Normááális? Tottenham-Liverpool 2-1

"A Tottenham nem képes úgy meccset nyerni mint egy normális csapat. Úgy tűnik először muszáj minden csepp drámát és érzelmet kisajtolniuk a történésekből - annyi viszont biztos, hogy így még édesebb a siker íze." Tegnap este még így kezdődött a Guardian meccsértékelése a Liverpoollal párban előadott road-movie után. Valami oknál fogva azóta lecserélték a cikket és ma már többek között a Tottenham Houdini-szindrómájának fokozódását ecseteli a szerző (ugye most, a már hagyományos gólhátrány mellett kihagyott tizenegyest is bevettünk a produkcióba - ahogy Redknapp druszája is összeláncoltatta magát azon felül, hogy betonkockával a lábán a folyóba ugrott)."A Tottenham nem képes úgy meccset nyerni mint egy normális csapat. Úgy tűnik először muszáj minden csepp drámát és érzelmet kisajtolniuk a történésekből - annyi viszont biztos, hogy így még édesebb a siker íze." Tegnap este még így kezdődött a Guardian meccsértékelése a Liverpoollal párban előadott road-movie után. Valami oknál fogva azóta lecserélték a cikket és ma már többek között a Tottenham Houdini-szindrómájának fokozódását ecseteli a szerző (ugye most, a már hagyományos gólhátrány mellett kihagyott tizenegyest is bevettünk a produkcióba - ahogy Redknapp druszája is összeláncoltatta magát azon felül, hogy betonkockával a lábán a folyóba ugrott).

A meccs alatt nem tudatosult bennem milyen magas volt a játék színvonala - csak azt éreztem, hogy rengetegszer adjuk el a labdát, a kapu előtt pedig elbénázzuk azt is amit az ellenfél legszálkásabb favágója berúg. Viszont az összefoglalókat nézegetve, nem tűnik eltúlzottnak a brit sajtó áradozása: bizony újra hatalmas meccset játszuttunk. Match of The Day összefoglaló itt.

Volt minden mi hollywoodi szemnek-szájnak ingere - kihagyott ziccerek, kényszerű cserék, elhibázott tizenegyes, öngólt vétő gólszerző, utolsó perces győztes gól - és mintegy háttérként 100 mérföld per órás tempó szinte az első perctől az utolsóig. Az első 20 percről sajnos csak az összefoglalókból tudtam tájékozódni (jeges útviszonyok), ennek alapján itt is, ott is voltak helyzetek. Lennon már a legelején megmutatta, hogy Konchesky-t nem véletlenül hajtottuk el a Lane-ről hét éve. Azza egyik gyönyörűen alázatos elfutása után Modric kissé eltört labdát vágott Reina kezébe, egyszer pedig rálépett a labdára a mélynövésű rakétaember amikor van der Vaart várt éppen gólpasszra.

A holland sajnos belesérült egy sarkazásba ill. a viszonylagos erős terhelésbe (nem volt meccs-fitt amikor hozzánk érkezett). Nincs róla friss hír - a sérülés természetéből adódóan két-három hét lehet a kényszerpihenő. Hüpp.

A helyére egy másik nem teljesen 100%-os ember érkezett Defoe személyében - aki meg is mutatta, hogy be kell mág járatnia a rozsdás tagjait, mert a Modric beadását elé paskoló Reinát góllal kellett volna büntetnie. Ehelyett hőst csinált a köztörvényes bunkócska Carragherből. Nem volt éppen egyoldalú a meccs - a Liverpool nem annyira gyenge, amennyire a sajtó és szurkolóik tartják őket. Gerrard hiánya Meirelest középre engedte és a portugál messze a legjobb meccsét játszotta vörösben.

Bale-t csak sárgák árán tudták többször is megállítani (a komplett Pool-védőnégyes lapot kapott róla). Újra hatalmasat játszott tehát Gareth fiunk - ki kell ezt mindig emelnünk amikor nem szerez gólt vagy nem ad gólpasszokat, mivel egy (a kívülállók által) ennyire hirtelen felkapott játékossal szemben általában extra kritikusak az emberek.

A Pool is sok helyzetet alakított ki az első féldőben. Maxi kezdte két veszélyes lövéssel, N'Gog fejese is veszélyt rejtett magában aztán Skrtel már nem utasította vissza az ölébe hulló lehetőséget. A gólhoz vezető szabadrúgás eléggé jótékony döntés volt Atkinson részéről, de nem az ő feladata lett volna Skrtel őrzése, szóval igazán csak magunkat hibáztathatjuk. Először azt hittem, hogy N'Gog karjáról pattant vissza tót testvérünk elé a labda, de alighanem hát volt az a kar.

Kicsit elgurult a gyógyszer a gól után mert fejetlen csirkékként szaladgáltunk egy ideig a pályán. Maxi földbe rúgott az ötösön amikor egy sokkal kisebb golyóbist kellett volna eltalálnia (Torres passza előtt le a kalappal, Scouser ide vagy oda). Aztán Gallas fejébe vette, hogy mit neki Maradona és egészpályás szólóba kezdett, amit 7 méter megtétele után Lucas meg is állított: máris ment a labda a francia védő helyén tátongó lyukba Torres-nek - a frissen beállt Bassong azonban megmentette a csapatot.

Félidőben nem igazán lehetett sokat variálni - két kényszerű csere már volt. A pályán lévőknek kellett Houdini mutatványát végrehajtaniuk. Az új félidő úgy indult, hogy ebből nem lesz semmi. A változatosság kedvéért Modric-tól csente el a labdát Meireles (az hiszem ő volt) és Torres újra egyedül törhetett kapura. Magánya szerencsére ismét átmenetinek bizonyult - Bassong már másodszor érte utol tízméteres hátrányból. Emlékezzünk arra, hogy tavaly Bassong góljával vertük meg 2-1-re a Liverpoolt a Lane-en - nos, a vasárnapi győzelemhez való hozzájárulása legalább ekkora volt. Merci beaucoup, Sebastien!

Felrázott minket az újabb ijedelem és a következő negyedóra-félóra nagyban a miénk volt. Bale-o bombáját Meireles fejelte ki a gólvonalról, Crouch lefejelt labdájáról pedig iszonyat idegesítően vékony hajszállal maradt le Defoe. Amikor Carragher sokadik orrba-szembenyúlását lefújta Atkinson sokunkban felcsillant a remény, mert Bale szögéből járt a szabi. Aztán N'Gog megmutatta, hogy nem csak az Arsenalban vannak gyáva nyulak - nem értettem a Liverpool-játékosok tiltakozását, ennél egyértelműbb tizit ritkán látni, amikor Fabregas Ferike nincs a pályán. (A vonalon történt az eset, de eredetileg a vonal mögé állította a sorfalat Atkinson, szóval ez a kifogás úgyis kiesik.)

Persze a mieink úgy gondolták, hogy csavarnak még egyet a szabadulási mutatványon és Defoe lábára bízták a tizit. Jermain Defoe is a Yiddo - én is énelkem mint a Lane-en mindenki, de nem hiába tiltotta el Harry bácsi a büntetőktől: a legutóbbi 7(hét) tizenegyeséből 6(hat) kimaradt!(!!!!!!) Persze ki lenne jobb? Mármint bárkin kívül.

Szóval tizi elpuskázva - let the show begin! Assou-Ekotto küzd a labdáért a Pool térfelének balszélén és ollózva Modric elé emeli a labdát, a horvát meg fogja magát és kiegyenlít. Tudom, hogy Skrtelé volt az utolsó érintés, de a horvát megérdemelné, hogy a nevére írjuk a gólt. Carragher mellett úgy száguldott el, ahogy bárki más is tette volna, de három másik Pool-védő is csak a hátát nézte. Ha a kopasz szlovák nem fejezi be, akkor Crouchy alighanem bepasszolja.

Ezek után is oda-vissza mentek a támadások, igazi kupameccs lett a bajnokiból. És még egyszer: köszönet jár ezért a Liverpool-nak is. Nem álltak be bunkerkedni, mint tették oly sokszor idén idegenben. Meccs előtt írtam, hogy Meirelesben benne van egy távoli bomba - majdnem be is igazolódott a félelmem, de hál'istennek újra tévedtem, mivel a portugál lövése kívülről súrolta Gomes kapufáját.

Torres fejéről még lelopta egyszer a labdát Gomes - aztán jött az első, slussznak hit poén: Lennon fejjel Defoe elé löbbölte a labdát Jermain pedig kapásból a léc alá vágta. Dráma. De, hallga! Partjelző partjelez! Jogosan érvénytelenített találat. Dráma! De aztán megszületett az amire már senki sem számított, de simán benne volt a meccsben: Assou-Ekotto ívelését Crouch megcsúsztatja a Carragher helyére beállt görög gólem előtt, Lennon pedig tíz méteren huszat ver Konchesky-re és nagyon nyugodtan bepasszolta a ziccert! DRÁMA!!! A visszajátszásból látszik, hogy Reina bele tudott még kapni a labdába! DRÁÁÁÁMAAA!!!

Klasszikus volt, na. Most befejezem, mert éppen egy másik klasszikus kezdődik Katalóniában.

Eszméletlen egy hét volt. Még sok ilyet kérünk!

YID ARMEH!