Két tizenéves a dobogó tetején a férfi strandröplabdázóknál

Fiatal koruk ellenére nem a mostani volt Niemeier Lukas és Tari Bence első ob-döntős érme: előbbi tavaly Borbély Boldizsár oldalán lett harmadik, míg utóbbi két éve Veress Ákossal szerezte meg az ezüstérmet, nem mellesleg ők U18-as és U20-as Eb-harmadikak is.

„Bencével már nagyon régóta egy csoportban edzünk, de konkrétan ősszel döntött úgy az edzői stáb, hogy ketten álljunk össze és együtt induljunk – mesélt összeállásuk történetéről az ob-döntő után Niemeier. – Eddig nagyon jól is ment, hiszen nyertünk már Pro Tour-tornákat Tahitin és Bulgáriában is, míg idehaza az ob-döntő volt az első közös versenyünk, ez is egészen jól sikerült.”

A páros volt a döntő első kiemeltje, s legnagyobb riválisuknak éppen Tari korábbi párját, Veresst, illetve a két évvel ezelőtti bajnok Dóczi Domonkost tartották, ők azonban kikaptak a negyeddöntőben. „A negyeddöntők után már nagy esélyünk volt a bajnoki címre. Ugyan igyekeztünk végig felszabadultan játszani, de persze az esélyesség miatt egy kis nyomás is volt rajtunk. De teher alatt még jobban játszunk, ez minket csak még jobban motivált.”

A játékos arról is beszélt: bár ő eredetileg blokker pozícióban játszott, egyáltalán nem volt tőle idegen a mezőnyös poszt sem. „Tavaly Hajós Artúr mögött már szerepeltem ezen a poszton és jól ment a játék, nyertünk is ob-fordulót. Van érzékem a mezőnyözéshez, így amikor először felmerült a Bencével közös párosunk, nem volt kérdés, hogy ő marad elől és én biztosítom hátulról.”

Tari Bence egy már többször is bizonyító sikeres párosból kiszállva kezdett együtt játszani Niemeierrel. „Ákos és Lukas egészen más személyiség, más a játékstílusuk és mérkőzés közben is máson van a hangsúly. Ettől függetlenül mindkettőjükkel nagyon élvezem a játékot. A szakmai stábunk azért is szükségesnek tartotta a váltást, hogy ne fásuljunk el Ákossal. A mostani bajnoki cím bizonyítja, hogy zökkenőmentesen sikerült összeilleszkednünk Lukasszal.”

Az is kiderült, hogy egyáltalán nem az ob-döntő volt a játékosok számára az év fő versenye, nem a mostani hétvégére volt kihegyezve a csúcsformájuk. „Szeptemberben az U22-es Európa-bajnokságon is együtt indulunk, nekünk az lesz az idei legnagyobb verseny. Ráadásul Madridban lesz, ami eddig szerencsét hozott nekem, ugyanis mindkét korosztályos Eb-bronzomat ott szereztem – szép lenne innen is éremmel hazajönni. De az még odébb van, addig azért még alaposan megünnepeljük az első felnőttbajnoki címünket…”

Az ezüstérmes kettős egyik tagja, Sárik-Veress Marcell egy héttel korábban még Udvarhelyi Mártonnal nyerte meg a tatai ob-fordulót. természetesen joggal merült fel a kérdés, hogy a döntőn miért nem vele indult, miért Papp Mátyással, akivel mindössze egy áprilisi A-kategóriás versenyen indultak az idén, igaz, azt megnyerték. „Még tavaly megígértem Matyinak, hogy idén vele indulok majd. Sajnos az ob-fordulókon hol, az egyikünknek, hol a másikunknak nem volt jó az időpont. Természetesen mások is kérdezték, hogy miért nem maradok Udvarhelyinél, de ha én egyszer megígérek valamit, az úgy is lesz, én tartom a szavam.” A korábban ob-fordulót is nyerő, az ob-döntőkön pedig háromszor is negyedik Papp azzal replikázott, hogy „remélem, nem bántad meg”, majd a két játékos összeölelkezett első ob-döntős érmükkel a nyakukban.