Barcelona: tíz év alatt egy sztárt sem nevelt a La Masia

Ami az egyetemi oktatásban a Harvard, az Oxford vagy a Cambridge, az a labdarúgásban a La Masia.

Legalábbis sokáig így véltük…

A Barcelona akadémiájának a neve jól csengett az elmúlt évtizedben, ám az utóbbi években kissé megkopott a legendás iskola varázsereje. A Manchester United ellen megnyert 2009-es Bajnokok Ligája-döntőben a katalánok kezdőcsapatából hét futballista is a La Masián nevelkedett, a 2010-es vb-döntőn a világbajnok spanyol válogatottban ugyancsak heten léptek pályára a La Masia képviseletében.

Az úgynevezett aranygeneráció tagjai közül is kiemelkedik a Lionel Messi, Xavi, Andrés Iniesta hármas, az elmúlt jó tíz évben azonban nemhogy három, egy hozzájuk hasonló képességű futballista sem került ki az akadémiáról.

Pedig utódjelöltekből nem volt hiány. Bojan Krkicet, Giovanni dos Santost, Jonathan dos Santost, Munirt, Marc Muniesát, Cristian Tellót, Sandro Ramírezt vagy éppen Isaac Cuencát is hatalmas tehetségként emlegették, de egyikük sem azt az utat járta be, amelyet jósoltak neki. Klasszisok helyett átlagos, a Barcelona szintjéhez mérten középszerű labdarúgók lettek.

Talán Thiago Alcántara az egyetlen kivétel, ám a katalánok kezdőjében ő sem tudott megragadni, manapság aprópénznek számító 25 millió euróért engedték el 2013-ban a Bayern Münchenhez. Említhetnénk persze a szintén a La Masián nevelkedő Keita Baldét (Lazio) vagy Mauro Icardit (Internazionale), ám egyikük sem játszott soha a Barcelona nagy együttesében. Az is beszédes, hogy a 2014-ben ifjúsági Bajnokok Ligáját nyerő csapatból már alig van valaki a klubnál. A többség Lugo, Sevilla B, Córdoba B, Marbella, Hearts szintű gárdában futballozik, a valamelyest ismertebbnek számító Munirt a Valencia után az Alavésnek adta kölcsön a Barca, míg Adama Traoré a másodosztályú Middlesbrough-ban játszik.

A Goal.com-nak nemrég egy egykori, névtelenséget kérő edző beszélt a helyzetről. Megváltozott a klub filozófiája, és változott maga a futball is, véli a tréner. Johan Cruyff mindig arra volt kíváncsi, hogyan játszanak, sohasem az eredmény érdekelte, nem az volt az elsődleges. Manapság azonban már nem a tehetséges, hanem az erős, jó fizikai felépítésű játékosokat választják ki. Az edző szerint az olyan alacsony gyerekeknek, amilyen Lionel Messi is volt, esélyük sincs bekerülni az akadémiára. A B-csapatnál is az eredményesség a legfontosabb, ezért inkább az idősebb, erősebb, mintsem a fejlődőképes tehetségekre épül az együttes, ami szégyen – dühöngött a volt szakember.

Hasonlóra panaszkodott nemrég a La Masia mintadiákja, a manapság a katari al-Szaddban levezető Xavi is.

„A Barcelonának meg kellene erősítenie az akadémiáját – véli a világ- és Európa-bajnok középpályás. – A klub azt gondolta, hogy minden megy majd magától, de ez nem így van. A Barcelona az utóbbi években elaludt. Az lenne a legfontosabb, hogy a fiatalok megtanulják az egész klubra jellemző játékrendszer alapjait, a filozófiát, és könnyedén beilleszkedjenek a felnőttcsapatba, ha eljön az idő. Az utánpótlásedzők feladata, hogy neveljék, tanítsák a gyerekeket. A győzelem is jó, de nem az a legfontosabb.”

Ne feledjük, arról a klubról beszélünk, amely nemrég még büszkén hirdette, hogy a sajátjaival veri végig a világot. A csúcspontot az a 2012 novemberében játszott, Levante elleni, 4–0-ra megnyert bajnoki jelentette, amelyre kizárólag saját nevelésű futballistákkal állt ki a csapat. Nem is akármilyennel, hiszen a Valdés – Montoya, Piqué, Puyol, Alba – Busquets, Xavi, Fábregas – Iniesta, Pedro, Messi tizenegyet akkoriban bármelyik edző kérdés nélkül elfogadta volna. Ehhez képest a jelenlegi keretből egyetlen fiatal növendék sem számít meghatározó játékosnak. Világosan látszik, hogy a klub már nem bízik annyira a sajátjaiban, mint Pep Guardiola vagy Tito Vilanova idejében. A klubot 2014 óta irányító Josep Maria Bartomeu és Robert Fernández sportigazgató szemlátomást más felfogást képvisel, mint a 2003 és 2010 között regnáló Joan Laporta.

Ám sokan nem is a megváltozott játékospolitikát kifogásolják elsősorban, hanem hogy az akadémia fiataljait középszerű, sok pénzért igazolt légiósok szorítják ki a csapatból.

Az elmúlt években a Barcelona több mint százmillió eurót költött olyan játékosokra, mint Jasper Cillessen (13 millió), Jeremy Mathieu (20 millió), Thomas Vermaelen (19 millió), Aleix Vidal (15 millió), Lucas Digne (13 millió), Paco Álcacer (30 millió) és André Gomes (35 millió). A drukkerekben joggal fogalmazódik meg a kérdés: vajon az akadémia neveltjei nem lennének képesek ugyanezt a színvonalat hozni. Mert a felsoroltak egyike sem tartozik a világ legjobbjai közé, az pedig kérdéses, hogy a 105 millióért igazolt Ousmane Dembélé beválik-e…

De tényleg csak a filozófia változott volna?

Ha Messi most lenne 17 éves, őt is inkább elpasszolnák egy angol középcsapatnak?

Meglehet, ahogy az is, hogy manapság be sem kerülne a La Masiára. Ugyanakkor nem árt hozzátenni, hogy amikor a Barcelonát kizárták az átigazolásokból, adva volt a lehetőség a fiatalok előtt a bizonyításra, ám Sergi Robertón kívül senki sem tudott élni vele.

Elképzelhető, hogy az akadémia növendékei azért nem kapnak több lehetőséget, mert nincs annyi kimagasló képességű labdarúgó az utánpótlásban, akikre bátran lehet építeni. Ami persze ugyancsak a klub kritikája. Másfelől abban is lehet igazság, hogy manapság nehezebb bekerülni és főként megragadni a nagyoknál.

Amiként az is lehet, hogy tényleg Messi, Xavi, Piqué és Iniesta tehet mindenről, ahogy azt Josep Maria Bartomeu klubelnök állítja.

„Bizonyos szempontból ők a hibásak, nem könnyű egy játékos helyzete, ha előtte ott van a sorban Messi, Neymar, Piqué, Busquets, és a többiek – mondta a sportvezető. – Mindig kérdezik, ki lesz a következő Messi. Még ha lett is volna erre valakinek lehetősége, távoznia kellett, mert esélye sem volt bekerülni a csapatba. Megértem Xavi kritikáját, de a jelenlegi szituáció miattuk alakult ki, nagyon sokaknak miattuk kellett elhagyniuk a klubot.”

A tyúk vagy a tojás tipikus esete, de legalább ennyire nehéz kérdés, hogy vajon kinevel-e még valaha egy legendás aranygenerációt a La Masia.