A Football Business Inside (FBIN) a futballüzletág vezetői és újítói számára létrehozott globális platform, amely a héten a Groupama Arénában rendezte idei első konferenciáját. Az összejövetelen olyan neves külföldi egyesületek képviseltették magukat, mint az Eintracht Frankfurt, a Venezia, a Bruges vagy az Osasuna. A konferenciát követően a spanyol élvonalban szereplő klub kereskedelmi igazgatója, Luis Arregui a La Liga szervezésében exkluzív találkozóra hívta lapunkat, amelyen nemcsak az Osasuna helyzetéről, hanem a pamplonai egyesület szemüvegén keresztül a spanyol klubfutballéról is szót válthattunk.
„A legfontosabb részlet az Osasunával kapcsolatban talán az, hogy a tulajdonosi struktúrája továbbra sem követi az immár évtizedek óta hódító trendet, nincs egy mindenki felett álló tulajdonos, nincsenek részvényeket birtokló befektetők, a klub teljes egészében a bérleteseké – mondta el szinte bevezetőként a Nemzeti Sportnak Luis Arregui, majd hozzátette: – Ezért én mindig azt mondom, nem egy főnököm van, hanem húszezer.”
Kétségtelen, már Spanyolországban sem megszokott, hogy kizárólag a bérleteseké – a socióké – a klub, noha a működési struktúrákban továbbra is markánsan jelen vannak ezek az elkötelezett szurkolók. Csakhogy a kilencvenes évek derekától elindult az a mélyreható változás a helyi futballban, hogy a gyakorta több szakosztályt működtető anyaegyesületek a labdarúgást egy korlátolt felelősségű társaságba leválasztva kezdték el működtetni a legnagyobb bevételeket generáló szekciójukat. Az, hogy az Osasuna a mai napig ellenáll a trendnek, a klub különleges helyzetének köszönhető.
„Pamplona kisváros, Navarra tartomány sem nagy – noha korábban önálló királyság volt –, a futballját gyakorlatilag mi képviseljük egyedül. Nem véletlen, hogy a szurkolók olyan erősen kötődnek az Osasunához, hogy a csapat aktuális sportszakmai helyzetétől függetlenül támogatják a klubot. Nem számít, hogy a másodosztályban szerénykedünk vagy döntőt játszunk a Király-kupában, ők mindig ott vannak és ott is lesznek, az Osasuna pedig épít erre a bizalmi tőkére, ez egy kölcsönös szerelem – folytatta Luis Arregui, aki azt is elmondta, mindez bizonyos gazdasági hátrányokkal jár, de hosszú távon csak erre érdemes építeni. – Sokszor mondták már nekem, hogy elhibázott pénzügyi stratégia kizárólag a saját, elkötelezett szurkolóinkra alapozni, mert így nagyon nehéz növekedést elérni. Ezzel együtt a klub identitásához tartozik, hogy az El Sadar Stadiont csakis a mi szurkolóinkkal töltjük meg. Merthogy velük megtöltjük most, és megtöltjük holnap is, amikor esetleg nem megy annyira a csapatnak. Ha a sikeres pillanatokban drágábban értékesítenénk a jegyeket másoknak, rövid távon járnánk csak jól, a rosszabb pillanatokban ugyanis ők nem jönnének, és nem jönnének a bizalmat elveszítő törzsszurkolók sem. Nálunk az identitás a minden.”
Az Osasuna pártoló tagsága valóban hű az együtteshez, Luis Arregui elmondása szerint ugyanis a cirka húszezer socio túlnyomó többsége nemcsak a havi vagy az éves kvótát fizeti be, hanem a komplett idényre megváltja a bérletét a stadionba. Bár a csapat most kifejezetten gyenge idényt fut, az El Sadar csaknem kilencvenszázalékos látogatottsággal üzemel.
„Ugyanakkor nagyon fontos, hogy a stadiont ne csak a meccsnapokon nyissuk meg, hanem az év minden napján – vélekedett a kereskedelmi igazgató. – Mert a jegyértékesítés egy dolog, a létesítményhez kapcsolódó szolgáltatások egy másik kategória. Az Osasuna szempontjából nagyon fontos közép- és hosszú távú terv, hogy a stadion, miként az akadémia tulajdonjogát teljes mértékben visszaszerezzük, mert így tudjuk a szolgáltatásokból befolyó összegeket növelni.”
A spanyol liga néhány éve indította el az úgynevezett La Liga Impulso-programot, amely leegyszerűsítve csaknem kétmilliárd eurót osztott szét az egyesületek között növekedési és konszolidációs projektek megvalósításához – ez elsősorban stadionépítéseket és rekonstrukciókat, valamint az akadémiák és edzőközpontok fejlesztését jelentette. Természetesen az Osasunának is jutott a támogatásból, ám a klubnál korábban kialakult törékeny gazdasági helyzet miatt (amiért az El Sadart is el kellett adni a navarrai tartományi kormánynak) egyelőre csak minimális összeget fordíthattak az aréna bővítésére: „Először is a pártoló tagság és a szponzoraink bizalmát kellett visszaszerezni, ám így is sikerült tizenhétezerről huszonháromezerre megemelni a férőhelyek számát. Emellett az Osasuna sportszakmai stratégiája a játékosnevelésre épít, ezért elsősorban az akadémia fejlesztése a legfontosabb.”
A spanyol klubfutballban érzékeny pont a televíziós közvetítésekből származó bevételek elosztása, mert ha megengedően fogalmazunk, nem igazán testvéries az, hogy a Real Madrid és a Barcelona lefölözi a haszon jókora hányadát.
„A kisebb klubok valóban nem generálnak annyi nézettséget, mint a két óriás, és tény, hogy bizonyos szempontból aránytalan a közvetítési bevéletek elosztása, de az elmúlt években nagyságrendekkel javult a helyzet, köszönhetően a klubok közös fellépésének. A La Liga ereje egyre inkább a közös cselekvésben rejlik” – mondta a helyzettel kapcsolatban Luis Arregui.