Arsenio Iglesias a galíciai Arteixo városában született 1930 szentestéjén, játékosként a Deportivo La Corunánál nevelkedett, és ott töltötte pályafutása huzamosabb részét, de szerepelt többek között a Sevillában és a Granadában is.
A galíciai szakember pályafutása folyamán több alkalommal is irányította kedvenc csapatát, ezek közül a negyedik, egyben utolsó időszaka (1992–1995) bizonyult a legemlékezetesebbnek. Ekkor állt össze az ún. „Super Depor”, amely az ezredforduló egyik meghatározó spanyol csapatává nőtte ki magát. A La Coruna-i együttes – amelyben akkoriban olyan nevek futballoztak, mint Bebeto, Miroszlav Djukics, Claudio Barragán vagy épp Donato – Iglesias keze alatt kétszer a második, egyszer pedig a harmadik helyen zárt a bajnokságban, míg 1994-ben elhódította a kiváló taktikusként ismert edző egyetlen trófeáját, a Király-kupát.
Iglesias 1995-ben vonult nyugdíjba, de az 1995–96-os idény második felére még beugrott a távozó Jorge Valdano helyére a Real Madrid kispadjára, amellyel a tabella hatodik helyén zárta az évadot, míg a Bajnokok Ligájában a későbbi győztes Juventus ellen búcsúzott a negyeddöntőben.
Arsenio Iglesias 92 évet élt.