Jobbulást, Gareth!

Nehéz ilyenkor bármit is mondani a meccsről, pláne tárgyilagosan. Amikor komoly okunk van a legjobb játékosunk karrierjéért aggódni, akkor bizony kicsit hülyén veszi ki magát a BL-hely siratása és a csatáraink teljesítményének szapulása...Nehéz ilyenkor bármit is mondani a meccsről, pláne tárgyilagosan. Amikor komoly okunk van a legjobb játékosunk karrierjéért aggódni, akkor bizony kicsit hülyén veszi ki magát a BL-hely siratása és a csatáraink teljesítményének szapulása...

Valamit azért mégis összekaparok hajtás után. Minden mondat mögé képzeljetek oda egy Bale bokájáért rebegett fohászt.

A csapat folytatta a "Mentsük meg a Blackpoolt"-hadműveletet - de nevezhetnénk, "Citeh-t a BL-be!"- vagy "Scousereket Európába!"-missziónak is. Mindazonáltal azon túl, hogy elismerjük a bénaságunkat szeretnék egy jó kövér káromkodásáradatot zúdítani a legszimpibb kiscsapatból a legtahóbb kiscsapattá válás lejtős útján elinduló Blackpool és a valami elképesztően szar napot kifogó bíró felé. A mandarinos nímandok csékája Charlie Adam azok után, hogy borzasztó csúnyán mindenféle büntetés nélkül széttaposta Bale bokáját rúghatott két olyan tizit amik összesen nem tettek ki egy jogos büntetőt. Az egész meccsen rendszeresek voltak az egészen amatőr (vagy cinikus...) módon elkésett becsúzások, a bíró meg baszott rá. Elvétve adott lapot - Holloway legénysége minimum kettő pirosat úszott meg. (A Danny Rose-ra rácsúszó állat az első félidőben, illetve a látottak alapján valóban az első homo sapiens intelligenciájával rendelkező Adam.)

Tele volt nevetséges dolgokkal ez a meccs. A felét mi szolgáltattuk, a másik felét pedig a bíró. A Blackpool játékában nem volt semmi nevetséges, csak határozottság, cinikus köcsögség és született bunkóság. Amit meccs előtt írtam kéretik elfelejteni (főleg a négy gólt és a szórakozást...), nyoma sem volt a PL szerethető szegénylegényének, egy icipici jóvátételt jelent majd év végén ha kiesnek ezek a mocskok. Még azt a szarházi West Ham-et is szívesebben látnám megmenekülni, pedig ők jóval szürkébb játékkal távoztak ponttal a Lane-ről.

Gondolom arról senkinek nincs szemernyi kétsége sem, hogy Adam-et többmeccses eltiltással kellett volna lezavarni Bale bokájának kicsinálása után. Még akkor is rossz ilyet látni, amikor Adebayorral történik ez, hátmég ilyenkor. Remélem nyáron leigazoljuk a szemét skót fattyat csak azért, hogy a szurkolók jó biblikus szokás szerint halálra kövezzék a Lane kezdőkörében. (Utólagos eltiltásra legalább van esély, mert a spori le sem fújta az esetet.)

A tizenegyesekről már lehet, hogy megoszlanak a vélemények, sőt gondolom a Citeh-szurkolók többsége szerint megadható volt mindkettő. Szerintem viszont az első előtt egyértelmű volt a Dawsonnal szembeni lökés - a második meg nyilván sosem történik meg az első nélkül. Azt nem merem biztosan állítani, hogy Gomes nem ért Taylor-Fletcher-hez büntetőt érően, mert két különböző kameraállás két különböző jelentőségű kontaktust sugallt. Mindenesetre lényeg a lényeg: a Chelsea meccs dupla kibaszása után, most is legalább kétszer tévedett döntően a kárunkra a spori. Az már csak hab a tortán, hogy a 90 perc alatti összesen 5 szabálytalanságunkra kaptunk 3 sárgát és 2 tizenegyest. A Blackpool megúszta kettő sárgával, pedig Bale és Rose is csak a gyorsaságuknak és a lélekjelenlétüknek köszönhetően kerülték el a súlyos sérülést az első félidőben. Adam aztán biztosra ment a szünet után, azt a taposást nem lehetett kivédeni, nem lehetett elugrani. Különösen beszédes volt, hogy miután széttúrta a walesi bokáját és Rose kitette a labdát taccsra, hogy ápolni lehessen, Adam dühöngve reklamált amiért nem végezhette el egyből a bedobást.

No, hogy a játékról is beszéljünk... nem voltunk annyival jobbak mint februárban, amikor 3-1-re égtünk. Most csak 20 támadásunk végződött lövéssel, és a Blackpool is kialakított egy-kettő hatalmas helyzetet. Persze a játék képe alapján simán hozni kellett volna a három pontot, de nem volt annyira döntő fölényünk mint szerettem volna. A csatárok tragikus teljesítményén egyre nehezebb meglepődni, de még mindig nem tudtam függetleníteni magam attól a gondolattól, hogy mindhárman válogatott játékosok... basszákmeg. Defoe a végén lőtt egy defoe-s gólt - erős, védhetetlen, középtávoli lövés - és volt is esélyünk a győzelemre a hosszabbításban, de ez már a veszett fejsze nyele volt. Nem játszottunk jól, de bőven elégnek kellett volna lennie ennek is ahhoz, hogy nyerjünk. Magunkra is kell vetnünk mielőtt a bíróra és az ellenfél taplóságára vetünk.

De azért azt fel nem tudom fogni, hogy engedhette tovább Bale kicsinálását. Annyira egyértelmű volt, hogy ott minden történt csak a futball szabályainak megfelelő közbeavatkozás nem. Két blackpool-i ment Bale-re, egyikük hátulról csúszott utána, a másik meg bokára taposott... Rendben van, hogy végig keveset fújt, és a középpályás bodicsekeknél nem is akad fenn ezen az ember, sőt. De már a Danny Rose bokáját érő irgalmatlanul elkésett becsúszásnál is villannia kellett volna a pirosnak - és már azt is sípszó nélkül elengedte. Ilyenkor a szálkásabb fejű focistáknak igencsak megjön a bátorsága az aprításra. Összességében örülni kell, hogy "csak" a BL-selejtezőnek és a legjobb játékosunk szezonjának lőttek ma, mert csak a szerencsén múlt, hogy nem sérültek le többen közülünk.

Bale egészen biztosan óriási fájdalmat érzett, és tuti, hogy nyár előtt már nem fog futni. Azt is csak remélhetjük, hogy augusztusra rendbejön. Jobbulást Gareth!