1. A három oroszlán feltűnése (1800-as évek végétől a II. világháborúig)

A futball őshazájában a sportág divatját is igyekeztek meghatározni: a Viktoriánus kor úri emberei térd alatt érő nadrágjukhoz, szép fehér inget viseltek, amire a nemzetek közötti mérkőzések előtt az 1880-as évektől kezdve került föl a három oroszlános angol címer. A kép 1895-ben készült, a szerelést egy divatos sapka egészíti ki.

2. A profi korszak hajnala (1946–1954)

A Butka és az Admiral után az 1950-es évek elején lett a manchesteri székhelyű Umbro az angol válogatott hivatalos mezszállítója. A lényeg persze maradt: az elegáns fehér ing a szív fölött viselt címerrel, melyen a három oroszlán mellett már megjelent a 10 Tudor-rózsa is. A nadrág persze már rövidebb, sportosabb lett. A szerelésen ekkor jelentek meg a kék vagy piros csíkok, miután Anglia csatlakozott a FIFA-hoz, melynek már volt tiszta fehér felsőben játszó tagállama.

3. A „kontinentális" mez (1954–1960)

A játék egyre professzionálisabbá válásával egyre kevésbé lett praktikus a végig gombos ing. Így 1954-től az angolok is áttértek a kontinensen akkoriban divatos, testhezálló, V-nyakkivágású, sokkal komfortosabb mezekre. A FIFA-val pedig sikerült dűlőre jutni, így az angol fiúk újra tiszta fehér dresszben parádézhattak.

4. Bajnokcsapat, bajnokcsapat! (1960–1974)

Brazília 1958-as sikere után az 1966-ban diadalmaskodó angol csapat lett a második, amelyik az Umbro szerelésében elhódította a világbajnoki címet. Talán ennek is tudható be, hogy sok szigetországi drukkernek a mai napig a kerek nyakkivágású, piros, hosszú ujjú dressz a kedvence. Ami egyébként akkor is jól nézett volna ki, ha Bobby Moore, Bobby Charlton, Geoff Hurst, Gordon Banks és társaik nem emelik magasba a győztesnek járó trófeát.

5. Az Admiral-korszak (1974–1983)

Az Angol Labdarúgó-szövetség (FA) 1974-ben a frissen kinevezett szövetségi kapitány, Don Revie ajánlására útilaput kötött az Umbro talpára és az Admiralnak adta a mezszállítás jogát. A mez mára a létező legretróbb retróvá vált: szépnek semmi esetre sem mondanánk, de, aki igazán menő vagy különc akar lenni, annak ez a tökéletes választás. Pláne a sportág történetének egyik legrövidebb nadrágjával együtt!

6. Az Umbro visszatér (1983–1987)

A régi beszállítóval együtt a jó ízlés is visszatért a válogatott meccseire: az 1986-os vb-n a csapattal együtt megcsodált, V-nyakú, hosszában halványan csíkozott mez instant klasszikus lett, ahogy az Eurosport fogalmazott: a legjobb kocsmai viselet. Ilyen alkalmakra viszont nem ajánljuk a továbbra is veszélyesen rövid (de nagyon szép sötétkék) rövidnacit.

7. A gombos, lompos (1987–1989)

Az angol cikk szerzői alaposan lehúzzák (túlgondolt, lompos), de nekünk mégis tetszik: az Umbro hamisításbiztos mezt akart, amin lehet, hogy túl sok a részlet, de, hogy egyedi, az biztos. Kék-piros nyakrész, elől két gombbal, az ujjakon színes, ugyancsak piros és kék díszítéssel. Ez volt az első, ami úgynevezett lélegző anyagból készült: egyaránt kellemes viselet volt nyári hőségben és téli zimankóban. De csupán két évet kapott.

8. A gallér uralma (1990–1999)

A '90-es években az angol válogatott hol parádézott (vb 3. 1990-ben, Eb 3. 1996-ban), hol meg bénázott (1994-ben lemaradtak a vb-ről), de a galléros mez állandó volt. A tengerészkék nadrággal és kétféle kék díszítéssel gazdagított fehér hazai mez sem rossz, de sokaknak máig nagy kedvence az ezüstszínű második szerelés, még akkor is, ha a csapat ebben bukta el a Németország elleni Eb-elődöntőt a Wembleyben.

9. Régi idők mezei (1999–2003)

Az ezredforduló brit könnyűzenei trendjét meglovagolva (újra előtérbe kerültek a Beatles és a The Who örökségét továbbvivő gitárbandák) az Umbro is visszakanyarodott a '60-as évekhez, elsősorban a kerek nyakú, fehér hazai trikóval. Az igazán nagy sikert mégis a váltómez aratta: a V-kivágású, galléros, piros dressz mai napig rendszeres vendég a lelátókon az angol válogatott meccsein, illetve a Balaton partján nyaraló turisták leégett felsőtestén.

10. A Szent György-keresztes mez (2003–2009)

Váratlanul és meglepő módon valakinek eszébe jutott, hogy közel 40 évvel korábban Anglia nyert egy világbajnokságot – úgyhogy első ízben ekkor került föl az arany csillag a címer fölé. És ekkor jelent meg először díszítő motívumként az angol zászlón is látható Szent György-kereszt. A tiszta fehér hazai, és az ugyancsak egyszínű, de piros váltó mez is egyszerűségével hódított a maga korában.

11. Azok a szép '50-es évek (2009–2013)

Az Umbro utolsó dobásával visszanyúlt a válogatottnak szállított első kreációjához: tiszta fehér, V-kivágású nyakkal ellátott hazai mez, és egy nagyon szép, világoskék gallérral díszített, sötétkék váltó dressz, a szokásosnál kicsivel hosszabb nadrággal. A trikók tervezésébe a válogatott játékosait is bevonták – de ők sem tudták elrontani a végeredményt.

12. The Drei Lions (2013– )

Az angol sajtó által a névbe becsempészett német szó a kezdeti ellenérzéseket hivatott betűkbe önteni: az új szállító, a Nike (ami egyébiránt az Umbro tulajdonosa) nem csak az időben nyúlt vissza, de az országhatáron is átnézett, és mintául sikerült az egyik legnagyobb rivális korai trikóját kiválasztani. A hófehér trikót már majdnem fekete, de még éppen sötétkék szegéllyel ellátott kerek nyak díszíti, amiről mindenkinek az 1974-ben vb-t nyerő NSZK válogatottja jut az eszébe. Persze, ha az angoloknak összejönne egy nagy siker jövőre Brazíliában, akkor biztos, hogy mindenki gyorsan megszeretné a Drei Löwent...

Aki pedig szeretne még több angol mezt látni, és még sok-sok érdekességet olvasni, az itt talál egy kimerítően részletes összefoglalót!