Mindig voltak, s mindig lesznek is meg nem énekelt hősök, olyan zongoracipelők, akik akik nem kapnak elég rivaldafényt, pedig a siker épp úgy az övék is, mint a legnagyobb sztároké. Az ebbe a kasztba sorolt futballisták ilyenkor szoktak úgy dönteni, hogy inkább váltanak, elmennek egy olyan csapathoz, amelynél első számú emberként kezelik őket vagy éppen azért szerződnek máshová, hogy megszedjék magukat. A Real Madrid védője, Nacho Fernández azonban más, örök csereként, sokadik opcióként is kitartott szeretett nevelőklubja mellett, amellyel sikert sikerre halmozott, amelyet ha szükség volt rá, a pályán és a pályán kívül is segített, s csak most, 34 évesen döntött úgy, hogy itt az ideje továbbállni. Teszi mindezt úgy, hogyha a Real Madrid spanyol bajnok lesz (11 pontos előnyével ez gyakorlatilag készpénznek vehető), akkor Marcelo rekordját beállítva a klubtörténet legtöbb trófeáját szerző játékosa lesz az idény végén, ráadásul a csapat áll még a Bajnokok Ligájában is. No, de ne szaladjunk ennyire előre…
AZ ÖRÖK CSEREEMBER
Nacho 2007-ben csatlakozott a Real Madrid akadémiájához, majd az U18-as és az U19-es csapatokat végigjárva a Castilla játékosa lett. A felnőtt együttesben először a 2010–2011-es idényben mutatkozott be, ekkor összesen két bajnoki jutott neki, hogy aztán a következő évadban csak egy Király-kupa meccsen léphessen pályára a legjobbak között. Ezt követően került fel a Real Madridhoz, de még mindig inkább a másodosztályban számoltak vele, a La Ligában mindössze kilenc bajnokin léphetett pályára. Az áttörést a 2013–2014-es idény hozta el számára, 24 évesen, amikor már 19 tétmeccsen képviselte csapatát, az idény végén pedig a társakkal ünnepelhette az akkor már régóta várt Bajnokok Ligája-győzelmet – a sorozatban három meccs jutott neki, de a két elődöntőben és a fináléban nem nevezték a keretbe.
Az elkövetkezendő években egyre fontosabb szerepet kapott a csapatban, de sosem számoltak vele egyértelmű első opcióként, kezdőként, sztárjátékosként. Ha valakire hosszabb kihagyás várt, ő ugrott be a helyére a védelemben, s megbízhatón, konzisztensen, jól teljesített. Nacho semmiben nem volt kiemelkedő, de a játék összes aspektusában hozott egy olyan szintet, amire nem lehetett panasz. Párharcerős, helyezkedési hiányosságait rendre szerelésekkel javító játékosnak számít. Bár eredtileg jobb oldali belső védő, ez nála sohasem számított, rengeteget játszott jobbhátvédként, balhátvédként vagy a védelem tengelyének bal oldalán is, bárhol be lehetett vetni, ha épp arra volt szükség, ő volt a madridiak svájci bicskája.
Csereember státuszát remekül mutatja, hogy eddigi karrierje során hét olyan La Liga-idénye volt, amikor legalább 20 bajnokin pályára lépett, de összesen két alkalommal lépte át a 2000 játékpercet (ez kb. 60 perc/meccset jelent), de akkor sem sokkal. Nacho a 2016–2017-es és a 2017–2018-as idényben játszotta a legtöbbet a Real Madridban, ekkor minden sorozatot figyelembe véve mindkét évadban 3000 játékperc fölé jutott, de a Bajnokok Ligájában így sem számított alapembernek, sőt. Az Atlético Madrid elleni 2016-os, a Juventus elleni 2017-es és a Liverpool elleni 2022-es döntőben egy percet sem töltött a pályán. Egyedül a 2018-as BL-fináléban lépett pályára, akkor Dani Carvajal sérülése miatt több mint 50 percet játszott a védelem jobb oldalán. Mindazonáltal így is van 5 Bajnokok Ligája-cím és 67 mérkőzés az elitsorozatban a neve mellett – sokan elfogadnák.
A KLUBTÖRTÉNET LEGSIKERESEBBJE?
Második, harmadik opció vagy csereember, nem számít, az évek során Florentino Pérezék mindig újabb és újabb szerződéshosszabbítási javaslatokat tettek az asztalára, ő pedig elfogadta ezeket, nem akart máshová igazolni. Utólag felesleges is azon gondolkodni, mi lett volna ha… De abban biztosak lehetünk, hogy Nacho több BL-szereplő spanyol vagy éppen külföldi klubnál alapember, első számú sztár lett volna, ám ő minden egyes alkalommal a madridiak mellett döntött. Egy korábbi nyilatkozatában azt mondta, kapitányként szeretne valamit nyerni a csapattal, előtte biztosan nem távozik. Nos, idén ez is megadatott neki.
Nacho 2024 elején csapatkapitányként vezette 4–1-es győzelemre a Real Madridot az FC Barcelona elleni el Clasicón, a Spanyol Szuperkupa-döntőben, s magasba emelhette a serleget. „Az álmok valóra válnak! Különleges ez a kupa számomra, hiszen nem az első már, de az első a Real Madrid csapatkapitányaként” – mondta a rijádi sikert követően. Azóta három hónap telt el, a madridiak pedig épp a hétvégén, Nacho ismert bejelentése után nyertek egy újabb klasszikust a Barca ellen (3–2). Már 11 pontos előnyük van a tabella élén hat fordulóval a vége előtt, így roppant közel az újabb bajnoki cím. A 24-szeres spanyol válogatott védő már ezelőtt, a Manchester City elleni BL-továbbjutás után bejelentette, az idény végén távozik klubjától.
Amennyiben a Real Madrid bajnok lesz, az lesz Nacho 25. trófeája a klubbal, így beállíthatja Marcelo klubrekordját. Ez még azonban nem minden, hiszen a BL-ben is már csak három meccs választja el a spanyol fővárosiakat egy újabb sikertől. Ha az megvan, egyedüli klubrekorderként távozhat a világ legsikeresebb klubjától – nem éppen egy csereember ismérve. Nacho madridi karrierje során 5 BL-t, 5 klub-vb-t, 4 Európai Szuperkupát, 3 spanyol bajnoki címet, 2 Király-kupát és 5 Spanyol Szuperkupát nyert.
HOGYAN TOVÁBB?
Már csak az a kérdés, a 34 éves védőmindenes merre veszi az irányt Madrid után. Az szinte kizárt, hogy Spanyolországon belül vált, hiszen akkor rendszeresen összecsapna korábbi klubjával, de akkor merre viszi útja? Nos, a legfrissebb sajtóhírek szerint Szaúd-Arábiát és Amerikát is kizárta, úti célja Olaszország lehet, azon belül is a friss bajnok Inter, amely egyébként is híres arról, hogy szeret ingyen megszerezni tapasztalt, európai rutinnal rendelkező, megbízható játékosokat…