Tarol a Premier League, a Real Madrid és a Barcelona a top 10-ben sincs a tévés bevételek alapján

A La Liga 2015 óta kezeli a teljes spanyol élvonal közvetítési jogait, addig a Real Madrid és a Barcelona önállóan és egyénileg tárgyalt erről, de a liga meg tudott állapodni a két gigásszal. A megállapodás garantálta, hogy a két spanyol topklub a továbbiakban sem kaphat kevesebbet, mint addig, vagyis legalább 140 millió eurót fejenként. A jelenleg érvényben lévő televíziós szerződés a 2022 és 2027 közötti időszakra szól, a Moviestar és a DAZN évente 1.194 milliárd eurót fizet a hazai közvetítési jogokért – írja igen tartalmas összefoglalójában a Marca.

Ezzel szemben a Premier League tévés bevétele évente 2 milliárd fölött van 2025-től kezdődően négy éven át. Ennek teljes értéke tehát több mint 8 milliárd, a La Ligáé 6 milliárd alatt maradt, és ugyan a Serie A szerződésének összértéke minimálisan magasabb, mint a Bundesligáé, az éves átlag alacsonyabb, mint az olasz kontraktusa öt évre szól, nem négyre. A Ligue 1 minden tekintetben le van maradva, évente „csak” 500 milliót kap, így a teljes érték 2.5 milliárd, és szintén 2029 érvényes a legfrissebb szerződés, mint a spanyolokat leszámítva a többi topligában.

Természetesen a nemzetközi értékesítés is fontos, az alábbi táblázatból kiderül, hogy ez milyen arányban oszlik meg a hazaival. Mint látható, a 2023–2024-es idényt figyelve külföldről igazán értelmezhető bevétel csak Angliába és Spanyolországba érkezett. A szigetország esetén szinte azonos a két bevételi forrás mértéke, és még a spanyolok sem állnak messze a fifti-fiftitől, viszont a másik három bajnokság sokkal kevesebbet kap a nemzetközi jogokért. A hazai értékesítés terén hiába tapossa a Bundesliga a La Liga sarkát, más országokban kevésbé kíváncsiak a német futballra, mint a spanyolra, ami alighanem a Real Madrid és a Barcelona óriási népszerűségének köszönhető, amit a Bayern München nem képes egymaga kompenzálni.

Ha az egyes klubokat nézzük meg, meglepetésre a Real Madrid és a Barcelona nincs a top 10-ben, amelyben csak angol csapatok találhatók. Olyan egyesületek is megelőzik a két spanyol sztárcsapatot, mint a Brighton vagy a Crystal Palace. A legjobb nem angol klub a televíziós jogdíjakból származó bevételt tekintve a PSG, a Barca bő 3 millióval kevesebbet szedett össze, mint a párizsiak, míg a királyi gárda az Evertonnal volt egy szinten az előző idényben.

Azt is érdekes megnézni, hogyan oszlanak meg a tévés bevételek az adott bajnokságokon belül. Mint az imént kiderült, a legtöbbet a Barca kereste, a Real Madrid mögött pedig az Atlético Madrid került fel a dobogóra, ami az erőviszonyokat tekintve nem meglepő. Amit még érdemes megfigyelni, hogy a rangsor első helyezettje (a Barcelona) 3.8-szor többet kapott, mint az utolsó, azaz az Almería. Ez az egyik legrosszabb érték a top 5 bajnokságot nézve, csak a Ligue 1-ben oszlanak el egyenlőtlenebbül a pénzek.

Ilyen szemszögből a PL a legkiegyenlítettebb, a Manchester City csak 1.6-szor többet kapott a tévés jogdíjakból, mint a 20. helyezett Sheffield United, amely egyébként sereghajtóként kiesett az idény végén. S talán nem meglepő, hogy a másik két búcsúzó a Luton és a Burnley volt, a helyezések tehát leghátul teljesen összhangban voltak a tévés pénzek elosztásával.

A németeknél koránt sincsenek olyan nagy pénzek, kifejezetten szembetűnő, hogy a Bayern München tévés jogdíjból jóval kevesebbet kapott, mint a legrosszabbul kereső PL-klub. Egyébként 3-as a szorzó, ennyivel kapott többet a rekordbajnok bajor klub, mint a sorban 18. Holstein Kiel.

A Marcának Olaszországból nem volt pontos adata a 2023–2024-es kiírásra, így a lap az előző három idényt vette alapul, s ezek átlagával számolt. Az Inter kicsit kiemelkedik, majd a dobogósok lemaradása hasonló, mint a Bundesligában. Itt az utolsó helyezett Frosinone 31.3 milliót kapott, ennél az Internazionale 2.9-szer többet, vagyis 90.8 millió eurót.

A legrosszabb a Ligue 1-ben az eloszlás, a Paris Saint-Germain 29-szer többet keresett, mint a Le Havre. Ráadásul a francia élvonalban az első helyezett után is nagyobbak az egyenlőtlenségek, a dobogósok még nem kapnak rossz pénzt, de a többiek már jobban le vannak szakadva. A végén óriási a szakadék, a Le Havre az előző idényre csak 5.7 milliót kapott, de Metznek is csupán 9 millió járt.