Keressük az izgalmakat: Wigan-Spurs 1-2

Kellett volna az a harmadik gól az első félidőben - akkor lehetett volna olyan félvállról kezdeni a második félidőt mint ahogy tettük. Furcsa volt mennyire magukra engedtük találni a Wigant. "2-0 a félidőben nagyon veszélyes" - vajon van olyan, focimeccset akár csak egyszer is megtekintő ember akinek nem jön ki a könyökén ez a közhelynél közhelyebb közhely? A srácok mégis úgy kezdték újra a szünet után, mintha csak 45 perc alibi várná őket. Oké, az igaz, hogy amit az első félidőben megtapasztaltak az egy "feeding frenzy"-ben tomboló fehércápa csapatot is leszedált volna. Igazságtalanok lennénk a mieinkkel, ha az első félidei abszolút dominanciát csak a Wigan számlájára írnánk - kifejezetten jól játszottunk a szünet előtt. (Ha már volt szó közhelyekről: egy csapat csak annyira játszhat amennyire engedi az ellenfél.) Az első 45 perc után gondolom mindenkinek az volt az érzése, hogy ennyire nyugis bajnokit még sosem látott (oké, a múlt heti sem volt egy thriller), viszont a második játékrészre nagyon összeszedték magukat a hazaiak, és kicsit érthetőbbé vált az addig hihetetlennek tűnő tény, miszerint február óta voltak veretlenek a DW Stadium-ban.Kellett volna az a harmadik gól az első félidőben - akkor lehetett volna olyan félvállról kezdeni a második félidőt mint ahogy tettük. Furcsa volt mennyire magukra engedtük találni a Wigant. "2-0 a félidőben nagyon veszélyes" - vajon van olyan, focimeccset akár csak egyszer is megtekintő ember akinek nem jön ki a könyökén ez a közhelynél közhelyebb közhely? A srácok mégis úgy kezdték újra a szünet után, mintha csak 45 perc alibi várná őket. Oké, az igaz, hogy amit az első félidőben megtapasztaltak az egy "feeding frenzy"-ben tomboló fehércápa csapatot is leszedált volna. Igazságtalanok lennénk a mieinkkel, ha az első félidei abszolút dominanciát csak a Wigan számlájára írnánk - kifejezetten jól játszottunk a szünet előtt. (Ha már volt szó közhelyekről: egy csapat csak annyira játszhat amennyire engedi az ellenfél.) Az első 45 perc után gondolom mindenkinek az volt az érzése, hogy ennyire nyugis bajnokit még sosem látott (oké, a múlt heti sem volt egy thriller), viszont a második játékrészre nagyon összeszedték magukat a hazaiak, és kicsit érthetőbbé vált az addig hihetetlennek tűnő tény, miszerint február óta voltak veretlenek a DW Stadium-ban.

Már a kezdő sípszó előtt jól indult a meccs - Ledley King ugyanis újfent a kezdőben találta magát. A harmadik bajnokija volt ez zsinórban! Vehehej! Összességében pedig a 250. felnőtt bajnoki meccsét játszotta tegnap - egészeséges térddel lehetne ez a szám simán 500 felett is. Mindenesetre gratulálunk neki - ha Assou-Ekotto nem pepecsel annyit, akkor clean sheet-tel ünnepelhetett volna hőn szeretett királyunk.

Agresszívan és jól kezdtük a meccset - a gólracsak 3 percet kellett várnunk. Az általában balhátvédként működő, ámde tegnap középső védőt játszó Maynor Figueroa hozta össze nekünk a helzetet egy nagyon rossz helyen eladott labdával - Ade máris nyargalhatott vele, nem egyből kapura vitte, ha nem keresztbe, kissé balra, van der Vaart jól kísérte a támadást, Manu tökéltes ütemben szolgálta ki. Rafa befejezése pedig valóban tanári volt, magasan a kapus mozgásával ellentétes irányba. Adebayor és a holland szerintem nagyon jól fognak muzsikálni együtt - azt meg már eddig is láthattuk, hogy az Ade-Defoe párossal sincs semmi baj. Vannak opcióink elől. Csak a togói meg ne sérüljön, mert akkor megint ott tartunk mint tavaly.

Pár perc múlva megszülethetett volna a második gól is. Parker futtatta Walkert egy gyönyörű kiugratással, Kyle simán befutotta az alapvonal előtt és tálcán tette Ade elé a gólpasszt, azonban egy picit felpattant a labda a libalegelő amúgy meglepően sima gyepén, és a labda fél méterrel a felső léc felett találta meg az egyik hazai szurkolót.

Persze így sem kellett sokáig várni az előnyünk megduplázására - Walker nevét újra meg kell említnünk, hiszen az ő újabb remek beadását mentették szögletre. Amit aztán Modric jó helyre küldött, Bale három-négy hazai védő melett cikázott el, hogy odaérjen a rövidre és védhetetlenül a hosszúba bólintson. Öt meccs alatt már a második gólunk szögletből - teljesen szürreális érzés az utóbbi évek mágikusan szar pontrúgásai után. Sőt - pár perc múlva majdhogynem megismétlődött az egész, csak ezúttal Bale egy hangyányival rosszul célzott. De még King-nek is volt egy helyzete szöglet után a félidő vége előtt.

Egy ritka első félidős hazai támadásfoszlány után kapta meg Gohouri az első sárgáját miután Bale megiramadott egy ígéretes kontrával - veszélyes szitu lett volna, teljesen jogos volt a sárga, nem is reklamált az ember.

Adebayor és Bale még összehozott egymásnak egy-egy számottevő helyzetet: előbb Ade tette megint tökéletesen a meginduló Bale elé a labdát, aki könnyűszerrel robogott a tizenhatoson belülre. Itt választhatott, hogy éles szögből rálövi, vagy a hosszún érkező Modric-ot veszi célba - az előbbi mellett döntött, sajnos al-Habsi védeni tudott. Talán jobb lett volna passzolni, de Bale jópár gólt szerzett már pontosan abból a pozícióból, szóval ne szóljuk le nagyon szerintem. Pillanatok múlva egyébként visszaadta a kölcsönt Adének, aki a passznak köszönhetően egyből lövőhelyzetbe került 20-25 méterre a kaputól és nem is hezitált a lövéssel, de a hazaiak ománi kapusa újra szépen hárított.

Ekkor jött a szünet, és mi csak ámultunk, hogy mekkora király a csapat. A Wigan a kapunk közelébe sem került (lövési kísérlet nélkül hoztál le a 45 percet), a közönség fütyülte őket - és a helyzeteink alapján a 9-1 felét simán megrúghattuk volna, de így sem volt igazán okunk aggódni.

Aztán a második félidőt egy egészen idióta módon bekapott góllal kezdtük: Moses megforgatja Walkert a szélen, valahogy átküzdötte a labdát a másik oldalra, ám a veszély elmúlt, hiszen BAE senkitől sem zavartatva megszerezte az ívelést, és éppen azt nézte merre tovább. kKirúghatta volna a fenébe, hiszen elég sok Wigan-játékos tartózkodott a környéken, ő mégis azt választott, hogy laposan Bale-hez passzol, sajnos közte és a wales-i között állt egy kék-fehér csíkos ember is, aki röhögve blokkolta az átadást. Diamé-hoz került a labda, Parker valamiért nem támadta meg, Kaboult pedig nagyon simán lerázta a szenegáli. Kellő erővel, pontosan helyezett a hosszú alsóba, Friedelnek nem volt igazán esélye.

A középkezdés után még majdnem azonnal válaszoltunk Adebayor révén (újabb szép al-Habsi védés), azonban a Wigan egyre inkább a nyakunkra nőtt. Meg tudták tartani a labdát és már értelmes támadásokat is indítgattak. A meccs egycsapásra a tükörsimából a földút monszun idején felé haladt.

Ekkor jött egy Parker labdaszerzés a félpálya baloldalán, passz Bale-nek aki elhúzott volna az alapvonal felé - Gohouri pedig újra faultolta a wales-it, második sárga, nincs vita. Úgy néz kis Bale újra tarthatalan - egy hét alatt két védőt álítottak ki róla két sárgával. Kellett is ez a piros a mi szempontunkból, mert a Wigan tényleg egyre jobban játszott, és az emberhátrány azért letörte őket egy kicsit.

Gio kapott egy jó negyedórát, és egyből ki is harcolt egy szabit, jó szögből. Kaboul-nak állították le lövésre, aki egy igazi trademark bikát küldött al-Habsira, kicsit megpattant a lövés egy berepülő védőn és így a felső léc mentett az ománi helyett. A részleges blokk nélkül talán még jobb lett volna a lövés egyébként, a lassításból legalábbis talán ezt lehetett leszűrni. Kaboulnak személy szerint gyakrabban adnék lehetőséget a szabiknál, tényleg olyat rúg mint egy ló. Bár elvileg a bőség zavara van nálunk kiváló szabadrúgás-lövőkből. (Tétmeccsen persze a legritkább esetben akad be egy hébe-hóba.)

A hátralévő tíz percbe még belefért két Assou-Ekotto hiba, amik szerencsére büntetlenül maradtak. Előbb a felezővonalnál adott el egy labdát amiből három a kettő ellen indulhatott a Wigan - szerencsére McArthur elbénázta, de hatalmas lehetőség volt az egyenlítésre. (Stam csak egy rutinpasszra várt ember nélkül az ötös sarkán.) Nem sokkal ezután Sammon is megverte BAE-t (ezúttal fejjel) és McArthur most nagyon jól látta meg, hogy talán lenne esély Friedelt átemelni - szerencsére jenki kapusunk észnél volt, és komolyabb izgalom nélkül visszaért időben, hogy lehúzza a labdát. Assou-Ekotto formája mindenesetre extra motivációt adhat Danny Rose-nak a mielőbbi gyógyuláshoz. Mert most bőven lenne ok a fiatal angol csapatba állítására.

A bíró adott még egy nevetséges szabadrúgást nagyon veszélyes helyen a hazaiaknak a hosszabbítás második percében. (A csereként beálló Livermore ellen fújt érthetetlenül.) Szerencsére a Wigan a direkt lövés helyett kombinált és bár jól passzoltak van Anholt-hoz a tizenhatosunkon belül, a Chelsea kölcsönhátvédje elég sokat pepecselt lövés előtt, így Gio bele tudott vetődni a lövésébe. Ezt az utóbbi félmondatot azért javaslom, hogy ízlelgessük egy kicsit.

A BBC Match of The Day összefoglalója itt, Linekerrel, Hansennel és Lawro-val. Gio mentését kihagyták, de van mit nézni így is.

Jövő héten Shamrock és Arse. Van mire várni!

Kellemes vasárnapot!

YID ARMEH!