnestől, ők örökre levetették a címeres mezt. A négy újonccal felálló, de több rutinos játékost nélkülöző nemzeti együttes végül nem jutott be az Arany Európa-liga négyes döntőjébe – csupán Ukrajnát sikerült egyszer legyőznie (3:2).

Szerencsére az őszbe nyúló, hatfordulós Európa-bajnoki selejtezőn már több öröm jutott, négy mérkőzés után biztossá vált, hogy női együttesünk sorozatban ötödször jut ki a kontinenstornára. Néhány könnycseppet persze elmorzsoltunk, ugyanis nem csoportelsőként sikerült továbblépnie, azonban a novemberi sorsoláson láthattuk, hogy Ukrajna sem került könnyebb helyzetbe, sőt, a mieinkkel együtt mérkőzik meg idén nyáron az A-csoportban az egyik házigazdával, Belgiummal, a világbajnok Szerbiával, továbbá Szlovéniával és Lengyelországgal.

Férfiválogatottunknak az elmúlt húsz év legnagyobb sikerét, a 2021-ben szerzett Ezüst Európa-liga-bronzérmet nem sikerült felülmúlnia, a budapesti négyes döntőben előbb a románoktól kapott ki 3:0-ra, majd a bronzcsatában Észak-Macedóniától 3:2-re.

Az Eb-selejtező nyitányán a 2007-es Európa-bajnok Spanyolország ellen sikerült elcsípni egy pontot, akkor még reménykedtünk, hogy olyasmiről tudósíthatunk, amiről az elmúlt mintegy negyven évben egyszer sem: mindkét nemzeti csapatunk kijut az Eb-re. Végül Szlovákia foszlatta szerte álmainkat, mert előbb idegenben múlta felül Koch Róbert fiait 3:0-ra, majd Budapesten 3:1-re. A Grúzia elleni két győztes találkozó kevésnek bizonyult a fő célhoz, így – mint 2001 óta mindig – a férfiak ismét távol maradnak a kontinenstornától.

A végére hagytuk a legizgalmasabbat, a „csemegét”: az előző idény női bajnoki döntőjét. A Vasas és a Békéscsaba ötmeccses párharca olyan izgalmakat és csatát hozott, amilyenre a hazai sportág történetének elmúlt évtizedeiben nemigen volt példa. Mindkét csapat 3:2-re nyerte meg az első találkozóját, majd a csabaiak otthonában 0:2-ről fordítva jutottak előnyhöz a fővárosiak – ekkor azt hittük, már minden eldőlt. Azonban jött az újabb csavar, Tóth Gábor együttese a Folyondár utcában harcolta ki döntő szettben az ötödik mérkőzést, amelyet végül az addigi összecsapásokhoz képest – főleg fizikai fáradtsága miatt – viszonylag könnyen elveszített. A viharsarkiak trénere fogalmazta meg a legjobban a tavalyi finálé lényegét: „A röplabdázás ünnepe volt”.

Nagy kérdés, hogy idén lehet-e tovább emelni a színvonalat, egy biztos: nem lesz unalmas tavaszunk, és reméljük, a nyári Eb is sok meglepetést tartogat.