Vegyes érzések kerülgetik az embert a keddi mérkőzés után. Kétségtelen, hogy ez a hazai döntetlen vereséggel ért fel, viszont a mutatott játékra a meccs nagy részében nem lehetett komoly panaszunk. 20 lövés, ebből 12 kaput talált, 17 szöglet - nem mondhatja senki, hogy nem dolgoztunk meg a három pontért. Igazság szerint az volt az érzése az embernek, hogy vagy 0-0 lesz, vagy nyerünk, a Sunderland - előzetes várakozásaimmal ellentétben - leparkolta a buszt a kapujuk elé, és ha már ott volt a járgány nem is akarták nagyon mozgatni. A második félidőre úgy tűnt, hogy megváltozik majd ez Welbeck beállásával, de nem így történt - valamire való vendég támadást csak az egyenlítő gól UTÁN láthattunk.Vegyes érzések kerülgetik az embert a keddi mérkőzés után. Kétségtelen, hogy ez a hazai döntetlen vereséggel ért fel, viszont a mutatott játékra a meccs nagy részében nem lehetett komoly panaszunk. 20 lövés, ebből 12 kaput talált, 17 szöglet - nem mondhatja senki, hogy nem dolgoztunk meg a három pontért. Igazság szerint az volt az érzése az embernek, hogy vagy 0-0 lesz, vagy nyerünk, a Sunderland - előzetes várakozásaimmal ellentétben - leparkolta a buszt a kapujuk elé, és ha már ott volt a járgány nem is akarták nagyon mozgatni. A második félidőre úgy tűnt, hogy megváltozik majd ez Welbeck beállásával, de nem így történt - valamire való vendég támadást csak az egyenlítő gól UTÁN láthattunk.
Ha nincs Gallas és Kaboul komédiába illő hibája, akkor ez a Sunderland sosem szerez gólt a White Hart Lane-en. Erre utalt Redknapp is amikor a mérkőzés után azt mondta, hogy teljesen biztos volt a győzelemben amint van der Vaart megszerezte a vezetést. Hogy mi ütött Billy-be és Younesbe azt azóta sem tudom. Annyira rém egyszerű lett volna elkerülni azt a gólt... nagy kár érte, na.
Maradva még Redknapp nyilatkozatánál - a mester értetlenségét fejezte ki a hármas sípszót követő nézőtéri hurrogást illetően. Minden tiszteletem azoké a szurkolóké akik hétről hétre, pénzt nem kímélve megtöltik a Lane lelátóit - de osztanom kell Redknapp érzelmeit. Tegyük kontextusba a Sunderland elleni ikszet. Ez a csapat 50 év után elhozta a BL-t a Lane-re, egy hete magabiztos játékkal legyőzte Európa aktuális bajnokát, a Premier League táblázaton a hetedik pozícióban várja a Blackburn elleni mérkőzést - és még ezen felül kedden nem is játszott rosszul vagy éppen motiválatlanul a csapat. Szóval nagyon nagyon korai még kifütyülni ezeket a srácokat - használni biztosan nem fog. Persze abban biztos vagyok, hogy a Blackburn ellen újra nagyszerű hangulat lesz - és kell is, hogy legyen.
A meccsről magáról nem lehet sok okosat mondani - Huddlestone és Rafa megtalálták egyszer-egyszer a kapufát, Bentley-nek nem adtak meg egy 50-50-es tizenegyest (a Bentley elé befekvő Zenden szerint is lehetett volna fordított az ítélet), Cattermole legújabb, ezúttal Modric-on elvégzett lábtörés-veszélyes nyújtott lábas sípcsontmasszázsát pedig az über-megérdemelt piros helyett sárgával büntette a világ legtúlértékeltebb játékvezetője. Szóval mondhatjuk, hogy jó adag balszerencse jutott nekünk újra, közvetlenül a manchesteri és boltoni jatékvezetői balszerencsék után. Azonban a két északi vereséghez hasonlóan most sem a játékvezetőn múlt, hogy megszívtuk.
Eddig is tudtuk, hogy a csatáraink nem feltétlenül felelnek meg a középpályánk színvonalának (különösen Defoe hiányában), és azzal is tisztában voltunk, hogy nem lehet a 4.-5.-számú középhátvédjeinkkel huzamosabb ideig jó eredményeket hozni. Nagyon kijött nekik a lépés az Inter ellen, de azóta Gallas és Kaboul is szálítják a meccsenkénti burlesque-jeleneteket - néha tandemben, mint kedden. Hogy miért ők ketten kezdtek újra és miért nem váltotta Bassong egyiküket? Alighanem azért, mert Harry tisztában van azzal, hogy lehet alami összefüggés a clean-sheet-ek krónikus hiánya és aközött, hogy két egymást követő meccsen a hétvégéig csak egyszer lépett pályára ugyanabban az összetételben a védelem. Sajnos a Hutton-Gallas-Kaboul-BAE-négyes legnagyobb baja nem az összeszokottság hiányában rejlik, hanem abban, hogy túl nagy a koncentráció-kihagyásra alkalmas játékosok aránya.
Még sincs okunk nagyon keseregni, mert még nagyon az elején vagyunk a bajnokságnak és még mindig csak 5 pont a hátrányunk a negyedik helyezett Citeh mögött. Jó alkalmat szalasztottunk el a zárkózásra, de lesz még alkalmunk javítani. Egy olyan sokkoló gól amit Gallas és Kaboul összehoztak még akár jó hatással is lehet a kettejük teljesítményére.
Az osztályzatok kiadásától most eltekintenék - kirívóan jó vagy rossz teljesítmény nem akadt. A ritkán látott Bentley játékáról szeretnék még pár szót szólni. Jót és rosszat is láttunk tőle bőven, ami annyit mindenesetre jelent, hogy végig nagy akarással küzdött. Az első félidőben nagyon sokszor feltűnt középen is - labdakihozataloknál gyakran ő rakta ki a jobb szélen felfutó Hutton-nak a labdát, hogy aztán ő is a jobb szélen csatlakozzon a támadáshoz. Néha kicsit sokáig tartott neki amíg pozícióba ért, de különösen az első félidőben voltak nagyon jól kanyarodó beadásai és Gordon bravúrral hárította a felső sarokba tartó bombáját. A második félidőben aztán egyre kevésbbé jöttek be az elképzeései - két-három borzalmasan lecsúszott lövés ragadt meg róla ebből a játékrészből. Mindent egybevetve biztosan nem szerzett új híveket a meccsen, viszont akik eddig nem utasították el alapból a csapat hajmesterét azoknak a szemében nem valószínű hogy rontott volna az ázsióján.
Hogy beszéljünk valódi pozitívumokról is: van der Vaart újra gólt szerzett. Legendás. Mostanra egyértelműen a legbefolyásosabb játékosunkká vált. Ő tudja kihozni a legjobbat a körülötte mozgó csapattársakból - talán Pavljucsenkót kivéve, de ha jobban összeszoknak szerintem belőle is előhozza a benne rejlő Mosztovojt.
Még egy pozitívum maradt mára - a klub nyilvánosságra hozta a tavalyi év pénzügyi adatait, és újra jelentős mértékben nőtt a Levy-ék által összeügyeskedett operating profit - tavaly előtthöz képest 23%-kal. Köszönjük, Elnök Úr!
A holnapi Blackburn-meccs beharangozójáig - shalom mindenkinek!
YID ARMEH!